1.5. A KAPCSOLTS�G, tank�nyv 23-25. oldala

 1. F�ggetlen�l �r�kl�d� sz�rny �s sz�r

 Jelek: Norm�l sz�rny: A, r�vid sz�rny: a. Norm�l sz�r: B, r�vid sz�r: b.

 P        AABB X aabb

 F1      AaBb

 Teszt  AaBb X aabb  à

AaBb, Aabb, aaBb, aabb: 1 : 1 : 1 : 1.

 2. Kapcsolatan �r�kl�d� testm�ret �s szem

 Jelek: Norm�l test A, t�rpe test a. Norm�l szem B, csillag szem: b.

 P        AABB X aabb

 F1      AaBb

 Teszt  AaBb X aabb à

sz�l�kkel azonos AaBb, aabb: ~ 1 : 1, val�j�ban a m�sik kett� is van, de nagyon kis ar�nyban.

 Magyar�zat

 Ez arra utal, hogy a testm�ret (A/a) �s szemsz�n (B/b) g�nje azonos kromosz�m�n van, azaz: kapcsoltak.

 Az�rt van m�gis rekombin�ns egyed, mert a sz�mfelez� sejtoszt�d�s els� szakasz�nak el�szakasz�ban a homol�g kromosz�m�k �tkeresztez�dnek (tn. crossing over).

 3. Genetikai t�rk�pez�s

 Min�l k�zelebb van egym�shoz k�t g�n, ann�l kev�sb� val�sz�n�, hogy �tkeresztez�dnek. A tesztel�s sor�n a sz�l�kt�l elt�r� egyedek ar�nya ily m�don utal arra, hogy mekkora a k�t g�n k�z�tti t�nyleges t�vols�g.

 Ha k�t g�n k�l�n kromosz�m�n van, f�ggetlen�l �r�kl�dnek �s 50%-os es�llyel van k�zt�k rekombin�ci�. Ha k�zvetlen�l egym�s mellett vannak (v�gtelen�l k�zel), akkor kapcsolts�guk teljes �s egy�ltal�n nincs k�zt�k rekombin�ci� (0 %).

 Azt a t�vols�got, amelynek pontjai k�z�tt 1 %-os a rekombin�ci� es�lye, 1 centimorgan-t�rk�pegys�gnek nevezz�k. Ez egy k�pzetes t�vols�g, mely kiz�r�lag ezen k�t g�n t�vols�g�ra utal.

 4. Ecetmuslica

 1. B�M

 Besorol�sa: K�tsz�rny�ak rendje, l�gyalkat�ak alrendje, muslic�k csal�dja, ecetmuslica faj tn. Drosophila melanogaster, angolul fruit fly = gy�m�lcsl�gy.

 �l�helye: Ahol van �rett gy�m�lcs – ez�rt pl. pr�sh�zakban t�meges lehet.

 M�rete: A kifejlett k�tsz�rny� 2 mm-es.

 2. T�pl�lkoz�sa: �rett gy�m�lcs erjed� lev�vel t�pl�lkozik.

 3. Szaporod�sa

 N�gy p�r kromosz�m�ja van: egy nemi �s h�rom testi. Hossza az ember�nek ezrede, g�njeinek sz�ma viszont a fele. Az emberi betegs�gek h�romnegyede ezen muslic��hoz hasonl�. Tanulm�nyozhat� rajta a r�k, medd�s�g, cukorbetegs�g, tanul�s �s biol�giai �ra genetik�ja.

 Egy ivari �s h�rom Egyedfejl�d�se teljes �talakul�s. A n�st�ny 1 000 – 1 500 pet�t rak. A pete f�l millim�teres.

 A zig�ta egy nap alatt l�rv�v� fejl�dik. A l�rva sokat eszik, testt�meg�t megsz�zszorozza. A n�gy nap alatt kialakul� h�rom l�rva�llapot�t vedl�sek k�l�n�tik el.

 Beb�boz�d�s el�tt ny�l�val r�gz�ti mag�t. A b�b �llapot n�gy napig tart.

 A kikel� ecetmuslica tov�bbi egy nap alatt v�lik ivar�rett�.

 25 oC-on a nemzed�kek t�z naponta k�vethetik egym�st, mert ennyi id� alatt ivar�rett� v�lhat.

 3. Emberrel val� kapcsolata

 A genetikai k�s�rletek modellfaja, ak�rcsak az �lettani k�s�rletekn�l a feh�r eg�r.

 Ecetmuslic�kkal k�s�rletezett az amerikai T. H. Morgan: majd megfogalmazta az igaznak bizonyult kromosz�ma elm�letet �s le�rta a nemhez k�t�tt �r�kl�d�st.