1.7. TR. SIVATAGOK – ”A SZ�RAZS�G HAZ�J�BAN”

 Tank�nyv 32-34. oldala; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 15. oldala

 1. Tr�pusi sivatag

 1. Helye

 1. Helyzete: A forr� �vezet sz�l�n, a t�r�t�k ment�n, a 20-30. sz�less�gi fokok k�z�tt.

 2. P�ld�ja (2)

 ”A legnagyobb kiterjed�s� az afrikai Szahara.” /B7M-32./  Legjellegzetesebb �llata az egyp�p� teve.

 Az ariz�nai �ri�skaktusz a Mexik�i-sivatagban �l.

 2. �ghajlata

 1. Nyara forr�

 2. Tele enyhe

 3. H�m�rs�klete

 Az �ves h�ing�s k�zepes, ”a napi h�ing�s rendk�v�l nagy.” /B7M-32./

 A F�ld�n a legnagyobb forr�s�got a kaliforniai Hal�l-v�lgyben m�rt�k, ami 58 oC volt.

 Egy ny�ri nappal a f�ldfelsz�n ak�r 90 oC-ra is felhev�lhet. ”�jszaka viszont a felh�zet hi�nya miatt er�s a leh�l�s - ak�r fagyhat is”

 4. Csapad�ka: igen kev�s: a f�lsivatagokban 300-200 mm/�v; a sivatagokban 200-0 mm/�v.

 ”N�h�ny sivatagban �vekig nem hullik es�.” /B7M-32./

 3. Vizei

 1. V�zh�ztart�sa

 A p�rolg�s sokszorosan meghaladja a csapad�kot à a t�ps�k felfel� mozognak à szikesed�s l�p fel

 2. V�zj�r�sa

 k�v�lr�l �rkez� foly�inak vize cs�kken (pl. N�lus) vagy elapad

 saj�t v�zfoly�sai id�szakosak à  v�dinak nevezik �ket

 nagy a bels� lefoly�s� ter�letek ar�nya (ahonnan nem jut v�z a vil�g�ce�nba)

 4. �l�vil�ga

 1. Biomja a tr�pusi sivatagi biom

 A f�lsivatag legal�bb fele r�szben n�v�nyzettel fedett

 A sivatagban a felsz�n nagyobb r�sze n�v�nyzettelen.

2. T�plk�l�kl�nc: F�mag à Sivatagi ugr�eg�r à Sivatagi r�ka.

 3. Emberrel val� kapcsolata

 N�ps�r�s�ge igen csek�ly – az �lland� lakoss�g az o�zisokra korl�toz�dik.

 A sivatag hat�ra id�r�l-id�re v�ltozik.

 5. Talaj a sivatagban nincs, a f�lsivatagban sz�rke f�lsivatagi v�ztalaj van.

 A v�ztalajokban a legf�bb talajk�pz� folyamat az apr�z�d�s à itt: h�apr�z�d�s

 Fajt�i alapk�zet�k szerint: k�’-, kavics-, homok-, �s s�siszap-sivatag.

 A fenti alkot�k szemcse�tm�r� szerint: k�’: dm, kavics: cm, homok: mm, agyag: mikrom�ter.

 A Szahara ter�let�nek csak harmada homoksivatag.

 A sivatagba fut� foly�vizek vize v�gtavakban p�rolog el. A tavak fenek�n s�s agyag (iszap) marad vissza.

 2. Ariz�nai �ri�skaktusz

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, n�v�nyek orsz�ga, z�rvaterm�k t�rzse, k�tszik�ek oszt�lya,

 kaktuszf�l�k rendj�nek 2000 faja /Zt-177./, ariz�nai �ri�skaktusz faj

 2. �l�helye

 A sivatagi �l�helyhez legjobban alkalmazkodott kaktuszok �shaz�ja Amerika. Afrik�ban a kutyatejf�l�k helyettes�tik �ket.

 Az �ri�skaktusz a Mexik�i-sivatagban �l, az orsz�g �szaki, sz�raz t�j�n.

 3. M�rete: Az �l�vil�g legmagasabb kaktusza, mely ak�r 15 m-esre is megn�het.

 2. Szervei

 1. Gy�kere

 ”Sek�lyen elhelyezked�, terjedelmes gy�k�rzetet fejlesztenek. �gy es�z�skor gyorsan, sok vizet k�pesek felsz�vni.” A ritka z�porok �s az �jszakai harmat egy�bk�nt gyorsan besziv�rg� vagy elp�rolg� csapad�k�t szerzi meg.

 2. Sz�ra: Bord�zottan hengeres, viaszos, fotoszintetiz�l� pozsg�s sz�r.

 A sz�r henger alakja az�rt el�ny�s, mert ennek kicsi a vizet p�rologtat� fel�lete.

 ”A vizet vastag, h�sos, el�gaz� sz�rukban rakt�rozz�k. A pozsg�s sz�r j�l �rzi a vizet. Fel�let�n bord�k futnak v�gig. V�zfelv�telkor a pozsg�s sz�r bord�i kisimulnak, asz�lykor viszont �sszezsugorodnak.” Es� ut�n egy nap alatt ak�r 2 m3 vizet is felvehet à "megh�zik". Harmonikaszer� bord�zata hengerr� dagad. Sz�razs�gban viszont "lefogy" à "ki�llnak a bord�i". V�z n�lk�l t�bb �vet kib�r.

 A viasz a v�z szigetel�s�t teszi lehet�v�.

 A fotoszint�zist a sz�r v�gzi.

 Pozsg�s sz�r: V�zrakt�roz� �s fotoszintetiz�l� l�gy sz�r. A vizet a benne l�v� ny�lka k�ti meg.

 3. Levele

 ”levelei t�visekk� m�dosultak”.

 Ez a lev�l nem fotoszintetiz�l �s �gy nem is p�rologtat – de a legel�st megakad�lyozza.

 A t�vis megakasztja a leveg�t. �gy a kaktusz k�zel�ben l�v� p�rad�sabb leveg� nem mozdul el (�gy akasztja, tartja meg a libab�r a test �ltal felmeleg�tett leveg�t).

 4. Vir�gja

 Nagy, sz�nes �s illatos - rovarmegporz�s�.

 Alig p�rologtat - mert r�vid ideig (pl. egy �jszaka) ny�lik.

 5. Term�se bogy�term�s (mint a paradicsom �s a sz�l� eset�ben).

 3. Egyp�p� teve

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, �llatok orsz�ga, gerincesek t�rzse, eml�s�k oszt�lya, p�rosujj� pat�sok rendje, k�r�dz�k alrendje, tevef�l�k csal�dja, ”egyp�p� teve, a dromed�r” faj.

 K�zeli rokona a k�tp�p� mn. baktriai teve (Tur�ni-s�kvid�k, Bels�-�zsia). �rdekes, hogy ez ut�bbi a Takla-Mak�n �s a G�bi-sivatagban m�g ma is �l vadon.

 T�volabbi rokona a d�l-amerikai l�ma.

 2. �l�helye: ”A Szahara lak�inak megbecs�lt, n�lk�l�zhetetlen h�zi�llata.” A K�zel-Keleten is honos.

 3. M�rete: P�pmagass�ga 2 m, hossza 3 m. T�mege a 700 kg-ot is el�ri.

 2. K�lleme

 1. Sz�ne

 Egyszer�, s�rg�sbarna (~ v�r�sbarna; de van hogy fekete) rejt�sz�ne van.

 Er�sebb h�ti, valamint bozontos fej- �s p�psz�rzete az er�s �s k�zvetlen napsug�rz�st�l v�d.

 ”Test�nek t�bbi r�sze szinte csupasz, ami seg�ti a h�lead�st.”

 T�li sz�rzete hosszabb, a ny�ri r�videbb. Tavasszal �s �sszel vedlik.

 2. Testt�jai

 2.1. Feje

 Feje kicsi.

 A homokt�l �s port�l sz�r�sz�r�k v�dik (3) hall�j�rat�t, szem�t (szempill�k) �s elz�rhat� orrlyukait.

 F�lkagyl�ja a hangforr�s ir�ny�ba ford�that�. B�r homokviharok miatt kicsi, hall�sa kiv�l�.

 Nagy, ”�zike” szeme van. L�t�sa �les. Szemh�ja vastag, szempill�ja hossz�, s�r�, b�josan g�nd�r�d�. Ha szem�be m�gis homok jut, azt k�nnyez�ssel t�vol�tja el: "s�r". Orrny�l�sa elz�rhat�, sz�r�sz�r�kkel v�dett.

 N�v�nyev� fogazata van.

 2.2. Nyaka

 Hossz� legel�nyak. Alap�llapotban hajlottan tartja, legel�skor azonban �gy kiny�jtja, hogy a boz�t bels� hajt�sait is el�ri.

 2.3. T�rzse

 �sszess�g�ben tereb�lyes, mivel egyr�szt �sszetett gyomra j�kora erjeszt� tart�ly, m�sr�szt ugyanott vizet is rakt�roz.

 Zs�rj�t a max. 50 kg-os p�pja s�r�ti - �gy a zs�r h�lead� k�pess�g�t alig cs�kkenti. �hez�skor a p�p l�ty�g�s b�rzacsk�v� zsugorodik, t�pped.

 2.4. Farka

 Rovar�z� farok.

 2.5. V�gtagjai

 Igen hossz�, izmos comb�, p�rosujj� pat�s fut�l�bak. H�ts� l�b�nak combja a t�rzst�l el�ll – ”fokhagyma feneke” van.

 Azonos oldali l�baival egyszerre l�p – ez�rt inog. Innen kapta a ”sivatag haj�ja” nevet.

 ”Pihen�skor a t�rd�n �s bok�j�n l�v� vastag szarur�teg megv�di az �tt�zesedett homokt�l.”

 A s�pped�s homokon a sz�tterpeszthet�, sz�les l�bujjaik k�z�tti b�rred� seg�ti, a k�sivatagban pedig a rugalmas talpp�rn�k.

 3. T�pl�lkoz�sa

 1. �letm�dja: Nappali n�v�nyev�.

 2. T�pl�l�ka

 Kedvenc eledele a datolya �s a zsenge f�, �s igen szereti a gabon�t (b�za, zab).

 Elt�ri azonban a sil�ny t�pl�l�kot is. Sz�tmorzsolja az �les level� f�vet, ”az Acacia �gait, melyeken pedig a t�ske t�ske mellett �l, s ezek a t�sk�k hossz�ak, �lesek s olyan er�sek, hogy m�g a cip� talp�t is �td�fik.” Megeszi a z�rg� avart �s a f�lig elsz�radt fa�gat is.

 V�gs� esetben pedig a datolyap�lma level�b�l fonott kosarat, s�torponyv�t - csontokat. ”Nyelv�t �s ajk�t a kisebesed�st�l vastag szarubevonat v�di.”

 K�r�dz�.

 Sz�razs�gt�r�se k�zismert.

 (1) Olyannyira elviseli a v�zveszt�st, hogy ez okb�l testt�meg�nek ak�r negyed�t is leadja �s m�g mindig szolg�l (terhet visz). Csak akkor pusztul el, ha a v�zveszt�s m�r a testt�meg harmad�ra r�g. Az ember m�r akkor szomjan hal, ha testt�meg�nek 15%-�t elvesz�ti.

 (2) ”alig izzad”

 (3) �ll�t�lag ak�r 34 napon �t k�pes �tlen-szomjan menetelni a sivatagban /B7M-161./. ”A legnehezebb k�r�lm�nyek k�z�tt is k�pesek naponta 30 km-es t�vols�gra elcipelni 100 kg-nyi terh�ket. A tevekarav�nokat tuaregek vezetik kereszt�l a Szahar�n, �s egy-egy pihen��llom�son v�d�rsz�m h�zz�k a tev�k sz�m�ra a vizet a k�tb�l. A szomjas �llat egyszerre ak�r 140 liter vizet is k�pes meginni.” Az els� 100 literrel 10 perc alatt v�gez. Ekkor ”gyomrukban �gy kotyog a v�z, mint a f�lig telt hord�ban.” /Brehm-832./  Gyomr�nak v�zrakt�roz� t�sz�i izomgy�r�vel z�rhat�k. Itt t�rolja a megivott v�z egy r�sz�t. Vastagbel�ben majd minden vizet visszasz�v, ez�rt ”sz�raz a sz�klete”.

 (4) ”a kil�legzett leveg� nedvess�gtartalm�t is visszafogja nagy orr�nak bels� fel�lete.”

 (5) Ves�je j�l s�r�t, ”kev�s a vizelete”, de t�m�ny. Ebb�l v�lt ki az egyiptomi �mon-isten s�ja à az amm�nia.

 4. Szaporod�sa

 1. P�rv�laszt�sa

 K�z�ss�ge a csorda. Szaporod�si id�szakban a cs�d�r agressz�v lesz: r�g, k�p �s harap.

 Mivel harap�sa hal�los lehet, van, hogy sz�jkosarat kap.

 2. Ivad�kgondoz�sa

 A n�st�ny vemhess�ge igen hossz� (15 h�nap).

 Csikaja nyitott szemmel j�n a vil�gra �s amint megsz�radt: k�veti anyj�t.

 Anyja zs�ros, s�r� tej�vel egy �ven t�l szoptatja. Az ut�d n�gy �vesen lesz ivar�rett.

 Ak�r negyven �vig �lhet, b�r m�lh�t a huszon�t �vesn�l id�sebb nem kap.

 5. Emberrel val� kapcsolata

 A h�zi�llatok k�z�tt a legink�bb sz�razs�gt�r�. ”A Szahara lak�inak megbecs�lt, n�lk�l�zhetetlen h�zi�llata.” /B7M-33./

 Ig�s, m�lh�s �s h�tas �llat egyar�nt lehet.

·         Ak�r 450 kilogrammos terhet is megb�r, b�r hosszabb t�von csak 100 kilogrammal terhelik.

·         A hossz� karav�nutak v�gein �tjelz�k�nt ott feh�rlenek a csontjai azoknak, amelyek ”hivat�suk teljes�t�se k�zben vesznek el.”. /Brehm-830./

·         Volt olyan h�talt teve, amely f�l nap alatt 175 kilom�tert futott /Brehm-830./.

 Tej�t, sz�r�t, b�r�t, h�s�t, tr�gy�j�t egyar�nt felhaszn�lj�k.

·         A Sza�d-Ar�bi�ban tartott tev�k t�bbs�ge n�st�ny, mivel tej�ket fogyasztj�k.

·         A tevesz�rb�l sz�nyeg vagy beduin s�torponyva is k�sz�l.

·         A fiatal h�mek h�sa az arab konyha csemeg�je – b�r el�g r�g�s.

·         A kem�ny �s bogy�forma tevetr�gy�nak t�z�n meleg�tik a karav�nok utasai esti te�jukat.

 Izraelben a tev�s t�mad�kkal Gedeon b�ra vette fel a harcot. J�zus p�ldabesz�d�be foglalta (t�fok).

 Meghat�roz� volt a Transzszaharai �s a T�mj�n-�ton foly� karav�nkereskedelemben. Az arabok tev�n h�d�tott�k meg birodalmukat.

 4. Sivatagi r�ka �s ugr�eg�r

 1. Hasonl�s�gok

 Sz�n�k egyszer�, homoks�rga rejt�sz�n

 Szem�k nagy, mert �jszakai �letm�d�ak, nappal z�mmel �reg�kben pihennek

 F�l�k nagy, erekkel d�san �tj�rt; h�lead� f�lkagyl�juk van

 Orruk �jszakai �letm�djuk miatt tapint�sz�r�s: bajszos

 Farkuk egyens�lyoz� farok.

 Talpuk sz�les �s sz�r�s, a laza �s forr� homoknak megfelel�en. A forr� homokon gyorsan futnak.

 V�zig�ny�ket t�pl�l�kuk fedezi.

 2. K�l�nbs�gek

 Sivatagi ugr�eg�r: Mells� l�ba cs�kev�nyes, h�ts� l�ba izmos comb� ugr�l�b. T�pl�l�ka a f�f�l�k hajt�sa �s magva.

 Sivatagi r�ka: Farka takar�farok is. Zs�km�nya kiseml�s (ugr�eg�r) �s mad�r.