2.5. K�LKERESKEDELEM

 1. T�rt�nete

 1. Z�rts�g

Az ipari forradalom el�tti gazdas�gok a sz�ll�t�s dr�gas�ga miatt sz�ks�gk�ppen z�rtak. Kontinent�lis

ter�leteken a hagyom�nyos gazdas�g GDP-j�nek legfeljebb 2%-a ker�l kereskedelmi forgalomba /Mgt:59-60”/.

Napjainkban a f�ldi GDP 16%-a ker�l a k�lkereskedelembe /2004/.

Egy gazdas�g nyitott, ha ez az ar�ny 50% f�l�tt van.

A magyar gazdas�g sz�ls�s�gesen nyitott, mivel ez az ar�ny n�lunk �rorsz�g ut�n (90%) EU-2: 80 %.

2. �rp�d h�z

Taksony nagyfejedelem �ta bizony�tott a Magyar Kir�lys�g kodifik�lt k�ls� v�mhat�ra. Az �rp�d-h�z idej�n a t�vols�gi kereskedelem csak luxuscikkekkel folyt. Ennek r�v�n sokir�ny� kapcsolatban �lltunk a k�rnyez� orsz�gokkal. �rdekes, hogy igen korai feljegyz�s (965) tan�skodik a magyarorsz�gi keresked�kr�l a pr�gai v�s�rokon. A Magyar Kir�lys�g jellegzetes kiviteli cikke a l� �s nemesf�m (arany, ez�st) volt.

 3. Kora �jkort�l a szovjet megsz�ll�sig

 Biz�nc eleste (1453) ut�n a kereskedelem ir�nya nyugati. M�ty�s kir�ly kor�t�l kezdve a nemzetk�zi munkamegoszt�sban Eur�pa magter�lete iparcikkel fizet a peremek mez�gazdas�gi-�lelmiszergazdas�gi term�kei�rt.

 A h�dolts�g alatt a l�bon hajthat� sz�rke marh�t vitt�nk a m�sz�rosok �tj�n nyugatra; �s bort a lengyeleknek.

 A t�r�k kiver�se ut�n a trianoni b�kedikt�tumig Magyarorsz�g gazdas�gilag is l�nyeg�ben a Habsburg birodalom r�sze. A birodalmon bel�l az iparos cseh-osztr�k tartom�ny �s a mez�gazdas�gi Magyarorsz�g kieg�sz�tette egym�st. A t�r�k kiver�s�t�l a napoleoni h�bor�k ut�ni m�sf�l �vtizedig az �r�k�s tartom�nyok maunfakt�r�i m�g ig�nylik a magyar gyapj�t, k�s�bb azonban a gyarmattart� orsz�gokt�l v�s�rolj�k meg azt.

 A b�za a nap�leoni h�bor�k idej�n v�lt els�dlegess� �s maradt is az, eg�szen az orsz�g szovjet megsz�ll�s�ig. El�sz�r az �n. b�g�haj�kban vontatt�k felfel� a Dun�n B�csbe, majd a vas�t sz�ll�totta azt.

 A Monarchia kor�ban jellemz� kiviteli cikk lesz a vas�ton sz�ll�tott magyar liszt. A Monarchi�ban a magyar kivitel ¾-�t az �lelmiszergazdas�g adja, a behozatal 2/3-a pedig ipari term�k (d�nt�en cseh �s osztr�k). A kor v�g�re azonban meger�s�dik a magyar g�pkivitel (1/4) is, els�sorban a Balk�nra.

 A Monarchia sz�thull�sa ut�n Csonakorsz�g legf�bb kereskedelmi partnere Ausztria marad, mellyel az egym�sra utalts�g k�lcs�n�s. Ausztria s�lya azonban egyre cs�kken (60 à 30 %), N�metorsz�g� pedig n� (30%-ra, a II. Vil�gh�bor� kezdet�re). A kivitelben a b�za �s �l��llat mellett jelent�s lesz a h�s �s a z�lds�g-gy�m�lcs is. Jellemz� tov�bb�, hogy n�h�ny tud�sig�nyes �gazatban Magyarorsz�g elektrotechnik�t is ad el nyugatra (pl. Sv�jc).

4. A kommunista diktat�ra a szovjet megsz�ll�ssal kezd�d�tt �s �rt v�get. Ez id� alatt er�ltett�k azon nyersanyagok b�ny�szat�t, melyekb�l a Szovjet�ni�nak nem volt el�g. A magyar timf�ld a szovjet rep�l�g�pgy�rt�shoz, az ur�n�rc pedig a szovjet atombomb�khoz kellett. A neh�zipar fejleszt�s�hez Magyarorsz�g feketeszenet, vas�rcet v�s�rolt. Az ac�lb�l haj�, mozdony �s daru k�sz�lt a Szovjetuni� sz�m�ra. Az import sz�nhidrog�n vezet�ken �rkezett. Az �ramtermel�s csak r�szben fedezte az orsz�g sz�ks�glet�t – a hi�nyz� r�sz a Vinnyica-Albertirsa vezet�ken a Szovjet�ni�b�l �rkezett. A birodalom az energiaell�t�s �ltal Magyarorsz�got egyoldal� f�gg�sbe hozta.

 A birodalom a keleti szl�vokn�l k�pzettebb nyugati kar�j (NDK-t�l Magyarorsz�gig) k�pzettebb lakoss�g�t�l els�sorban tud�sig�nyes iparcikkeket k�vetelt. Jellemz� magyar tud�sig�nyes kiviteli cikk az Ikarus aut�busz (melyb�l van hogy �vi 13000 darabot gy�rt az orsz�g), Ganz m�r�m�szer, Videoton radarrendszer �s a gy�gyszer.

Ezek mellett a Szovjet�ni�ba emellett nagy mennyis�gben ker�lt ki a paradicsom konzerv, ny�rs�gi jonat�n alma �s az olcs� z�ld palackos homoki t�megbor. A kivitelb�l az �lelmiszergazdas�gi term�kek ar�nya 20%-ra cs�kken.

 A behozatalban g�pkocsi (NDK Trabant, SU Lada g�pkocsi) �s hadianyag (tank, rep�l�g�p) szerepel.

 2. A rendszerv�lt�s �ta

 1. Kiszervez�s tn. outsorcing

 A magyar gazdas�g a fejlett centrumt�rs�g "h�ts� szob�jak�nt" m�k�dik.

 A gazdag orsz�gokban a munkab�r is magas - a szeg�nyebb orsz�gokban pedig alacsony. Ez�rt a gazdag orsz�gok c�gei az �n. defini�lt munkafolyamatokat igyekszenek a szeg�nyebb orsz�gokba kiszervezni.

 2. El�rus�tott orsz�g

 A KGST �sszeoml�sa ut�n a magyar v�llalati tulajdon 70%-�t k�lf�ldiek szerezt�k meg. A ”magyar” k�lkereskedelem 80%-�t k�lf�ldi �ri�sv�llalatok bonyol�tj�k. Ez a ”k�lkereskedelem” val�j�ban v�llalaton, v�llalat r�szeken bel�li kereskedelem.

 3. Ir�nya �s r�szvev�i

Eur�pa

 A nyugat-eur�pai viszonylat 55%-ot ad. Magyarorsz�g legf�bb k�lkereskedelmi partnere (1991 �ta) N�metorsz�g, mellyel k�lkereskedelmi forgalmunk 25%-�t bonyol�tjuk. Ami nek�nk els�dleges – a n�meteknek harmadlagos: a n�met �sszbehozatalnak Magyarorsz�g mind�ssze 2.5%-�t adja.

Az 2010-ben meghirdetett ”keleti nyit�s” a vil�ggazdas�g �j s�lypontjainak l�trej�tt�re adott helyes v�lasz. �zsia r�szesed�se m�g csak 10% k�r�li, de Kelet- �s D�l-Eur�pa m�r 30 %-os ar�nnyal szerepel. Amerik�val k�lkereskedelm�nk 4%-�t bonyol�tjuk, Afrika r�szesed�se 1%, Ausztr�lia-�ce�nia pedig jelent�ktelen.

     0

      0

4. �ruszerkezete

1. Ki

�lelmiszer: b�za, kukorica, n�v�nyolaj, h�s, z�lds�g-gy�m�lcs, konzerv

B�rmunka – �sszeszerel�s, alkatr�szgy�rt�s: g�pkocsi, elektronikai cikk

2. Be

 Mez�gazdas�g pl. ban�n, kaka�, k�v�, tea, citrus; feny� �s celluzl�z

 Ipar

 nyersanyag: vas�rc (orosz, ukr�n, sv�d, barzil), feketesz�n (cseh, lengyel, USA)

 energiahordoz� az import 10%-a: k�olaj, f�ldg�z, kett�s vezet�kir�ny

 mikrochip

 Szolg�ltat�sok: logisztikai k�zpont, bank, k�belt�v�.

 5. P�ld�i

 Szentgotth�rd: A hat�r menti kisv�ros szorgos munk�sai az osztr�k b�r nyolcad��rt dolgoztak a gy�r alap�t�sakor. Az olcs� b�rmunk�hoz az alkatr�sz nyugatr�l j�tt �s a k�sz term�k is oda t�vozott.

 Si�fok: A gy�m�lcsl�be egy kicsi n�met mesters�ges zamatanyag �s tart�s�t�szer ker�l – de ez hozz�adott �rt�k d�nt� r�sze.

 Gy�r: Az Audi gy�r hat�sa az eg�sz r�gi� fejl�d�s�re kisug�rzik. Messzir�l fogad ing�z�kat. M�szaki kult�r�t teremt.

 Budapest: A gy�gyszergy�rakban 10 000 magyar vegy�sz kutat. Eredm�nyeik azonban �rtelemszer�en a multi haszn�ra vannak.