1. A F�LD VEND�GFORDALMA

 1. Kialakul�sa �s jelent�s�ge

 A c�hbeli leg�nynek v�ndorolva kellett munk�t v�geznie, miel�tt mestervizsg�t tehetett. Sok magyar tanult P�dua, B�cs �s Krakk� egyetemein. Am�g azonban az emberek z�me mez�gazdas�gi munk�t v�gzett, kiv�tel maradt a sz�l�f�ldt�l val� elt�volod�s.

 A vend�gforgalom a szolg�ltat�sok egy modern �gazata, amely az ipari forradalom eredm�nyek�nt j�tt l�tre. Az ig�nyt a v�rosi �letforma �ltal�noss� v�l�sa teremtette meg. A lehet�s�get a magasabb j�vedelem �s a k�zleked�s fejl�d�se adta. A k�zleked�si �gazatok k�z�l els�k�nt a vas�t tette lehet�v� a t�meges vend�gforgalmat.

 Az els� k�ld� orsz�g az ipari forradalom sz�l�f�ldje, Nagy-Britannia volt. Az els� jelent�s fogad� orsz�g pedig a tiszta leveg�j�, magas hegyekkel �kes Sv�jc volt.

 2000 k. �vente a F�ld lakoss�g�nak tizede lett turista, a belf�ldi vend�g pedig a harmada. Glob�lisan a munkahelyek �s �rt�ktermel�s 3%-�t, a vil�gexportnak pedig 9 %-�t adja. Magyarorsz�g vend�gforgalmi adotts�gai j�k �s ezt j�l ki is haszn�lja. N�lunk a vend�gforgalom a munkahelyek �s �rt�ktermel�s 6%-�t adja.

 A vend�gforgalom mn. idegenforgalom v. turizmus a szolg�ltat�sok modern, gyorsan fejl�d� �ga. Ma m�g a vend�gforgalom fele Eur�p�n bel�l zajlik (turist�k sz�ma �s p�nz tekintet�ben egyar�nt). A j�v�ben �zsia �s Amerika r�szesed�se tov�bb fog n�ni /FrM10-124./. K�na k�ld�sben �s fogad�sban is els� lesz 2020-ra (WTO j�slat).

 2. F�ld vend�gforgalma

 1. Fogad�s, 2005

 Fogadottak sz�ma                 Fogadottak sz�mar�nya az els� 15-b�l, 2000           �sszbev�tel

 1. Franciaorsz�g                  1. Ausztria                                                                 1. USA

2. USA                                  2. Magyarorsz�g

3. Spanyolorsz�g                   3. G�r�gorsz�g.

4. K�na.

Jelent�s�g, pl. a Karib-szigetvil�gi Barbadoson a keres�k fele ebb�l �l.

 2. K�ld�s

Az EU legf�bb k�ld� orsz�ga N�metorsz�g. N�pes is, gazdag is, de se havas hegye, se meleg tengere.

 3. M�rleg

 K�ld� t�ls�ly: Benelux �llamok, N�metorsz�g, Skandin�v orsz�gok

 Fogad� t�ls�ly: D�l-eur�pai orsz�gok, alpi orsz�gok, Magyarorsz�g.

 3. Magter�let �s perif�ria

 4. Glob�lis kultur�lis c�lok

 5. Eur�pa vend�gforgalma

 A F�ld vend�gforgalm�nak fele, gy�kerek

 1. Ny�ri f�rd� vend�gforgalmi c�l a F�ldk�zi-tenger (3)

 Spanyolorsz�g Barcelon�t�l �szakra Az�r-part

 Francia �s olasz Rivi�ra Marseille �s Genova k�z�tt

 G�r�gorsz�g

 2. T�li s� vend�gforgalmi c�l az Alpok (2): Sv�jc, Ausztria

 3. Kultur�lis vend�gforgalom Eur�p�ban

 P�rizs: Notre Dame, Bastille maradv�nya, Louvre k�pt�r, Eiffel-torony; Versaillei kast�ly

 London: Tower, Westminster ap�ts�g temploma, Szent P�l sz�kesegyh�z, Tower Bridge, Big Ben �ratornya; Windsori kast�ly

 R�ma: Forum Romanum, Szent P�ter sz�kesegyh�z, Colosseum, katakomb�k

 Velence: Szent M�rk sz�kesegyh�z, D�zse palota, S�hajok h�dja

 6. A vend�gforgalmi komplexum

 A vend�gforgalom els�dleges (teljes, k�zvetlen) �s m�sodlagos (r�szleges, kapcsol�d�) �gazatokat tartalmaz.

 Els�dleges: utaz�si iroda, idegenvezet�, sz�llodai szem�lyzet (lond�ner, pultos, pinc�r, szobal�ny, massz�r)

 K�zleked�s: l�gi, k�z�ti, v�zi

 Kereskedelem pl. bolti forgalom, aj�nd�kcsomag

 Kult�ra pl. Budapesti Tavaszi Fesztiv�l

 P�nz�gy pl. bank, biztos�t�

 Modern �zleti szolg�ltat�sok: rekl�m

 8. A vend�gforgalom fajt�i

 Belf�ldi – k�lf�ldi

 Fogalma

 Mn. bels� �s nemzetk�zi vend�gforgalom. Nemzetgazdas�gi szempontb�l a vend�gforgalom szolg�ltat�si ”term�k”. A k�lf�ldi vend�gforgalom a hazaiak kiutaz�sa eset�n behozatal jelleg�, mert az orsz�gb�l kimegy a p�nz. A k�lf�ldiek beutaz�sa kivitel jelleg�, mert az orsz�gba bej�n a p�nz.

 Belf�ldi

 F�ldi �tlagban a k�lf�ldi - belf�ldi vend�gforgalomban r�szt vev�k ar�nya 1 : 2.5.

 ”A belf�ldi idegenforgalom … �ltal�ban nagyobb jelent�s�g� a nemzetk�zi idegenforgalomn�l.” /MaP-437./ Pl. ”sun and sea” vend�gforgalom: USA – Florida, Hawaii; Oroszorsz�g – Kr�m, Szocsi.

 K�lf�ldi

 A k�lf�ldi vend�g h�rom fajt�ja az ing�z�, �tutaz� �s turista.

 Ing�z�: Nem alszik ott, egyazon hat�r�tkel�n l�p be �s ki. D�nt�en bev�s�rl� turizmus.

 �tutaz� tn. tranzit: Nem alszik ott, k�l�nb�z� hat�r�tkel�n l�p be �s ki. Pl. t�r�k �s balk�ni vend�gmunk�sok N�metorsz�g �s sz�l�haz�juk k�z�tt. Gyakorta m�r EU �llampolg�rok. Magyarorsz�gon ”A tranzitutasok nagy r�sze a balk�ni orsz�gok �llampolg�ra.” /MaP-440./

 Turista: Legal�bb egy �jszak�t a fogad� orsz�gban alszik.

 Magyarorsz�gra pl. �vente 9 m turista �rkezik �s 6 m magyar megy k�lf�ldre. /D�v-710./  A Magyarorsz�gra �rkez� ing�z�k �s �tutaz�k a turist�kn�l h�romszor t�bben vannak (30 m).

 Mennyis�gi – min�s�gi

 A mennyis�gi vend�gforgalom a vend�gek sz�m�val m�rhet�. A min�s�gi turizmus az egy vend�g �ltal ott hagyott p�nzzel.

 Jellegzetesen kisp�nz� a fiatalok h�tizs�kos-h�l�zs�kos turizmusa. Jellegzetes vend�gforgalmi luxus az �tcsillagos sz�lloda. Magyarorsz�g legdr�g�bb sz�llod�ja a Gresham-palota. A K�rp�t-medenc�r�l �rj�k, hogy ”A t�rs�g sz�llodai k�n�lat�ban egy�rtelm�en Budapest a legmagasabb sz�nvonal koncentr�ci�j�nak sz�ntere. A magyar f�v�rosban 16 �tcsillagos egys�g v�rja a belf�ldi �s k�lf�ldi vend�geket…” /D�v-701./ Vid�ki �tcsillagos sz�lloda van pl. H�vizen �s Tihanyban.

 Glob�lisan jellegzetesen dr�ga Amerika �s olcs� Afrika. Dr�ga hely

 Eur�p�ban a francia Rivi�ra, Mallorca, Davos

 �zsi�ban az indon�ziai Bali

 Amerik�ban a Bahama-szigetek.

 �ltal�ban dr�ga az USA, ahol a turist�k �tlagosan 500 000 Ft-ot hagynak ott. L�tsz�lag a szeg�nyek� Magyarorsz�g, ahol ennek tizede ez az �sszeg. Val�j�ban a mi vend�gforgalmunk jelent�s r�szben hat�ron t�li magyarokat �s balk�ni �tutaz�kat jelent. Magyarorsz�gon az egy f�re jut� vend�gforgalmi j�vedelem (100 000 Ft/f�) pont annyi, mint az USA-ban.

 P�nz / fogadott turista

 USA, Sv�jc    500 000 Ft

 Ausztria         250 000 Ft     P�nz�sszegben Ausztria Sv�jcot 1/3-dal megel�zi.

 Eur�pa �tlag  200 000 Ft     /Fr10M-124./

 Magyarorsz�g 100 000 Ft     Az egy f�re jut� magyar vend�gforgalmi bev�tel egyenl� az USA-�val.

 C�lja szerint

 Tri�d

 Kultur�lis pl.

 m�eml�k        k�z�pkori v�rosmag                                       Buda, Sopron, K�szeg, P�cs

 m�v�szeti       Budapesti Tavaszi Fesztiv�l                          Budapest

 t�rt�nelmi      eml�khelyek megtekint�se                             �pusztaszer, Muhi, Moh�cs, Eger, Szigetv�r, P�kozd

 n�prajzi          tanyasi v. falusi turizmus, n�pszok�sok         Holl�k�, Szentendre, Zalaegerszeg

 �koturizmus   n�v�ny, �llat, term�szetk�zeli �letm�d         Gy�r�f�

 F�rd� mn. nap �s v�z; an. ~ ”sun and sea”                           Si�fok, Fert�r�kos, G�rdony, Tiszaf�red

 S�                                                                                          Gy�ngy�s - K�kestet�

 Munka

 konferencia turizmus                                                            Magyarorsz�gon naponta van egy

 munkav�llal�si                                                                      Sz�kely �csok alkalmi munk�ja

 bev�s�rl�, �rk�l�nb�zet                                                       Csapi benzink�t szavanna Mercedessel

 Sport

 lovasturizmus

 b�rvad�szat                                                                          Gemenci g�mszarvas, erd�lyi medve

 kalandt�ra pl. vadv�zi evez�s                                               Dunacs�n, Lipt�szentmikl�s; Sark, �r

 esem�ny                                                                               Hungaroring

 �lvezet

 gasztro                                                                                  guly�s, p�rk�lt, hal�szl�

 bor                                                                                        tokaji asz�, badacsonyi sz�rkebar�t

 �lm�ny                                                                                  aquapark, kalandpark

 szerencsej�t�k                                                                      Monte Carlo, Macao, Las Vegas

 Eg�szs�g tn. rekre�ci�, re = vissza, kre�ci� = teremt�s, latin

 bakancsos turizmus                                                              pl. telejs�tm�nyt�ra

 wellness

 gy�gyturizmus                                                                     H�v�z, Hark�ny, Budapest

 Csal�d

 rokonl�togat�s                                                                      Sz�kelyf�ld

 Vall�s

 zar�ndok turizmus                                                                Cs�ksomly�, el Camino

 T�rv�nyen k�v�lis�g

 Nep�li k�b�t�szer turizmus, hippik

 Bangkoki szexturizmus

 �rorsz�gb�l indult abortuszhaj�

 Boszniai gyilkoss�gok.

 MAGYARORSZ�G VEND�GFORGALMA

 1. T�rt�neti f�ldrajza

 A K�rp�t-medenc�ben a gy�gyvizek �sid�kt�l fogva l�togatott helyek. Felh�v�z neve is mutatja, hogy Buda m�r az �rp�d korban f�rd�v�ros is.

 ”A vend�gforgalom … a 19. sz�zad m�sodik fel�ben a vasutaknak k�sz�nhet�en v�lt t�megjelens�gg�.” /Fri1-156./

 1863 Si�foki vas�t�llom�s �s a Si�-zsilip. A budapesti nagypolg�rs�g kedvelt ny�ri �d�l�helye lesz.

 1873 T�traf�reden megalak�tott�k a Magyarorsz�gi K�rp�t Egyes�letet. Mened�kh�zakat �p�tettek, el�sz�r a Tarpataki-v�lgyben �s a Csorba-t�n�l.

 Az I. vil�gh�bor�t megel�z�en m�r kialakult a mindm�ig meghat�roz� f� vend�gforgalmi helyek kett�se (”2B”): Budapest �s a Balaton. ”K�z�p-Eur�pa legnagyobb tava, a Balaton, legismertebb v�zparti �d�l�hely�nk. … Budapest … a legnagyobb forgalm� idegenforgalmi k�zpont.” /F8N-111./

 Csonkaorsz�gban a legt�bb k�lf�ldi l�togat� n�met �s osztr�k volt. A magyar lakoss�g 15%-a vett r�szt a vend�gforgalomban. Ekkoriban lend�lt fel a Dunakanyar �s a M�tra-B�kk vend�gforgalma.

 A kommunista diktat�ra idej�n a lakoss�g harmada nyaralt �s �t�d�nek volt h�tv�gi h�za /MaP-443./. A szoci�lis vend�gforgalomban 1.5 milli� f� vett r�szt. A sz�ll�shelyeket az �llam (v�llalatok, szakszervezet) tartotta fenn. A kommunizmus alatt a mennyis�gi szeml�let uralkodott. A k�lf�ldiek a vasf�gg�nyt�l keletre l�v� orsz�gokb�l �rkeztek. Jellegzetesek voltak pl. az NDK-sok a Balatonn�l.

 A rendszerv�lt�s ut�n volt �v, hogy Magyarorsz�gra �rkezett a F�ld�n 5. legt�bb turista. A kommunizmus buk�sa ut�n meger�s�d�tt a min�s�gi vend�gforgalom (1995-2000 k�z�tt pl. k�tszeres�re n�tt az egy �rkez�re jut� bev�tel/MaP-440./).

 2. Magyar �ti c�lok egykor �s ma

 ”A magyar �llampolg�rok is nagy sz�mban utaznak k�lf�ldre, els�sorban a kellemes �ghajlat�, horv�t, g�r�g, olasz tengerpartra. T�len az osztr�k, olasz, szlov�k s�terepekre.” /F8N-112./

 A turizmus mennyis�gi szempontb�l nyeres�ges: az orsz�gba 9 milli� vend�g �rkezik �s csak 6 m magyar megy k�lf�ldre /D�v-710./.

 3. Sz�ll�shelyek

 Magyarorsz�gon 14 %-kal t�bb sz�ll�shely van, mint amennyi lakos.

 A vend�gforgalmi sz�ll�shely 4 %, a mag�nnyaral� 10 %.

 Sz�lloda, 100e, 5-1 csillagos

 Az 5 csillagos sz�llod�ban pl. el��r�s, hogy a csomagot lond�ner viszi, k�l�n csomaglift van; teljes a l�gkondicion�l�s; a vend�g �tteremben ehet �s az italrendel�sben szakmai tan�csad�s seg�ti; b�relhet� lakoszt�ly (40m2) is; ki van k�sz�tve a f�rd�k�peny; stb.

 A sz�llodai f�r�helyek fele Budapesten (30%) �s a Balatonon (25%) van.

 Csoportos sz�ll�s, 100e, Panzi�, turistasz�ll�, ifj�s�gi sz�ll� (pl. ny�ron a koll�giumokban)

 Kiad� szoba n. Zimmer frei, 200e

 Kemping, 100e: S�torral l�togathat�.

 Mag�nnyaral�k sz�ll�shelyeit 1 milli�ra becs�lik /MaP-451./.

 4. Vend�geink

 K�zleked�s: a z�m g�pkocsin, a h�tizs�kos turista vonaton, a gazdag rep�l�n, a nyugd�jas haj�n �rkezik.

 ”A k�lf�ldiek els�sorban a szomsz�dos orsz�gokb�l … �rkeznek. K�z�l�k sokan az elszak�tott ter�leteken �l� magyarok, akik rokonl�togat�sra vagy az anyaorsz�g megismer�s�re j�nnek.” /F8N-112./

 Erre a helyzetre mutat r� a ”Magyar vagyok, nem turista” felirat� p�l�.

 Fogad�si ar�ny a k�ld� orsz�g szerint, 2005, kb. /F8N-112”/

 ”A legnagyobb forgalmat a szlov�k, rom�n �s osztr�k rel�ci�ban m�rt�k, a h�rom nemzet �llampolg�rai egy�ttesen a teljes magyarorsz�gi l�togat�forgalom 57%-�t tett�k ki.” /D�v-710./

 A l�togat�k fele hat�ron t�li magyar, tov�bbi 30% is a szomsz�db�l j�n.

 25%    Felvid�k – szlov�k

 25%    Erd�ly – rom�n

 25%    Nyugati (2): n�met �s osztr�k.

 25 %   Egy�b szomsz�dos (4: ukr�n, szerb, horv�t, szlov�n) �s k�zeli (cseh, lengyel).

 A K�rp�t-medenc�be a medenc�n k�v�li orsz�gokb�l �rkez�k k�z�tt ”… a n�metek �sszess�g�ben messze meghaladj�k a t�bbi orsz�gb�l �rkez�k ar�ny�t …”

Sz�mban elhanyagolhat�: Olasz; amerikai, kanadai, brit, jap�n.

 5. Vend�gforgalmi csomag

 Utaz�si iroda n�gy napos vend�gforgalmi programcsomagja egy gazdag nyugati csoportnak

 1.

D�lel�tt: Budai v�r: M�ty�s templom, Hal�sz b�stya, Nemzeti Gal�ria;

 Este: S�tahaj�z�s a Dun�n

2.

D�lel�tt: aut�buszos v�rosn�z�s: Andr�ssy �t, H�s�k tere

 D�lut�n: Szabad program: Duna korz�, V�ci utca – aj�nd�kcsomag

 3.

D�lel�tt: Hortob�gy: �shonos h�zi�llataink, Kilenclyuk� h�d, lovas bemutat� �s szekerez�s; Guly�s

 Este: Bork�stol� az egri Sz�passzony v�lgyben

 4.

D�lel�tt: Gell�rt f�rd�

Este: Opera.

 Aj�nd�kcsomag: Kalocsai f�szerpaprika, Maty� h�mz�s, Herendi v�za, Pick szal�mi, Tokaji asz�.

 ”Idegenforgalmunkban … orsz�gpropagand�ra … van sz�ks�g.” /F8N-112./

 6. Budapest �s k�rny�ke

 1. Budapest fekv�se

 K�z�phegys�g, Budai-hegys�g, Gell�rt-hegy

 Duna folyam, Margit-sziget

 Alf�ld, Pesti-s�ks�g

 (4): Budai v�r, Duna korz�, V�ci utca, Andr�ssy �t

 2. Budai v�r

 A v�rhegyet 10 m vastag �desv�zi m�szk� fedi

 IV. B�la d�nt�se nyom�n a tat�rj�r�s ut�n f�v�ros lesz, fel�p�l a kir�lyi palota

 A t�r�k id�kt�l perem�t fal v�di – t�nyleg v�r. Ostromok: 1686, 1849, 1944

 A Habsburg uralom alatt �p�l fel a V�rnegyed d�li r�sz�n a Budav�ri Palota

 Nevezetes helye a B�csi-kapu, Magdolna torony, Szenth�roms�g t�r, M�ty�s templom, Hal�sz b�stya, Budav�ri Palota: Nemzeti Gal�ria, Orsz�gos Sz�chenyi K�nyvt�r.

 3. Duna-korz�

 A pesti Duna s�t�nya a L�nch�d �s Erzs�bet h�d k�z�tt.

 A L�nch�d pesti h�df�j�n�l van az orsz�g legdr�g�bb sz�llod�ja, a Gresham palota (a londoni The Gresham biztos�t� budapesti sz�kh�zak�nt �p�lt szecesszi�s st�lusban 1907-ben, luxussz�llod�v� alak�tott�k 2004-ben, megvette az Om�ni Szultan�tus 2011-ben). A Duna parti sz�llodasoron tov�bbi �tcsillagos sz�llod�k sorakoznak pl. InterContinental, Marriot. Teraszos �ttermek, k�v�z�k szeg�lyezik. Vonz� a t�lparti Budai V�r �s Gell�rt-hegy l�tv�nya is.

 Pest magva a k�z�pkori r�vhely keleti kik�t�je, a mai Erzs�bet-h�dn�l volt. M�rcius 15-e t�ren �p�lt a r�mai korban Contraaquincum �s a Belv�rosi Pl�b�niatemplom.

 4. V�ci utca

 Pest k�z�pkori v�rosmagva az V. ker�let d�li r�sze, melyet a Duna mellett a (5) V�r�smarty t�r, De�k t�r, Astoria, K�lvin t�r �s F�v�m t�r hat�rol.

 Ezt szeli �t d�l-�szaki ir�nyban Magyarorsz�g legh�resebb s�t�l� utc�ja, a V�ci utca. A V�ci-kapu ut�n t�nyleg V�cra vezetett – teh�t az M2-es jogel�dje. Az itt s�r�s�d� t�bb mint 500 �zlethelys�g a gazdag k�lf�ldi vend�gekre szakosodott.

 5. Andr�ssy �t �s H�s�k tere

 Sug�r�tk�nt v�gt�k, palot�k szeg�lyezt�k. Az Andr�ssy �t alatt vezetett kontinent�lis Eur�pa els� metr�ja, hogy a forgalom ne zavarja az �ri kocsikat.

 A H�s�k tere a milleniumra k�sz�lt; k�zpontj�ban a H�t Vez�r lovasszobra, G�briel arkangyal tartja a Szent Koron�t.

 �szakra a Sz�pm�ve�szeti M�zeum, keletre a V�rosligeti-t� �s a Vajdahunyad v�r m�sa, d�lre az Iparm�v�szati m�zeum

 6. K�rny�k

 Szetendre: Falum�zeum

 G�d�ll�: Grassalkovich kast�ly: ”A magyar Versaille”; M�riabesny�i kegyhely

 Visegr�d: Salamon torony, Visegr�di v�r, Kir�lyi palota

 Esztergom: Esztergomi v�r, Esztergomi bazilika, Duna m�zeum

 7. Balaton

 A Balaton K�z�p-Eur�pa legnagyobb tava. Vize j� min�s�g�, tiszta. Ny�ron kellemesen felmelegszik.

 Vend�gforgalma id�ny-jelleg�. A bev�telek z�me a ny�ri h�napokra esik. T�len csendes, szinte kihalt.

 Partvid�k�n v�rak, sz�l�k, �s a Balatonfelvid�ki NP. term�szeti �rt�kei sorakoznak.

 ”… 3000 km2-nyi ter�let�n t�bb mint 100 idegenforgalmi adotts�g� telep�l�s tal�lhat�.” /MaP-446./

 F�ldtan: Badacsony, Hegyest�, Aranyh�z

 �l�vil�g: Kisbalaton, Nagyberek

 Borvid�k: Balatonf�red-Csopaki

 Egyh�zi: Tihanyi Ap�ts�g

 T�rt�nelmi eml�k: Szigligeti v�r, Festetich kast�ly

 Gy�gyf�rdr�: H�v�z, Zalakaros.

 8. Egy�b kiemelt �d�l�k�rzetek

 1. T�bl�zat

 2. Dunakanyar

 A legszebb magyarorsz�gi Duna-szakasz

 Esztergom: Bazilika, Kereszt�ny M�zeum

 Visegr�d: Salamon torony, Palota, V�r

 3. M�tra-B�kk

 ”… itt van az orsz�g 500 m tengerszint felett elhelyezked� ter�let�nek k�tharmada.” /MaP-448./

 Gy�ngy�s: M�tra M�zeum, a M�tra vend�gforgalmi kapuja, r�sze K�kestet� à

 Itt tal�lhat� Magyarorsz�g leghosszabb s�p�lya (1.8 km).

 TV-torony kil�t�ja van (180 m magas).

 A trianoni b�kedikt�tum ut�n v�lt jelent�ss� mint Magyarorsz�g teteje. Az 1014 m-es tet�t nemzeti sz�n�re festett k� jelzi.

 Eger: v�r, bazilika

 B�kki Nemzeti Park: Szalajka-v�lgy, B�kk-fenns�k, Garadna-v�lgy, Szinva-patak, Lipicai-m�nes, pisztr�ngtelep, Ist�ll�s-k�i barlang, Szelta-barlang

 4. Velencei-t� – V�rtes

 ”… a f�v�ros �s Sz�kesfeh�rv�r strandja.” /MaP-448./

 5. Mecsek-Vill�ny

 P�cs: M�eml�kv�ros, bazilika, dzs�mi

 Hark�ny: gy�gyf�rd�

 5. Sopron – K�szeg-hegyalja

 Sopron: m�eml�kv�ros, T�ztorony

 K�szeg: m�eml�kv�ros, Jurisich v�r

 6. Tiszat�

 A legfiatalabb kiemelt ter�let.

 A Tisz�t Kisk�r�n�l felduzzasztott�k. Az er�m� �ramot termel, �s a duzzaszt�s lehet�s�get ad a J�szs�gi- �s Nagykuns�gi-f�csatorna ki�gaz�s�ra.

 Van ahol motorcs�nakkal is j�rhat�.

 Mad�rbar�tok egyik kedvenc helye.

 9. A K�rp�t-medence vend�gforgalmi ter�letei

 Az egyes t�rs�gek vend�gforgalmi felt�rts�ga: �rvid�k – Szlov�kia – Magyarorsz�g – Erd�ly – Pannon-Horv�torsz�g – Szerb D�lvid�k �s K�rp�talja.

 Nevezetes vend�gforgalmi ter�let a T�tra vid�ke �s a Sz�kelyf�ld.

 1. T�tra

 Az els� mened�kh�zakat a Magyar K�rp�t Egyes�let �p�tette �s a turista utakat is mi t�zt�k ki.

 �l�vil�g�nak jellegzetes magashegys�gi faja a zerge, mormota, szirti sas; havasi gyop�r a lengyel oldalon.

 Jellemz� a bakancsos turizmus.

 Itt tal�lhat� a K�rp�t-medence legmagasabb cs�csa, a Gerlachfalvi cs�cs (2655 m).

 Nevezetes a Tarpataki v�zes�s, mely egy j�g�r f�gg�v�lgy�b�l z�dul le.

 A Csorba-tavat v�gmor�na g�tolta �s hely�n hosszasan olvadozott egy holtj�g darab.

 Meghat�roz�  a s� vend�gforgalom: Alacsony-T�tra D�val, Chopok

 2. Sz�kelyf�ld

 A magyars�g h�tsz�zezres keleti t�mbje.

 Szov�ta à S�vid�k, S�szikla, B�nyaj�r�s, Medve-t�

 Gyergy�szentmikl�s à Gyilkos-t�, B�k�s-szoros: Olt�r-k�; a Bal�nb�nya felett magasod� Egyes-k�r�l mint�zt�k a Budapesti �llatkert szikl�j�t.

 Cs�kszereda à Cs�ksomly�

 Nevezetesek a vulk�noss�ggal �sszef�gg� sz�nsavas borvizek, a Szent Anna-t� kr�tertava, a Torjai B�d�s-barlang �s a kov�sznai Pokols�r iszapvulk�nja.

 10. Alkalmak

 K�z�p-Magyarorsz�g

 Budapest                   Tavaszi �nnepi J�t�kok

Sziget Fesztiv�l (200e k�lf�ldi)

 K�z�p-Dun�nt�l

 Sz�kesfeh�rv�r          Koron�z�si �nnepi J�t�kok

 Nyugat-Dun�nt�l

 Szombathely              T�rt�nelmi j�t�kok

 D�l-Dun�nt�l

 Balatonbogl�r            Bogl�ri Sz�reti Fesztiv�l

 Moh�cs                      Bus�j�r�s

 �szak-Magyarorsz�g

 Balassagyarmat         Pal�c B�cs�

 �szak-Alf�ld

 Debrecen                   Vir�gkarnev�l

 D�l-Alf�ld

 Szeged                       �nnepi j�t�kok

 B�k�scsaba                Kolb�sz fesztiv�l.