3. T�rsas kapcsolatok

 1. Kulcsingerek

 A csecsem� teljes m�rt�kben anyj�ra-utalt. Az anyai gy�mol�t� magatart�st �s a gyermeket sz�ks�g eset�n v�d� anyai agresszi�t a csecsem� l�tv�ny�nak, hangjainak �s illat�nak kulcsingerei is t�mogatj�k.

 L�t�si tn. vizu�lis inger az �n. babafroma. A csecsem� feje nagy - a testhossz 1/4-e. V�gtagjai r�videk (kurta �s g�rbe l�b), testr�szei kerekdedek. Fej�t magas homlok, nagy szem, pisze orr �s puf�k arc jellemzi. A zs�rp�rn�kkal merev�tett arc a szop�st seg�ti, a pisze orr pedig nem akad�lyozza azt. A rajzfilmek �s j�t�k bab�k k�sz�t�i tudatosan alkalmazz�k ezt az ismeretet, pl. Bambi, Donald-kacsa, nyuszika, maci.

 Hall�si tn. akusztikus inger: Az �jsz�l�tt magas, ”csipog�” panasz- �s �r�mhangjai. A hang az�rt magas, mert hangszalagjainak hossza mind�ssze 6 mm.

 Szagl�si mn. k�miai inger: A k�s�rletek tan�s�ga szerint az anya k�pes felismerni (kiv�lasztani) gyermek�t az illat�r�l.

 2. Anya-vil�g

 Az �jsz�l�tt az �s-bizalom vil�g�ban �l: az ismeretlen inger hat�s�ra karj�t kit�rja (karol�reflex), az odany�jtott ujjat er�sen megszor�tja (fog�reflex), �s minden f�l� hajl� arcra - szint�n �r�kl�tten - mosolyog. Az arcfelismer�s �r�kl�tt volt�t �br�kkal bizony�tottak. Min�l ink�bb hasonl�t egy �bra az emberi arcra, a csecsem� ann�l t�bbet n�zi.

 A csecsem� f�l �ves kor�ig �n. anya-vil�gban �l: k�rnyezete, amelyr�l tud: az �desanyja. J�l �rz�keli a m�sodlagos jelz�rendszert, mely anyja lelki�llapot�t t�kr�zi. Anyj�nak minden rezd�l�se hat r�, pl. hanghordoz�s, arcj�t�k, izmainak  ellazult v. fesz�tett �llapota.

 Ekkor v�s�dik bele �letre sz�l�an az agyk�reg mem�ri�j�ba (ny�lv�nyok �s kapcsolatok) az anyai szeretet tudata. Ez a kapcsolat minden k�s�bbi szem�lyes k�t�d�s �smint�ja lesz (v�. anyanyelv, anyaf�ld, anyaszentegyh�z.) E k�t�d�st biztos�tja az anya

 b�r�nek tapint�sa, simogat�sa, melege

 a megkapaszkod�s lehet�s�ge

 sz�vdobog�sa

 l�gy hangja, ringat�sa, mosolya, az anyatej �ze biztos�tja.

 A gyakorta simogatott csecsem� gyorsabban n�. A harmadik vil�g sz�mos orsz�g�ban az anya eg�sz nap h�t�n hordja gyermek�t.

 Ett�l �rez biztons�got �s bizalmat k�rnyezete ir�nt, �s kezdetben ez minden tov�bbi tev�kenys�g �r�m-oka is: hiszen az anya �r�l puszta l�t�nek, minden mozdulat�nak. A vil�g az anya �ltal �s kezdetben az any��rt lesz �rdekess�.

 A m�sf�l h�napos csecsem� m�r tudatosan visszamosolyog az �desanyj�ra.

 Az any�hoz val� �r�mteli testi-�rzelmi k�t�d�s bev�s�d�se lesz a k�s�bbi szexu�lis �s sz�l�i gy�mol�t� viselked�s alapja. Kiemelked� jelent�s�g� a testkontaktus �r�m�nek megtapasztal�sa. Azok a n�st�ny majmok, melyek anya n�lk�l n�ttek fel, k�ptelenek voltak a norm�l p�rosod�sra. A p�rosod�st ker�lt�k, a k�zeled� h�m el�l menek�ltek v. jobb esetben mozdulatlanul, elernyedve elter�ltek a f�ld�n. Ha k�lyk�k sz�letett, azokkal k�z�ny�sek vagy agressz�vek voltak: eltasz�tott�k v. f�ldh�z vert�k �ket.  Rossz any�k lettek.

 Az anya n�lk�l �l� csecsem�k kezdetben ny�g�sek, majd sok�ig ny�sz�tenek (nem s�rnak).  Ezut�n �rzelmileg ki�resednek (azaz nem telnek meg), �rdektelenn� tn. apatikuss� v�lnak, arckifejez�s�k k�z�nyt mutat. A k�s�bbi k�zeled�st elutas�tj�k vagy t�lzottan moh�n, telhetetlen�l k�veteleik.  Gyakrabban lesznek agressz�vek - feln�ttk�nt pedig b�n�z�k.  N�veked�s�k visszamarad (v. lefogynak), nehezen tanulnak meg j�rni �s besz�lni (4 �vesen 1/4-�k nem tud) �s csecsem�korukban gyakrabban halnak meg.

 F�l�ves anyahi�ny m�r maradand� lelki k�rosod�st okoz. A gyerekek fejl�d�se a hossz� k�rh�zi kezel�s "mag�ny�ban" visszaesik - ez az �n. hospitalizmus jelens�ge. T�gabb �rtelemben az anyahi�nyt �rtik alatta.

 F�l�ves korban megjelenik az arcfelismer�s – ett�l kezdve idegen jelenl�t�ben �berebb� v�lik. Eddig minden arcra mosolygott, ett�l kezdve az idegen jelenl�t�ben �berebb�, fesz�ltebb� v�lik.  K�zismert a  "nyolch�naposok idegenked�se". Az idegent�l megijed: arc�t eltakarja v. cs�szva-m�szva menek�l.

 A csecsem�k az idegen feln�ttekt�l f�lnek, "kort�rsaikt�l" azonban nem.  A tal�lkoz�sok sor�n k�v�ncsian letapogatj�k egym�s �rc�t (szem�t, orr�t, sz�j�t) majd m�k�s arckifejez�sekkel teremtenek kapcsolatot.

 Jellegzetes az �ppen �rdekesnek tartott j�t�k�rt folytatott �sszecsap�s (konfliktus), mivel a mag�ntulajdon fogalm�t a csecsem� nem ismeri. Ha akad�lyba �tk�zik, agressz�ven k�zd: �t, r�g - esetleg harap is. A csecsem�ket a sz�l�knek kell sz�tv�lasztaniuk majd egyszer� szavakkal igazs�got kell tenni�k.

 2. Kisdedkor, 1 - 3 �v

 1. Testi fejl�d�s

 M�sf�l �ves korra elt�nnek a kutacsok - "ben� a feje l�gya". A csecsem� m�g ugyan�gy haszn�lja mindk�t kez�t, de ekkorra kialakul a jobbkezess�g (ritk�n a balkezess�g). K�t�ves korra szobatiszta lesz (1-3 �v). Az ember viszonylag nehezen tanulja ezt meg, mivel �seink v�ndoroltak. Ekkorra a kisded m�r futkos. A h�rom�ves m�r t�k�letesen uralja az �n. "nagymotorik�t": ugr�l �s egyens�lyozva v�gigmegy a homokoz� perem�n. A kor v�g�re alv�sig�nye f�l napra (12 �ra) cs�kken. A polif�zisos alv�st felv�ltja az �jszakai �s korad�lut�ni k�tszakaszos alv�s. A m�sodik szakasz a b�lcs�d�ben �s �vod�ban csendes pihen� n�ven ismeretes.

 2. �rtelmi fejl�d�s

 A gyermeknek egyed�l�ll� k�pess�ge van arra, hogy a hallott sz�vegb�l "kihal�ssza a nyelvtant". Sz�kincse rohamosan gyarapszik (1 �ves - 5, 1.5 �ves - 10, 2 �ves - 50, 2.5 �ves – 400), h�rom �vesen m�r nyolcsz�z sz�t ismer.

 Besz�de k�t�ves kort�l folyamatos, h�rom �vesen pedig gyermeki m�don de t�k�letesen kifejezi mag�t. �rtelmes vil�got �p�t fel �nmag�ban - irt�zik az �rtelmetlen szavakt�l.  Ha egy hangalak sz�m�ra �rtelmetlen, kiigaz�tja (pszichopata - "pici h�pata", Dacia - "b�csija", f�ldrajz - "f�ldre rajzolnak").

 3. T�rsas kapcsolatok

 1. Helyettes�t� t�rgy

 Miut�n a gyermek el�gg� "feltankolt az anyai szeretetb�l", kifel� fordul. Azonban az any�n-k�v�li vil�g is csak az anya �ltal - �s kezdetben az any��rt - lesz �rdekess�. Ha egy felfedez��ton tal�l pl. egy kock�t, aj�nd�kk�nt anyj�hoz viszi, �s �r�mmel nyugt�zza a meger�s�t� mosolyt. Kezdetben az�rt m�g ”az anyja szokny�j�ba kapaszkodik” a vesz�lyesnek �t�lt helyzetben (pl. idegenek). Az any�t�l val� lev�l�st az �n. helyettes�t� t�rgy seg�ti, pl. kend�cske, baba, maci. Ezt hurcolja mag�val �s �rzelmeit re� vet�ti.

 2. Dackorszak

 A m�sodik �v sor�n �n-tudat�t szerepcser�s p�rj�t�kok seg�ts�g�vel elm�ly�ti. T�rs�val felv�ltva j�t�kot adogat, labd�t gurig�z. A harmadik �v ut�n m�r el�gg� er�s az �ntudata �s biztons�g�rzete ahhoz, hogy elkezdje �n�ll�s�tani mag�t. Ekkor kezdi haszn�lni az "�n egyed�l", "de", "tegy�l le" szavakat. �nj�nek, akarat�nak b�v�let�ben lehetetlen dolgokat is megk�v�n, v�gyai kiel�g�thetetlenek. A sz�l�k azonban r� kell hogy d�bbents�k �nj�nek hat�raira. A szab�lyok ellen sz�npadias hisztirohammal v�laszol. K�zben agressz�ven viselkedik �s f�ldh�z veri mag�t.

 3. Kisgyermekkor, 3-6. �v

 1. �rtelmi fejl�d�s

 A "mi�rt-korszakban" a kisgyermek teljes er�vel beleveti mag�t a szavak �tj�n t�rt�n� ismeretszerz�sbe. Tud�sv�gya kiel�g�thetetlen - folyton k�rdez. Leggyakrabban a "mi ez" �s "mi�rt" szavakkal.  Az anya alig gy�zi - neh�z pl. egy h�rom�ves gyereknek elmagyar�zni, "mit�l megy a villamos?".

 2. Lelki fejl�d�s

 A kisgyermeknek m�gikus vil�gk�pe van. Megeleven�t� tn. animista gondolkod�sa mindennek �letet tulajdon�t. Pl. a t�z �r�m�ben lobog, a ceruz�nak pedig f�jhat, ha faragj�k. A kisgyermek r�d�bben kicsinys�g�re �s az ebb�l fakad� szorong�s�t kivet�ti. �gya alatt k�gy�k rejt�zhetnek, a szomsz�d szob�ban boszork�ny lehet. A l�pcs�h�z hom�lyos zug�ban van egy lyuk, mellette t�rmel�k, benne rozsd�s f�mdarab. A gyerek nagy�vben kiker�li - elvar�zsolt l�nyek tany�ja lehet.

 3. T�rsas kapcsolatok

 1. Tekint�ly elv� szab�lyk�vet�s

 A kisgyermek nem l�tja �t a szab�lyok �rtelm�t. Erk�lcsi �let�nek m�rc�je a mindenhat�nak tekintett �s szeretett sz�l�k (�s �ltal�ban a feln�ttek) ir�nti engedelmess�g. Megtudja, hogy hazudni, lopni cs�nya dolog. Ez kezdetben csak a feln�ttekre �rv�nyes �s �gy v�li, gyermekt�rsainak m�g hazudhat. Mikor engedelmes, a szab�lyokat sz� szerint k�veti. A kisgyermek nevel�s�ben a szab�lyhi�ny (anarchia) �s a t�l sok szab�ly (g�tl�-parancs) egyar�nt k�ros lehet.

 2. Hasonl�s�gi m�gia

 A kisgyermek igyekszik felkapaszkodni a feln�ttek �rdekes �s f�lelmetes vil�g�ba (k�t�ves kort�l).  Felveszi apja kalapj�t, szem�veg�t �s k�rbehurcolja aktat�sk�j�t. Beleb�jik anyja kab�tj�ba v. n�v�re magas sark� cip�j�be �s a t�k�r el�tt illegeti mag�t a ruh�jukban. Nagy "laz�n" zsebre v�gja a kez�t, mint a b�tyja.  A fi� "cigarett�zik", a l�ny "kifesti a szem�t". Cselekedeteit az �rdekl�d�s �s a hasonl�s�gi m�gia vez�rli (ha felveszem a ruh�j�t, olyan leszek mint �).

 3. �dipusz-komplexus

 Az �t�ves kisgyermek megsejti a nemis�g titk�t. Felismeri �s megszeml�li a nemek testi k�l�nbs�geit: +/- ”f�ty�l�”. Nemi m�k�d�seket pr�b�lgat, pl. fi� �s l�ny �ssze�rinti a nyelv�t. Mereved�s is fell�phet.

 A gyermek k�rdez�sk�dik - �s leskel�dik sz�lei ut�n.  Felismeri nemi hovatartoz�s�t - �s az azonos nem� sz�l� hely�be k�v�n l�pni. F�lt�keny lesz. Zavarja, ha apja el�tte simogatja meg az anyj�t. "Te leszel a feles�gem", mondja a fi�.  �s k�zben arra gondol, hogy "b�rcsak apu leesne a l�pcs�n".  "Apuval akarok aludni", mondja a l�ny. Anyja elutazott: "b�rcsak ne j�nne vissza".  Ezeket a gondolatokat b�ntudat k�s�ri.  Norm�lis esetben a gyerek hamar kin�vi k�ptelen v�gyait �s t�rsai fel� fordul. �dipusz-komplexus�t lek�zdi.

 (3) Alkalmi munkav�llal�s

 Az �vod�s feln�tt ut�nz� j�t�kot j�sztik. A mintav�laszt�s bel�lr�l-kifel� halad. Els�k�nt sz�leit ut�nozza. Papa veszi a kalapj�t �s dolgozni megy. Mama bev�s�rol �s f�z. Azt�n egy�tt s�t�lnak. M�sodj�ra az "�rdekes" foglalkoz�sok szerepeibe �li bele mag�t. ”T�zolt� leszel, s katona! Vadakat terel� juh�sz!” Boltos, sof�r, masiniszta, kalauz, orvos lesz. Belen�z a "baba" tork�ba, "meghallgatja a h�t�t". A kisfi� felk�redzkedik a pap sz�sz�k�re.

 �nfegyelme n�vekedt�vel a kor v�g�re k�pes lesz n�gy �r�n �t meg�li a padban �s csak akkor sz�lni, ha enged�lyt kap r�. K�pes lesz negyed �r�n �t egy dologra figyelni. Iskola�rett� v�lik.

 4. �nzetlens�g

 L�tja hogy �desanyj�nak �r�met szerez ha j� �s engedelmes - ez�rt igyekszik �gy tenni. �titatj�k az otthoni magatart�smint�k, pl. k�pess� v�lik az �nzetlen tn. alturista cselekedetekre, pl. megosztja csokij�t.  Ilyet az (�hes) csimp�nzk�ly�k sosem tesz.

 4. K�ly�kkor, 6-12 �v

 1. Testi fejl�d�s

 Az iskola�retts�g minimum 20 kg-os testt�meget is felt�telez �s �ltal�ban minimum 120 centim�teres magass�ggal j�r.

 Hat�ves korban megkezd�dik a serd�l�korig (12 �v) tart� fogv�lt�s: a tejfogakat felv�ltj�k a marad� fogak. A fogak torl�d�sa, kuszas�ga eset�n fogszab�lyz�sra van sz�ks�g.

 2. �rtelmi fejl�d�s

 Az iskola�retts�g felt�tele a negyed �r�s �sszpontos�t�s (osztatlan figyelem) egy adott feladatra. Az als� tagozat v�g�re - t�z�ves korra - ez az id�s�v h�sz percre n�.

 A kisiskol�sn�l megjelennek az �nkritika alapjai. Sokszor eg�szen t�rgyilagosan �llap�tja meg, hogy "ez siker�lt" v. "nem siker�lt". Ez �r�s�ban, rajzaiban is �rv�nyes�l - sokat jav�tgat, rad�roz. Id�nk�nt ugyanannyi id�t t�lt az �r�ssal mint annak jav�tgat�s�val - ez az �n. "rad�r-korszak".

 A kor v�g�re rutinn� v�lnak az alapvet� iskolai alapk�szs�gek: �r�s, olvas�s, sz�mol�s. Ezek hi�nya diszgr�fia, diszlexia, diszkalkulia n�ven ismeretes.

 3. Lelki fejl�d�s

 1. Nyolc�vesek szorong�sa

 A nyolc�ves k�ly�k n�ha val�s�gos filoz�fus: elm�l�zik a v�gtelen �s a hal�l fogalmain. Bek�sz�nt a "nyolc�vesek szorong�sa".

 2. K�ly�kromantika

 A kor v�ge fel� falja a k�nyveket. Kedves sz�m�ra Robinson, aki k�pes az ismeretlenben saj�t vil�got teremteni. K�s�bb romantikus reg�nyeket olvas, melyben a jellemek sz�ls�s�gesek: h�s�k v. gonoszok, Egri csillagok, Winnetou. Ez a "romantikus korszak".

 3. Bel�t�sos szab�lyk�vet�s

 Megjelennek a szab�lyk�vet� j�t�kok. A fi�k gombfociznak, a l�nyok ugr�iskol�t j�tszanak.  A szab�lyokat meg�rtik �s k�lcs�n�sen ellen�rzik. A k�ly�k erk�lcsi �lete lev�lik a feln�ttek�r�l - a szab�lyok bens�v� v�lnak.  Meg�rti �ket, bel�tja �rtelm�ket, bens�leg azonosul vel�k.

 4. T�rsas kapcsolatok

 1. Bar�t

 Az anya �s csal�d ut�n k�vetkez� kapcsolat a bar�t. A k�ly�kkor v�g�n � lesz a legfontosabb. Sokat besz�lgetnek, egy�tt k�borolnak.

 Megesett, hogy egy nagy csal�d egy �nnepi alkalommal egy csal�di f�nyk�p k�sz�t�s�hez kezdett felsorakozni. Az egyik k�ly�kkorban l�v� csal�dtagnak azonban jelen volt a bar�tja. A szervez� megk�rte a bar�tot, hogy �lljon ki a f�nyk�pezked� csoportb�l. A csal�dtag k�ly�k erre r�v�gja: ”Akkor �n sem leszek a k�pen!”.

 2. �tp�rtol�s

 H�t �v nyolc �ves kor k�z�tt (az �ltal�nos iskola m�sodik oszt�ly�ban) megy v�gbe az �n. �tp�rtol�s. Ennek sor�n a k�ly�k nagyobb sorsk�z�ss�get kezd �rezni koroszt�lyos t�rsaival, mint a feln�ttek vil�g�val.

 Pl. hat �vesen �gy v�li, hazudni rosszabb a feln�tteknek, mint a gyerekeknek. Kilenc �vesen viszont m�r a gyerekek p�rtj�ra �ll, mivel �t�rzi kiszolg�ltatottabb helyzet�ket.