1. K�ZLEKED�SI ALAPFOGALMAK

 1. Mozgatott dolog szerint

 1. K�zleked�s           szem�ly

 2. Sz�ll�t�s                 �ru

 3. H�rk�zl�s              inform�ci�

 2. Csatorna szerint

 Sz�razf�ldi               vas�t, g�pkocsi, vezet�k (cs�, k�bel)

 V�zi                            haj�

 L�gi                           rep�l�g�p, r�di�hull�m

 3. K�t�tts�g szerint pl.

 Semmi sem k�t�tt     dr�n, h�zt�l-h�zig terepj�r� g�pkocsi

 Meg�ll� k�t�tt          tengerhaj�z�sn�l

 P�lya k�t�tt              cs�vezet�k

 Mindkett� k�t�tt      vas�t

 5. Sebess�g �s �r szerint

 Pl. sebess�g �s �r n�: haj� - aut� – rep�l�

 6. Szem�lysz�ll�t�s

 Felhaszn�l� szerint

 T�megk�zleked�s / egy�ni k�zleked�s pl. vas�t / szem�lyg�pkocsi

 T�v szerint: R�vid pl. v�rosi t�megk�zleked�s, k�z�p pl. napi ing�z�s aut�busszal, hossz� t�v� pl. IC

 Tranzitsz�ll�t�s vagy v�gc�l, pl. n�metorsz�gi t�r�k vend�gmunk�sok ing�z�sa

 7. �ruforgalom

 �rufajta szerint

 Cs�vezet�kes g�z vagy foly�kony, pl. sz�nhidrog�n

 �mlesztett szil�rd: kavics, homok, fa

 Kont�ner: darab�ru.

 Hordoz� szerint, Magyarorsz�gon, 2000 /MaP-374./

 8. K�rnyezeti terhel�s szerint

 A t�megk�zleked�s k�rnyezetbar�tabb az egy�nihez k�pest.

 A vas�t k�rnyezetbar�t a k�z�thoz k�pest.

 A zaj zajfog� falak �p�t�s�vel cs�kkenthet�. Vas�t �s k�z�t mell� egyar�nt teszik.

 9. K�zleked�s t�bl�zat

 2. A K�ZLEKED�S KORAI VIL�GT�RT�NETE

 1. Sz�razf�ldi izomer�

 1. Gyalogos t�vols�gi kereskedelem

 Borosty�nk��t a Balti- �s Adriai-tenger k�z�tt, �szak �rucikke a borosty�nk�

 2. �llat h�zta sz�n

 Eszkim�k kutyasz�nja, amit Nansen �s Scott is �tvett

 Lappok r�nszarvas h�zta sz�nja pl. T�lap�, v�. ”… k�t r�nszarvas h�zta, sz�n rep�tette …”

 Lovas r�dsz�n pl. pr�ri indi�nok

 3. H�talt pat�s, m�lh�val

 Szam�r pl. J�zus

 L�, amit az �rm�ny-felf�ldi h�rik mn. hurrit�k v. h�ksz�szok h�zias�tottak

 Teve, az arabok �llata – karav�nok Ar�bi�n �s a Szahar�n �t à T�mj�n-�t, Transzszaharai kereskedelem

 4. Ig�s pat�s

 Dorong�t, r�mai k�lapos �t pl. Szombathelyen, murv�s makad�m �t

 2. V�zi

 1. �skor: b�d�nhaj� evez�vel, n�dk�teg-haj�, fasz�lakb�l k�t�tt tutaj, eszkim� fav�zas b�rkajak

 2. �kor: Sumerek �ta vitorl�s haj�, �kori a t�bb evez�soros g�lya

 3. K�z�pkor: Levantei �s Hanza kereskedelem, Nagy f�ldrajzi felfedez�sek.

 3. L�gi: Mad�rposta

 Szirti galamb à postagalamb, Kr. e. 500 k. m�r biztos haszn�lj�k a g�r�g�k �s r�maiak. Az elh�r�t�s idom�tott vad�szs�lymokkal t�rt�nt.

”M�r Szent Istv�n kir�ly uralkod�s�nak id�szak�ban is reptettek h�rviv� galambokat” /Mtt-72./

 Volt, hogy a galamb helyett a holl� volt a k�ld�nc, pl. Pr�ga v�ros�ba: ”Szil�gyi �rzs�bet level�t meg�rta…” Arany J�nos: M�ty�s anyja

 ”mad�rka, mad�rka, cs�csog� mad�rka, vidd el a levelem, vidd el a levelem sz�p magyar haz�mba.”, magyar n�pdal.

 4. Inform�ci�

 1. L�tv�ny

 F�ldszerte �ltal�nos lehetett a t�zjel, pl. 1520-ban Magell�nt �gy fogadj�k a T�zf�ld�n.

 Nappal f�st, �jjel t�zjelet haszn�ltak a r�mai limesen �s a k�nai Nagy Falon.

 A magyar v�rrendszer v�rai szint�n t�z �s f�stjelekkel kommunik�ltak.

 2. Hang

 Egykor �vil�g szerte �ltal�nos lehetett a jelad� dob. Az ilyen c�l� tam-tam dobot �s a hozz� tartoz� dobnyelvet az afrikai �serd�kb�l �rt�k le

 3. Fut�r

 K�zismert a maratoni fut� t�rt�nete, aki a perzs�k feletti gy�zelem h�r�t vitte Marathonb�l Ath�nbe, hogy meg ne nyiss�k egy m�sik perzsa sereg el�tt a v�ros kapuit.

 Fut�rrendszere van az Inka Birodalomnak is. Ez a h�rk�zl�s mellett azt is lehet�v� tette, hogy a Cuzco v�ros�ban sz�kel� Inka minden nap friss tengeri halat egyen.

 3. MAGYARORSZ�G KORAI K�ZLEKED�ST�RT�NETE

 1. Korai id�k

 A Lovasi Fest�kb�ny�b�l Kr. e. 9500 k. 24 m3 okkert b�ny�sztak. Val�sz�n�leg nem a K�rp�t-medenc�ben haszn�lt�k fel – teh�t a t�vols�gi kereskedelemre utal.

 Kr. e. 3500 k. az �n. �ri expanzi� idej�n t�nik fel a K�rp�t-medenc�ben az �kr�s t�rszekerek n�pe. Ett�l kezdve az �kr�s szek�r a vas�t kor�ig meghat�roz� sz�ll�t� eszk�z.

 A r�maiak k�lapos hadi utakat �p�tettek, melynek egy szakasza pl. Szombathely belv�ros�ban is fennmaradt. A dun�t flott�juk j�rta. A limes nappal f�st, �jjel t�zjelet haszn�lt.

 Hunjainkn�l kengyelfut� vitte a h�rt. Nagy K�roly az avarjaink elleni hadj�rat hadt�pol�sa v�gett kezdte �p�ttetni a Duna-Majna-Rajna csatorna el�dj�t (mely azonban csak 1991-ben k�sz�lt el).

 2. �rp�d kor

 �si soron tutajozz�k a sz�lfeny�t �s s�kock�kat a hegys�gkeretb�l a mednecealj fel� (v�. a b�k�si Ajtony eset�t). Ennek szerepe volt Kom�rom, valamint Tokaj, Szolnok �s Szeged fejl�d�s�ben. Az �rp�d korban a v�res kard k�rbehordoz�sa volt a hadparancs. A n�met seregek gyenge pontja volt a dunai haj�kkal biztos�tott hadt�p, amit a magyar honv�d�k t�bbsz�r kihaszn�ltak (B�v�r Kund, elfogott lev�l). V�szterhes id�kben minden falunak megvolt a maga l�rmaf�ja, melyen �r �lt. Nem csak hanggal, hanem t�zzel is riasztott.

 Horv�torsz�g �s Dalm�cia megszerz�s�vel Szent L�szl� �s K�nyves K�lm�n a Magyar Kir�lys�g sz�m�ra tengeri kij�ratot biztos�tott.

 3. Vegyesh�zi kir�lyok

 1443-b�l val� a k�nny�, gyors szek�r �r�sos dics�rete, mely csapon fordul� tengelye miatt k�nnyen kanyarodott. A Kom�rom melletti K�cs k�zs�g iparosai k�sz�tett�k, innen a neve: kocsi. M�ty�s kir�ly olyan j�ratot szervezett, amely k�t nap alatt Bud�r�l B�csbe �rt. Ezt a szintet csak k�t �s f�l �vsz�zad ut�n tudta �jra el�rni: a postakocsi.

 4. Habsburg uralom

 1. Gyorskocsi

 M�ria Ter�zia rendelete nyom�n 1750-ben indul B�cs fel� a gyorskocsi mn. delizs�nsz, mely 1752-t�l menetrend szer�, rendszeres. 1888-ig m�k�dik – a vas�t versenye miatt sz�nik meg.

 A gyorskocsi �llom�s a Batthy�ny-t�ren van, ennek eml�ke a Gyorskocsi utca a Batthy�ny-t�r m�g�tt.

 A L�nch�d budai h�df�je lett a viszony�t�si pont, ide tett�k a faragott 0 kilom�ter k�vet, a Clark �d�m t�rre.

 2. B�g�haj�k

 A napoleoni h�bor�k gabonakonjunkt�r�ja idej�n �p�l ki gabonasz�ll�t�si c�llal a 120 km hossz� Ferenc-csatorna (1793-1802) Bezd�n �s B�csf�ldv�r k�z�tt. Fejl�d�snek indulnak a dunai kik�t�k: Baja, Paks, Pest, Kom�rom, Gy�r. A korabeli b�g�haj�k B�csbe vitt�k a b�z�t, orrukra b�g�fej alakot faragtak, hegymenetben 50 ember vagy l� vontatta �ket; rossz v�zi adotts�gok eset�n volt hogy a rakom�nyt m�r Gy�rb�l szek�rre tett�k.

 4. A F�LD K�S�BBI K�ZLEKED�SE

 1. Vas�t

 A vas�t sz�l�f�ldje Anglia. George Stephenson Rocket mozdonya 1825-ben a Newcastle k�zel�ben l�v� Stocktown-Darlington k�z�tt haladt. Az els� menetrend szerinti j�rat 1830-ban indult Liverpool-Manchester k�z�tt.

 A d�zel mozdonyos vas�t (1893 diesel motor, haj�ba 1904) ut�n felt�nt a villamos vas�t is.

 Gyorsvas�t, 1. a jap�n Sinkanszen (Toki�-Osaka, 1964, 210 km/h, ma helyenk�nt 270 km/h), 2. a francia TGV (P�rizs-Lyon, 1981, 260 km/h – ma m�r 340 km/h). Leg�jabb a m�gneses vas�t pl. K�n�ban, Sanghajban, a rep�l�t�rt�l a v�ros belsej�be.

 2. G�pkocsi

 Robban�motor: benzint �get

 T-modell sorozatgy�rt�s

 A II. Vil�gh�bor� ut�n terjedt el. A g�pkocsi form�lta az USA telep�l�sh�l�zat�t: t�ls�lyban vannak az el�v�rosok

 A F�ld legf�bb aut�gy�rt�ja K�na, Jap�n �s az USA.

 K�rnyezetbar�t technol�gi�k

 Van m�r repc�b�l k�sz�lt biod�zel �s a benzinbe kukoric�b�l gy�rtott bioetanol keverhet�

 Elektromos �ramot haszn�l� �n. E-aut�

 Zajv�d� fal.

 3. V�zi k�zleked�s

 Az els� j�vedelmez� g�zhaj�z�s a Hudson foly�n indult (Fulton, 1807). Eur�p�ban jelent�s a belv�zi k�zleked�s a Rajn�n �s a Volg�n.

 A gyarmati kereskedelmet seg�tette a h�t�haj� (ausztr�l �s argent�n marhah�s, k�z�p-amaerikai ban�n).

 A tengerj�r� haj�k diesel motorral mennek. A darab�rut kont�nerben sz�ll�tj�k. A szupertanker ak�r f�l milli� tonna k�olajat is sz�llt. A legnagyobb flott�ja Panam�nak van: olcs� z�szl�.

 A legt�bb haj�t K�na, D�l-Korea majd Jap�n gy�rtja.

 4. L�gi

 1. Rep�l�g�p

 A rep�l�g�p gyors �s dr�ga. Meghat�roz� a hossz� t�v� szem�lyforgalomban. A l�giposta a h�rk�zl�sben kap szerepet. Sz�ll�tanak vele dr�ga (mikrochip, gy�gyszer, eper, v�gott vir�g) �rut �s katonai terhet is (tank).

 A legt�bb rep�l�g�pet az USA gy�rtja.

 2. Csomagsz�ll�t� dr�n: A n�met posta tesztelte, n�gy rotoros kvadrokopter.

 5. MAGYARORSZ�G K�S�BBI K�ZELEKD�SE, p. az ipari forradalom �ta

 1. Habsburg uralom

 1. Dunai g�zhaj�z�s

 A dunai g�zhaj�z�sban el�sz�r Duna G�zhaj�z�si T�rsas�g �rt el �zleti sikert (1830). Haj�inak b�ny�szt�k el�sz�r nagy�zemben P�cs feketeszen�t. Az els� vastest� g�zhaj�t az �budai Haj�gy�rban �p�tett�k. ”A g�zhaj�z�s n�h�ny �ve alatt a hazai gabonakereskedelem els� sz�m� k�zpontj�v� fejl�d�tt Gy�r, amely kb. n�gyszer nagyobb forgalmat bonyol�tott le, mint a pesti kik�t�.” /Fri1-84./

 Gr. Sz�chenyi Istv�n vezet�s�vel 4000 m3 szikla kirobbant�s�val kij�ratot t�rt�nk az Aldun�n. Mellette vontat� �t is �p�lt. A Magyar Kir�lys�ghoz tartoz� Fiume (1776-1818) ekkor �li vir�gkor�t: tengeri kapuv� fejlesztett�k.

 2. A vas�t�p�t�s kezdetei

 Magyarorsz�gon a g�zmozdonyos vas�ti k�zleked�s el�sz�r Budapest �s V�c k�z�tt indult meg, 1846-ban. A p�lyaszakasz a B�cs fel� tart� �tszakasz r�sze lett. A m�sodik a Szolnokra vezet� vonal lett. 1848-ban ezen menek�tett�k a korm�nyt �s a Szent Koron�t Debrecen fel�.

 2. Monarchia

 1. A vas�t�p�t�s f� szakasza

 Budapest sz�nell�t�s�ban d�nt� volt, hogy ”1867-ben �p�lt a Pest-Hatvan-Salg�t�rj�n vonal, az �n. Sz�nvas�t.” /Fri1-102./

 A Magyar �llamvasutak r. M�V alap�t�s�ra a kiegyez�s ut�ni �vben ker�lt sor (1868). A K�rp�t-medence vas�th�l�zata sugaras szerkezet�v� �p�lt, ami l�trej�ttekor l�nyeg�ben megfelelt a medence adotts�gainak. ”A 19-20. sz�zad fordul�j�n a szem�lyforgalom t�bb mint 80%-�t, az �rusz�ll�t�s kb. 90%-�t az �llami vasutak bonyol�tott�k le.” /Fri1-105./

 A trianoni hat�r az Ipolyt�l a Dun�ig l�nyeg�ben: vas�that�r.

 2. Fiume ki�p�t�se

 ”1878-ban kezdt�k el a Fiume, az orsz�g egyetlen tengerparti kik�t�j�nek nagyar�ny� fejleszt�s�t.” /Fri1-106./

 3. Csonkaorsz�g

 1. Villamos�t�s

 Els�k�nt a B�cs fel� vezet� vonal egy r�sz�t villamos�tottuk 1933-ra (Kand� K�lm�n tervezte mozdonyok). Az els� Diesel-mozdonyok 1906-ban �lltak szolg�latba. A B�cs fel� k�zleked� �rp�d-s�nbusz (Jendrassik Gy�rgy, motorvonat) v�lt jelent�ss� 1934-t�l. Az utols� menetrend szer�en m�k�d� g�zmozdonyokat 1983-ban vont�k ki a forgalomb�l.

 2. Duna-tengerj�r� haj�k

 A Duna-tengerj�r� haj�k Fiume elveszt�s�t p�tolt�k. B�zisuk a Csepeli Szabadkik�t� lett, ahonnan f�k�nt Levant�ba haj�ztak. Az alacsony (hidak alatt �tf�rt), kis mer�l�s� (kisv�z), er�s (tenger�ll� �s hegymenetre alkalmas) haj�kat a Ganz gy�r k�sz�tette. Az 1934-ben v�zre sz�ll� Budapest els� �tj�n Isztambul, Bejr�t, Jaffa �s Alexandria v�rosokat kereste fel. A kommunista diktat�ra idej�n fokozatosan ment t�nkre Az utols� ilyen haj�t 1965-ben k�sz�tett�k.

 4. A vas�t napjainkban

 Magyarorsz�gon a vas�t a hosszabb t�v� szem�lyforgalomban a legjelent�sebb. Az �tlagos �thossz 60 km (p. 2000-ben: 58 km /MaP-375./)

 Egyes kis kihaszn�lts�g� sz�rnyvonalak r�fizet�sesek.

 A vas�tvonalaink 35%-a villamos�tott, de ezeken zajlik a sz�ll�t�s 86%-a.

 A vas�t a hossz� t�v� belf�ldi szem�lysz�ll�t�sban az IC j�ratokkal, a tehersz�ll�t�sban pedig a kamionok sz�ll�t�s�val igyekszik vissza szerezni poz�ci�it.

 Legf�bb p�lyaudvarok: Budapest – Keleti-p�lyaudvar, a Dun�nt�lon Sz�kesfeh�rv�r, Kelet-Magyarorsz�gon pedig Szolnok.

 Magyarorsz�gon Tata �s Hegyeshalom k�z�tt van az a p�lyaszakasz, ahol a leggyorsabban lehet menni. Az itteni vonat sebess�g el�rheti a 160 km/h-t.

 5. A k�z�ti k�zleked�s napjainkban

 �d�m t�rre. Magyarorsz�g �trendszere sugaras szerkezet� �s 8 f��tra �p�l. Ezt a rendszerv�lt�s �ta �p�lt Duna-hidak - pl. Duna�jv�ros, Szeksz�rd – n�mik�pp oldott�k.

 A r�vidt�v� t�megk�zleked�s aut�buszon zajlik. Jellegzetes a napi ing�z�s. Az �tlagos �thossz 20 km (p. 2000-ben: 21 km /MaP-375./). N�h�ny t�rpefalu kiv�tel�vel minden telep�l�shez eljut – ahov� nem, ott a jellegzetes, hogy a falugondnok fuvarozza mikrobuszon a k�zeli kisv�rosba az id�seket.

 A hat megyesz�khely, melyet nem f�z fel els�rend� f��t: Szombathely, Zalaegerszeg, Kaposv�r, Salg�tarj�n, Eger, B�k�scsaba.

 6. A vezet�kes sz�ll�t�s �s h�rk�zl�s napjainkan

 1. Nemzetk�zi cs�vezet�k

 1. K�olaj

 Oroszorsz�g, Nyugat-szib�riai-alf�ld k�z�ps� r�sze, Szurgut, Bar�ts�g I. �s II. k�olaj

 Horv�torsz�g, Krk-sziget, Adria k�olajvezet�k

 2. F�ldg�z

 Nyugat-szib�riai-alf�ld �szaki r�sze, Jamburg, Testv�ris�g f�ldg�z

 2. Helyi cs�vezet�k

 1. F�ldg�z h�l�zat hossza a vas�t�val egyezik

 2. Term�kvezet�kek pl. iparvid�keken, k�olajsz�rmaz�k (benzin, g�zolaj) �s vegyipari alapanyag (etil�n à polietil�n),

 3. T�vh� mn. meleg v�z helyi jelent�s�g�.

 3. Inform�ci�s vezet�kek

 : Els� volt a vezet�kes t�v�r�, 1876-ban tal�lta fel Bell a telefont

 7. V�zi k�zleked�s

 1. V�zi szem�lysz�l�t�s

 ”A Dun�n a f�v�ros k�rny�k�n �s a Dunakanyarban, valamint a Balatonon nagy a kir�ndul� szem�lyforgalom. Idegenforgalmi id�nyben a k�lf�ldi �d�l�haj�k t�bb t�zezernyi l�togat�t sz�ll�tanak az orsz�gba.” /F8N-115./

 2. V�zi �rusz�ll�t�s

 ”A folyamhaj�z�s a nagy t�meg� �ru legolcs�bb sz�ll�t�ja, h�tr�nya a lass�s�g.” Nehez�t az �ltal�ban t�len jelentkez� kisv�z (az 1.8 m-es mer�l�si m�lys�g, d�m�si �s budafoki g�zl�n�l) valamint a j�gzajl�s.

 H�tr�nyos, hogy ”k�t nagy foly�nk p�rhuzamosan �szak-d�li ir�nyban folyik az orsz�gon kereszt�l, haj�z�csatorn�val nincsenek �sszek�tve. … az ipar kevesebb anyagot ig�nyel, mint kor�bban … A folyamhaj�z�s els�sorban a k�lkereskedelmi forgalom lebonyol�t�s�ban maradt sz�mottev�.”

 Ma Magyarorsz�gon ”meghat�roz� rakom�ny a folyami kavics �s homok, valamint a fa �s a gabona.” /D�v-666./

 Csepeli Szabadkik�t�: A Csepel-sziget �szaki cs�cs�n �p�lt, a trianoni b�kedikt�tummal elvesztett tengeri kaput volt hivatva p�tolni.

 Duna-Majna-Rajna csatorn�t Nagy K�roly kezdte �p�teni az avarok elleni t�mad�s hadt�pol�s�nak megold�sa v�gett. V�g�l 1992-ben k�sz�lt el.

 Duna-Tisza-csatorna terve: ”kelet-nyugati vizi �sszk�ttet�s nincs.

 Kik�t�ink (6): Gy�r-G�ny�, Csepeli Szabadkik�t�, Sz�zhalombatta: k�olajterm�kek, Duna�jv�ros: feketesz�n, vas�rc, Moh�cs, Baja.

 7. L�gi k�zleked�s

 Szovjet katonai csapatsz�ll�t� g�peket haszn�lva 1946-ban megalakult a Magyar Szovjet L�giforgalmi Rt, r. Maszovlet. 1954-ben a szovjet r�szt kiv�s�rolva l�trej�tt a Magyar L�gik�zleked�si V�llalat r. MAL�V, melynek b�zisreptere kezdett�l fogva Ferihegy volt. A 2012-ben cs�dbe ment Mal�v 2010-ben 3 milli� f�t sz�ll�tott 33 orsz�gba, 22 g�p�n.

 A rept�r neve Budapesti Liszt Ferenc Nemzetk�zi rep�l�t�rre v�ltozott. A K�rp�t-medence legforgalmasabb /D�v-669./ reptere 2014-ben 9 milli� utast fogadott.

 Az �n. fapados j�ratok gyeng�bb �s olcs�bb szolg�ltat�st ny�jtanak.

 A kis t�vols�gok miatt Magyarorsz�gon a belf�ldi k�zleked�sben nem versenyk�pes.

 8. Elektronikus h�l�zatok

 Az elektronikus h�l�zat lehet vezet�kes �s/vagy r�di�hull�mos. A r�di�hull�mos h�l�zat jelei a leveg�burokban maradnak vagy kil�pnek onnan egy m�holdra majd visszat�rnek onnan.

 Vezet�kes (mn. k�beles) pl. a r�gi telefon, k�belt�v� �s �ltal�ban az internet. R�di�hull�mmal m�k�dik a r�di� �s a telev�zi�s m�sorsz�r�s. A f�ldi ad� v�tel�hez dr�tantenna, a m�holdashoz parabola antenna kell.

 Az internet 1991-ben jelent meg Magyarorsz�gon. M�ra a h�ztart�sok 70%-ban van sz�m�t�g�p �s internet (2012). A kereskedelem 15%-a �n. e-kereskedelem (2012).

 A t�jk�p meghat�roz� elemei a TV-tornyok pl. (6) Bud�n a Szabads�g- �s H�rmashat�r-hegyen, a Bakonyban a K�ris-hegyen, Sopronban, a Mecsekben P�cs felett a Misin�n, a M�tr�ban a K�kes-tet�n, valamint a tokaji Kopasz-hegyen.

 9. �ttekint� k�p

 A k�zleked�s”… a nemzetgazdas�gon bel�li r�szar�nya /mind a foglalkoztat�sb�l, mind a GDP el��ll�t�sb�l/ az 1990-es �vekben sem haladt�k meg a 8-9 %-ot…” /MaP-372./ A sz�ll�t�s �s t�vk�zl�s 2006-ban a GDP 8 %-�t adja, ami a mez�gazdas�g�nak 2x-e /Fr8N-96./

 Budapest a K�rp�t-medence k�zpontja - sugaras szerkezet� �si keresked� utak à ezt folytatta a vas�t à a vas�ton sz�ll�tott kavics miatt a k�z�t à a k�zleked�si folyos�hoz ragaszkodva az aut�p�lya

 A vas�tnak ter�letfejleszt� hat�sa volt: meger�s�tette a k�zleked�si folyos�k �s holtterek rendszer�t. Az aut�sztr�d�knak jelenleg van ilyen hat�sa.

 Az ut�bbi �vsz�zadban a k�z�ti k�zleked�s egyre er�s�d�tt, a vas�t �s v�zi k�zleked�s pedig cs�kkent.