1.5. IZOMSZ�VET - "A mozg�s szolg�lat�ban", kieg�sz�tve az idegsz�vettel

 Tank�nyv 22-23. oldala, k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 10. oldala

 1. Izomsz�vetek �ltal�ban

 Az izomsejt legf�bb sejtalkot�i az aktin �s miozin feh�rj�k alkotta izomfonalak.

 Inger �s megfelel� k�miai energia jelenl�te eset�n az izomfonalak egys�ges �sszeh�z�d�sra �s elernyed�sre k�pesek.

 Az izomfonalak �sszeh�z�d�skor a sejtv�gek k�zelednek egym�shoz.

 Az izmokban az egyes sejtek ereje �sszegz�dik, �gy az izom k�t v�ge (feje) k�zeledik.

 2. Simaizom

 A simaizomsejt ors� alak�. Egyetlen, p�lcika alak� sejtmagja k�z�pen van. Az egyes sejteket rostok kapcsolj�k �ssze /23.2./.

 A sejtek a t�bbi izomsz�vethez k�pest kev�s �s rendezetlen izomfonalat tartalmaznak, ez�rt har�ntcs�kolatuk nincs (mert egys�gesen t�ri a f�nyt).

 A simaizom gyenge, lass� - de nem f�rad�kony.

 Kev�s benne az �r.

 Akratlanul m�k�dik.

 Mozgatja a zsigereink nagy r�sz�t (pl. belek). A ny�lkah�rty�kban �n�ll� r�teget k�pez.

 3. Har�ntcs�kolt izom

 A har�ntcs�kolt izom sejtjei �gy j�nnek l�tre, hogy egyr�szt a m�hen bel�li egyedfejl�d�s sor�n t�bb sejt �sszeolvad. M�sr�szt a sejtmagok k�s�bb m�g oszt�dnak is. �gy v�g�l egy hossz�, fonal-alak�, sok sejtmagv� sejt keletkezik, melyet izomrostnak is neveznek.

 A sejtben megsokasod� izomfonalak a sejth�rty�hoz pr�selik a sejtmagokat.

 Az egyes sejteket k�t�sz�vetes s�v�nyek izomnyal�bokk� fogj�k �ssze. Az izomnyal�bok rostokkal kapcsol�dnak egym�shoz /23.2./.

 A sejtek sok �s rendezett izomfonalat tartalmaznak. Ennek k�vetkezt�ben a mikroszk�pban s�t�tebb �s vil�gosabb s�vok v�ltakoz�sa figyelhet� meg a hossztengelyre mer�legesen, amit har�ntcs�kolatnak neveznek.

 A har�ntcs�kolt izom er�s, gyors - de f�rad�kony.

 Sok benne az �r.

 Akaratlagosan m�k�dik. �ltala v�gezz�k hely (pl. j�r�s) �s helyzetv�ltoztat� (pl. fel�ll�s) mozg�sainkat.

 V�zizomzatunkat 650 db har�ntcs�kolt izom alkotja.

 4. Sz�vizom

 Sejtjei (Y-alakban) vill�san el�gazva, szorosan kapcsol�dnak egym�shoz: h�l�zatot alkotva. �gy k�pesek a kerekded sz�vet �sszer�ntatni �s elernyeszteni.

 Az egyetlen sejtmag a sejt k�zep�n helyezkedik el.

 A sejtek sok �s rendezett izomfonalat tartalmaznak, ez�rt har�ntcs�koltak.

 Sejtjei k�zvelteln�l kapcsol�dnak egym�shoz (nem rostok �ltal) /23.1./.

 A sz�vizom egyes�ti a sima- �s har�ntcs�kolt izom el�nyeit: er�s, gyors, f�radhatatlan. Sok benne az �r.

 Akaratlanul m�k�dik.  A sz�v f� t�meg�t alkotja (sz�v = kb. "izomcsom�").

 5. T�bl�zat

 6. Idegsz�vet

 1. Idegsejt tn. neuron

 Az idegsejtek bonyolult h�l�zatot alkotnak à ezzel �rz�nk, gondolkodunk �s mozgunk.

 Az idegsz�vet legjellemz�bb sejtje eregetett s�rk�ny alak�.

 Az idegsejt h�rom r�sze a sejttest, valamint a bel�le kiny�l� r�vid �s hossz� ny�lv�ny.

 A r�vid ny�lv�ny tn. dendrit, a hossz� ny�lv�ny mn. tengelyfon�l tn. axon.

 Az axont vel�s�vely burkolja, mely keresztmetszetben kolb�szf�z�r alakot ad. /98.3./

 Az idegsejt legf�bb sejtalkot�ja a sejth�rtya, f� feladata pedig az ezzel t�rt�n� inger�letvezet�s.

 Az inger�let a sejth�rtya ment�n tovaterjed� elektromos fesz�lts�ghull�m.

 Az inger�letet a dendritek veszik fel, a sejttest alak�tja �t �s az axon adja le.

 Az axon v�ge el�gazik: �n. v�gf�csk�t alkot.

 2. T�maszt�sejt tn. gliasejt

 Az idegsz�vet val�j�ban k�tf�le sejtb�l �ll �s az idegsejtek mellett t�zszer t�bb t�maszt�sejtet tartalmaz.

 A t�maszt�sejtek tn. gliasejtek (glia = ragaszt�, v�n. glue, angol) nem csak t�masztanak, hanem az idegsejteket sokoldal�an seg�tik (4)

 v�dik pl. v�r-agy g�tat alkotva

 t�masztj�k

 t�pl�lj�k

 tengelyfonal�t szigetelik - vel�sh�velyt alkotnak.