MAGYARORSZÁG ÉLŐVILÁGA, tk. 83-86.

 1. A magyarországi fajok száma

 Gombák országa: 3 000 "nagygomba", 1 000 zúzmó.

 Növények országa: 4 000 moszat, közel 700 moha, 60 haraszt, 7 őshonos nyitvatermő, 2200 zárvatermő faj.

 Állatok országa: A leírt fajok száma 32 000: ennek 80%-a rovar (26 000). 400 madár és 80 emlős fajunk van. Emlős fajaink zöme rovarevő, rágcsáló és denevér. A még le nem írt állatfajok számát 8 000-re becsülik (+20%).

 2. A viszonyítás korlátai

 ”… nehéz az egykori /potenciális/ növénytakaróról beszélni, mert attól függően, hogy milyen környezeti körülményekig nyúlunk vissza más-más együttesekkel találkozhatunk. … A pleisztocén után az eredetileg őshonos, endemikus flóraelemek csak kis számban maradtak fenn /ma mintegy 2%-os az arányuk a hazai flórában/…” /Mez-199./

 A Kárpát-medence növényzete Kr. e.

 16 000-ig                                 tundra

 16 000 – 8 000 között           erdős tundra

   8 000 – 7 000 között           fenyveserdő volt.

 Löszpusztáink fajai Kr. e. 7 000 után érkeztek. ”A löszpusztagyepek fajai a holocén szárazabb mogyoró fázisaiban kelet felől kerültek be a Kárpát-medencébe.” /Mez-203./

 A gabonatermesztő földművesek Kr. e 6 300 k. érték el az Alföldet.

 ”… ma Magyarország területének legföljebb 9-10%-án találunk természetes növényzetet.” /N8-83./

 Ez a 10 % valójában csak ún. természetközeli növényzet. Ezen 10%-ból 8%: erdő.

 3. Társulások

 Zonális társulások: füves puszta, erdős puszta, cseres tölgyes

 Az egykori őstársulások aránya a mai országterületen

 Középhegység                        18 %

 Erdeifenyves                               2 %

 Bükkös                                         4 %

 Gyertyános-tölgyes                 10 %

 Bokorerdők                                  4 %

 Dombság - cseres-tölgyes     22 %

 Alföldi magassík                     35 %

 Magassíki erdős puszta          25 %

 Füves puszta                            10 %

 Alföld - vizesföld                     25 %

 Keményfa-ligeterdő                19 %

 Puhafa-ligeterdő                       1 %

 Láperdő                                      4 %

 Egyéb ártéri                               1 %

 4. Különleges növényfajok

 Bennszülött tn. endemikus

 A Kárpát-medencében alakult ki - másutt nem is él pl. a kései szegfű (alföldi homiki gyep).

 Ereklye tn. reliktum

 A Kárpát-medencében korábban - más éghajlaton - élt, mára csaknem kipusztult.

 Melegkori: Keleti gyertyán (Vértes), Magyarföldi husáng (Pilis), Dolomitlen (Budai-hg.)

 Jégkori: Cifra kankalin (Vértes, Fáni-völgy - dolomit-sziklagyep), sárga ibolya (Bükk, Leány-völgy - szurdokerdő), északi sárkányfű (Bükk, fennsíki töbrök).

 Jövevények

 Gyalogakác: ”Sokan ismerik az 1724-ben megjelent gyalogakácot”

 Fehér akác: ”… akác … amit az 1750-es években hoztak be Magyarországra…”,

 Feketefenyő, Bálványfa mn. ecetfa, Japán keserűfű, Parlagfű, Selyemkóró

 Betelepített szántóföldi növények: Kr. e. 6 300 k. érték el az Alföldet a Közel-Keletről érkező földművesek, akik a nemes búza és árpa magvait hozták. Gyomuk volt a rozs és a konkoly.

 Amerikából kukorica, burgonya, napraforgó.

 5. Erdeink

 Arányuk változása                %

 Emberi tájalakítás előtt       85

 Honfoglaláskor                     37

 Trianoni békediktátum        12

 1960                                       14        /Faf-41./

 1973                                       16        /Faf-41./

 Ma                                           20