1.8. �LTETV�NYEK N�V�NYEI

 Tank�nyv 35-37. oldala, k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 16. oldala

 1. Egyenl�t�i �ghajlat

 1. Mani�ka

 �l�helye: Amaz�ni�b�l ered. Azokon a hegyes vid�keken termesztik, ahol a rizst nem lehet.

 M�rete: Embermagass�g�.

 Szervei

 �vel� f�lcserje.

 Levele tenyeresen szeldelt (mint a vadgeszteny��).

 Burgonyaszer�, kem�ny�t�s gum�i vannak, melyek t�mege �tlagosan 3 kg (max.10 kg).

 A gum�nak egyetlen baja van: ci�nt tartalmaz, de szerencs�re ez ki�ztathat�.

 Emberrel val� kapcsolata

 Nem �ltetv�nyes n�v�ny – hanem n�p�lelem.

 Az indi�nok m�r Kre. 2000 k. termesztett�k.

 D�l-Amerik�ban �s Braz�li�ban a legf�bb eledel - a ”tr�pusok kenyere".

 H�sz ilyen n�v�ny m�r elegend� egy ember eltart�s�hoz.

 Az ember ki�ssa, ki�ztatja, megh�mozza, felszeleteli, kisz�r�rtja, meg�rli, gy�jra, lap�tja, s�ti, megeszi.

 Legnagyobb termel�je Afrika �s D�l-Amerika legn�pesebb orsz�ga: Nig�ria �s Brarz�lia.

 2. K�kuszdi�

 �l�helye: A forr� �vezeti homokos tengerpartok vez�rn�v�nye, mivel elviseli a s�sabb talajvizet.

 M�rete: 30 m�teresre is megn�

 Szervei

 P�lmat�rzse �s lev�l�st�ke van.

 Term�se csonth�jas. K�ls� term�sfala v�zhatlan, a k�z�ps� szivacsos: ez�rt tenger�raml�sokkal terjedhetett. �gy lett p�ntr�pusi elterjed�s�. A bels� term�sfal a csonth�j.

 Emberrel val� kapcsolata

 Magj�nak zs�rtartalm� r�tege a kopra. N�lunk k�kuszreszel�kk�nt forgalmazz�k.

 Legbel�l a s�rg�sfeh�r k�kusztej l�ty�g.

 Termeszt�se csak az �ce�niai feh�r (korall-) szigeteken els�dleges. Ezeket a helyeket van hogy csak a kopragy�jt� haj� keresi fel.

 A legt�bbet Indon�zia �s a F�l�p-szigetek termeli.

 3. Kaucsukfa

 �l�helye: Eredetileg az amaz�niai tr�pusi es�erd� k�z�ps� lombkoronaszintj�ben �lt.

 M�rete: 30 m�teresre is megn�

 Szervei: Fa

 Emberrel val� kapcsolata

 K�rg�t V-alakban bev�gj�k – a kicsorg� tejnedvet ed�nyben fogj�k fel.

 Ebb�l k�sz�l a legjobb min�s�g� (term�szetes) gumi.

 Az angolok kilopt�k a portug�l gyarmatr�l. D�lkelet-�zsi�ban Szingap�rb�l terjedt el.

 A legt�bbet Indon�zia termeli.

 4. Kaka�fa

 �l�helye

 Az amaz�nai tr�pusi es�erd� cserjeszintj�ben �shonos.

 �rny�kig�nyes. �ltetv�nyeken ak�cia-v�d�f�k al� �ltetik.

 M�rete: �ltetv�nyen 5 m�ter k�r�li (vadon pedig 10 m�teres).

 Szervei

 N�v�nytani �rdekess�ge a t�rzsvir�gz�s.

 Tokterm�se olyan, mint egy r�gbilabda.

 Emberrel val� kapcsolata

 A kaka�bab az azt�kok p�nze volt. Hideg v�zzel fel�nt�tt, kukoricalisztes por�t f�szerpaprik�val �s van�li�val �zes�tett�k. Ez volt az ”istenek itala” = ”theos bromos”. Innen kapta hat�anyaga a teobromin nevet. A spanyol nemesek k�r�ben a kaka�iv�s �gy elterjedt, mint az angolokn�l a tea.

 A csokol�d� kaka�por �s cukros tejsz�n kever�ke.

 A kaka�bab 60 %-ban kaka�vajat tartalmaz, mely szobah�m�rs�kleten szil�rd �s pont az emberi testh�m�rs�kelten olvad à ez�rt k�p k�sz�l bel�le.

 Legf�bb termel�je k�t kaka�orsz�g - Elef�ntcsontpart �s Gh�na (1, 3.) – valamint Indon�zia.

 5. Ban�n

 �l�helye: D�lkelet-�zsia tr�pusi es�erdeinek cserjeszintj�b�l ered.

 M�rete: �ltetv�nyeken m�r csak 3-5 m�ter magas (vadon ak�r 15 m-es).

 Szervei

 A gy�kt�rzs�r�l ered� lev�lnyelek k�z� befurakszik a vir�gzati tengely.

 �lsz�r�t (max. 13 m) a boz�tv�g� k�s egyetlen suhint�ssal elnyesi.

 Level�nek ak�r 2 m�tert is el�r� lemeze a sz�lben behasadozik.

 Bogy�term�se van. Ennek f�rtjei a 20 kg-ot is el�rhetik.

 Emberrel val� kapcsolata

 A citrusf�l�k ut�n a legf�bb d�ligy�m�lcs�k.

 A hozz�nk �rkez� ban�nt z�lden szedik le �s etil�ng�zzal �rlelik. A termesztett gy�m�lcsban�nok magtalanok, amint ez bogy�term�s�nek fogyaszt�sa k�zben l�tszik is. Az �ltetv�nyen gy�kt�rzsr�l sarjasztj�k.

 Legf�bb termel�je a F�ld k�t legn�pesebb orsz�ga: India �s K�na. A harmadik legt�bbet a F�l�p-szigetek termeli.

 6. Olajp�lma

 P�lmat�rzse �s lev�l�st�ke van.

 Olajtartalm� term�se a forr� �vezet legf�bb n�v�nyi olaj�t adja.

 Legf�bb termel�je Mal�jzia.

 2. Nedves tr�pusok

 1. Rizs

 �l�helye: Indok�n�b�l ered

 M�rete: 1 m�teresre n�

 Szervei

 Gy�kere mell�kgy�k�rzet

 Sz�ra szalmasz�r

 Levele sz�r�lel�, sz�las, p�rhuzamos erezet�

 Vir�gjai bugavir�gzatba t�m�r�lnek

 Term�se szemterm�s.

 Emberrel val� kapcsolata

 N�p�lelem

·         a Monszun-�vezetben: Indi�ban, D�lkelet-�zsi�ban �s a T�vol-Keleten

·         az Indus �s Am�r folyamok torkolata k�z�tt.

 A termesztett b�za ut�n az emberis�g legf�bb termesztett n�v�nye.

 A ny�ri monszun idej�n indul n�veked�snek. Azt kedveli, ha harmad�ig belepi a posv�nyos v�z. A 60 cm-es m�ret el�r�s�ig az �rral egy�tt n�.

 Legf�bb termel�je a F�ld k�t legn�pesebb orsz�ga: K�na �s India. A harmadik legt�bbet Indon�zia termeli. A Monszun-�vezeten k�v�li legf�bb termel�je Braz�lia (9.).

 2. K�v�cserje

 �l�helye

 Az arab k�v� az Eti�p-l�vafenns�k d�lnyugati perem�r�l ered �saz ottani ”Kefa” tartom�nyr�l kapta nev�t.

 �rny�kig�nyes. �ltetv�nyeken ak�cia-v�d�f�k al� �ltetik.

 M�rete: Magass�ga 5 m�ter

 Szervei

 �retten piros csonth�jas term�se a k�v�cseresznye. K�t magot tartalmaz, melyeket k�v�babnak h�vnak.

 Emberrel val� kapcsolata

 A k�v� �l�nk�t� hat�s�ra egy jemeni derviskolostor ap�tja figyelt fel, mikor megfigyelte sz�kdel� kecsk�it. A k�v�t az ”iszl�m bor�nak” is nevezik.

 A term�sfalat erjeszt�ssel t�vol�tj�k el. A m�g z�ld k�v�magot zs�kolj�k. A p�rk�l�sre �rus�t�s el�tt ker�l sor. A k�v� hat�anyaga a koffein, mely a sz�v ereit t�g�tja. A k�v� ital k�sz�t�sekor a koffeint a forr� v�z oldja ki.

 Legf�bb termel�je Braz�lia, Vietnam �s Indon�zia.

 3. Tea

 �l�helye: K�n�b�l ered.

 M�rete: Cserje-m�ret�

 Szervei: Level�t haszn�ljuk.

 Emberrel val� kapcsolata

 Legf�bb termel�je a F�ld k�t legn�pesebb orsz�ga: K�na �s India. A harmadik legt�bbet Kenya termeli.

 4. Cukorn�d

 A p�zsitf�vek k�z� tartoz� n�df�le, melynek b�lsz�vet�ben n�dcukor halmoz�dik fel.

 Bel�le k�sz�l a legolcs�bb cukor.

 Legf�bb termel�je Braz�lia, valamint a F�ld k�t legn�pesebb orsz�ga: India �s K�na.

 5. F�szerek

 A f�szerek miatt indult Kolombusz Indi�ba, �s �rkezett oda sikerrel Vasco da Gama. Korukban a f�szer a Mal�j-szigetvil�g F�szer-szigeteir�l (Molukk�k, Maluku-szigetek) �rkezett sok k�zvet�t�n �t Eur�p�ba.

 A bors k�sz�n�v�ny. Napjainkban kar�ra futtatj�k. Csonth�jas term�se, fekete �s feh�r v�ltozata van. Alkaloid�ja a piperin. A leggyakrabban haszn�lt f�szer: a ”f�szerek atyja”. M�g a nagy f�ldrajzi felfedez�sek ut�n sz�z �vvel is t�megegys�gre sz�molt �ra az ar�ny�val egyezett. Innen ered a ”borsos �r” sz�kapcsolat. Kereskedelme ma az �sszes f�szerkereskedelem negyed�t teszi ki.

 A szegf�szeg kisz�r�tott bimb�, szerecsendi� term�s, a fah�j pedig k�reg.

 E f�szerek legf�bb termel�je India.

 A van�lia Mexik�b�l ered� k�sz�n�v�ny �s tokterm�se van.

 3. Sz�raz tr�pusok

 1. Gyapot

 �l�helye: A forr� �vezetben t�bbfel� el�fordul. M�r az Indusmenti M�velts�gben is termesztett�k.

 M�rete: Embermagass�g�

 Szervei: Cserje sz�ra van. Tokterm�s�ben rep�t�sz�r�s magok vannak.

 Emberrel val� kapcsolata

 Ez a rep�t�sz�r az emberis�g legf�bb textilipari nyersanyaga.

 Szereti a sz�raz �ghajlatot, de �nt�zni kell.

 Legf�bb termel�je a F�ld k�t legn�pesebb orsz�ga: K�na �s India.

 2. F�ldimogyor�

 �l�helye: A tr�pusi Amerika f�ves szavann�ir�l sz�rmazik.

 M�rete: Arasznyi (20 cm).

 Szervei:

 Gy�k�rzete f�gy�k�rzet.

 Sz�ra dudva sz�r.

 Levele p�rosan sz�rnyasan �sszetett.

 Vir�ga pillang�s vir�g. A vir�g kocs�ny�val a talajba f�rja mag�t.

 Itt �rik meg h�velyterm�se, melyb�l olajat sajtolnak.

 Emberrel val� kapcsolata

 Valamelyest p�tolja az �llati zsirad�kot.

 Legf�bb termel�je a f�ld k�t legn�pesebb orsz�ga: K�na �s India. A harmadik legt�bbet Nig�ria termeli.

 4. Tr�pusi sivatagok

 1. Datolyap�lma

 �l�helye: A Szahara �s a K�zel-Kelet

 M�rete

 30 m�teresre is megn�. Az o�zisok legjellegzetesebb n�v�nye.

 Azt szereti, ha ”feje t�zben �g, l�ba v�zben �ll”.

 Szervei

 Gy�k�rzete m�lyre hatol�. Sz�ra a p�lmat�rzs, mely lev�l�st�k�t visel. Levele sz�rnyasan osztott. K�tlaki n�v�ny, ez�rt o�zisonk�nt csak egy porz�s f�t tartanak. Bogy�term�s�nek term�sfal�t essz�k. Cukros �s kem�ny�t�s v�ltozata egyar�nt el�fordul.

 Emberrel val� kapcsolata

 Egy f�r�l ak�r 150 kg-ot is sz�retelnek.

 Eur�p�ba a cukordatolya szirupos term�se jut.

 Legf�bb termel�je Egyiptom, Ir�n �s Sza�d-Ar�bia.

 5. �sszefoglal�s

 1. Sz�rmaz�s

 1. �zsia

 Ban�n - D�lkelet-�zsia tr�pusi lombhullat� erdei

 Bors - India tr�pusi lombhullat� erdei (Nyugati-Ghatok)

 Fah�j – India �s Mal�j-szigetvil�g tr�pusi es�erdei (Ceylon, Borne�)

 2. Afrika

 K�v�cserje – Az Eti�p-l�vafenns�k d�lnyugati perem�nek hegyi es�erdei.

 3. Amerika

 Mani�ka – Braz�lia

 F�ldimogyor� – f�ves szavanna

 Kaka� – Amaz�niai tr�pusi es�erd�k

 Van�lia - Mexik�.

 4. P�ntr�pusi a k�kuszdi�.

 2. Term�s

 Szem: Rizs

 Bogy�: ban�n

 H�vely: F�ldimogyor�

 Tok: Kaka�fa �s van�lia

 Csonth�jas: K�kuszp�lma, Bors, K�v�cserje.

 6. Termel�k

 �zsia

 K�na

 egyenl�t�i: Ban�n 2.

 nedves tr�pus: Rizs 1.  Tea 1.  Cukorn�d 3.

 sz�raz tr�pus: F�ldimogyor� 1. Gyapot 1.

 K�zel-Kelet

 Ir�n: Datolyap�lma 2.

 Sza�d-Ar�bia: Datolyap�lma 3.

 India

 egyenl�t�i: Ban�n 1.

 nedves tr�pus: Rizs 2.  Tea 2.  Cukorn�d 2.  F�szerek 1.

 sz�raz tr�pus: F�ldimogyor� 2.  Gyapot 2.

 D�lkelet-�zsia

 Vietnam: K�v� 2.

 Mal�jzia: Olajp�lma 1.

 Indon�zia: Rizs 3.  Kaucsuk 1.  Kopra 1.  Kaka� 2.  K�v� 3.

 F�l�p-szigetek: Kopra 2. Ban�n 3.

 Afrika

 Egyiptom: Datolyap�lma 1.

 Elef�ntcsontpart: Kaka� 1.

 Gh�na: Kaka� 3.

 Nig�ria: Mani�ka 1.  F�ldimogyor� 3.

 Kenya: Tea 3.

 Amerika

 Braz�lia: Mani�ka 2.  K�v� 1.  Cukorn�d 1.