A K�RP�T-MEDENCE F�LDT�RT�NETE

 Az id�sk�la lentr�l felfel� olvasand� �s a tk. 59. oldal�n megtal�lhat�.

 �harmadid�szak: eoc�n + oligoc�n.

 �id�, 540-240m

 A K�rp�t-medence 15 m �ve alakult ki – f�ldt�rt�nete ett�l kezdve egys�ges eg�sz. Az ezt megel�z� id�szak k�zett�megei a (k�s�bbi) Eur�pa �s Afrika hat�rvid�k�n, de k�l�nb�z� helyeken alakultak ki.

 Ezen hat�rvid�k 300 milli� �ve, a karbon id�szakban a Variszkuszi-hegys�grendszer r�sze lett (300 m �ves gr�nit). Az ett�l kor�bbi k�zetek ezen hegys�gk�pz�d�s sor�n z�mmel �talakultak (gnejsz, krist�lyos pala).

 A permben a hegys�grendszer t�nkk� pusztult (permi v�r�s homokk�, ur�n�rc).

 K�z�pid�, 240-65m

 A tri�szban a t�nk kontinenspadk�v� s�llyedt �s sek�lytenger fedte be (200 m �ves sz�vkagyl�s m�szk�, f�dolomit).

 A j�ra id�szakban Eur�p�r�l lev�lt Tisza-D�cia �s kialakult a K�rp�ti-�ce�n�g. Ekkoriban m�lytengeri v�ly�k (gerecsei v�r�sm�szk�, mang�ngum�) �s tengerparti sz�ntelepek (mecseki feketesz�n) egyar�nt l�trej�ttek.

 A kr�t�ban az eddigi r�tegsorok megtorl�dtak (100 m �ve, eredeti aljzatukr�l r�szben leny�r�dtak �s tet�cser�pszer�en egym�sra tol�dtak). Ezen torlatok alkotj�k a Kisaf�ldi (AlCaPa) �s Alf�ldi- (Tisza-D�cia-) kislemez�nket, melyeket Adria Eur�p�hoz szor�tott �gy, hogy azok a K�rp�ti-�ce�n fel� sz�ktek a f�ldtani satub�l. A torl�d�s kiemelked�shez vezetett (bauxit).

 Mioc�n, 25-5m �ve

 Az �harmadid�szakban a K�rp�t-medence a Paratethys r�sze volt. Ezen id�szakban k�zetlemezeink benyomultak a K�rp�ti-�ce�n fel�, melynek �ce�ni k�zetlemeze al�juk bukott. A mioc�n elej�n a k�zetlemezek meg�rkeztek mai hely�kre, felsz�n�k pedig szigettengerk�nt jelentkezett. 15 milli� �ve a ter�let pereme �s a mai k�z�phegys�geink vid�ke nagyj�b�l egys�gesen emelkedni kezdett, belseje pedig t�bb hely�tt s�llyedni. Ami teh�t az alf�ldi r�na 15 milli� �vn�l fiatalabb �led�kei alatt van (pl. 7 km m�lyen), az a K�rp�tokban a felsz�nre bukkan (pl. 2.5 km magasan). A K�rp�t-medence kialakul�s�val j�tt l�tre a Pannon-tenger, mely k�s�bb t�v� lett majd 5.4 m �vvel ezel�ttig felt�lt�d�tt. �led�kei k�z�tt legf�bb a pannon iszapk�.

 A K�rp�ti-�ce�n k�zetlemez�nek al�buk�sa magma t�bbletet �s riolit-andezit vulk�noss�got okozott. Ennek hat�s�ra j�tt l�tre a Visegr�di-hegys�gt�l a Hargit�ig tart� Bels�-k�rp�ti Vulk�ni Koszor� (21 m �v – Kr. e. 6 000 �v). Ehhez a vulk�noss�ghoz nemes- �s sz�nes �rcek k�pz�d�se kapcsol�dott.

 A plioc�nben (5 - 2.5m) sz�nhidrog�n (Zala, Alf�ld) �s lignit (Torony, Visonta, B�kk�br�ny) k�pz�d�tt, a Balatonfelvid�ken �s N�gr�dban pedig bazalt �ml�tt a felsz�nre. Ekkoriban a Dun�nt�li-dombvid�ken m�g a Duna kalandozott. Fut�sir�ny�t a t�j kiemelked�se (fennakad�sa) v�ltoztatta meg. A hegys�gkeret foly�i hatalmas, sz�razf�ldi, homokos hordal�kk�pokat �p�tettek.

 A negyedid�szakban, a j�gkorban (2.5 m – Kr. e. 10 000) l�sz, a jelenkorban t�zeg k�pz�d�tt.