1.9. GENETIKAI KUTAT�SOK, tank�nyv 36-38. oldala

 1. GMO bakt�rium

 1. Term�szetes bakt�riumot r�g�ta haszn�lunk

 Erjeszt�: k�poszta, tejterm�k.

 Kivonhat�: antibiotikum vagy ipari enzim.

 Plazmid: bakt�riumokban l�v� (1-1000) k�r alak� DNS, mely k�pes kiv�lni �s be�p�lni

 2. Termel

 �llatteny�szt�s: ritka aminosavakat, BC vitaminokat termelnek

 �lelmiszeripar: zs�rsavakat termel

 Neh�zvegyipar: mos�szer zs�r- �s feh�rjebont� enzim�t termeli

 Gy�gyszergy�rt�s: betegeknek gy�gyszert termel

 T�pl�lkoz�s: hormont pl. inzulint

 L�gz�s: antibiotikumot

 Kiv�laszt�s: eritropoetin

 Anyagsz�ll�t�s: v�ralvad�si faktort (VIII.)

 V�dekez�s: fert�z�smentes olt�anyagot �s r�kellenes interferont

 3. Lebont, kivon

 B�ny�szat: medd�h�ny�b�l rezet oldatba viszi, ami �gy kivonhat�

 K�rnyezetv�delem

 Szem�t, szennyv�z, m�anyag �s olajfal� pl. tankhaj� katasztr�fa ut�n

 Higanyt kivonja �s ill� vegy�letbe �p�ti

 Katonas�g: anyaglebont�s bakt�riumokkal

 Lyuk az aszfaltba, lebontott benzin, lopakod� (kompozitfal�), chipb�l kivon� bakt�rium

 2. GMO n�v�ny

 Fogalma: A n�v�ny tulajdons�gainak jav�t�sa (bakt�riumb�l) bevitt kedvez� g�n �ltal

 K�rd�se: allerg�n, m�rgez�, r�kkelt�; az ellen�ll�k�pess�g g�njei �tker�lhetnek a gyomokba à ki�rthatatlan.

 T�rt�nete: el�sz�r 1984, gazdas�gosan 1986, sz�nt�f�ld�n 1994; t�bbet terem, t�bb zs�rt �s feh�rj�t ad, sz�razs�gt�r�, stb.

 K�rtev�knek ellen�ll� burgonya �s gyapot

 Kem�nyen marad� paradicsom

 Terv a nitrog�nmegk�t�s kialak�t�sa a b�z�ban.

 3. GMO az emberben

 Fogalma: Az ember tulajdons�gainak jav�t�sa bevitt eg�szs�ges / kedvez� g�n �ltal.

 �letk�ptelen embri�ban k�nai kutat�k megpr�b�lt�k kicser�lni a hemoglobin (b�ta-thallassemia) hib�s g�nj�t j�ra, de ez nem siker�lt.

 Tal�n megsz�ntethet� lesz t�bb hal�los betegs�g pl. az elbutul�st tn demenci�t okoz� g�nmut�ci� (amely a gorill�ban nincs hat�ssal).

 Tal�n lehet�v� v�lhat a gazdagok sz�m�ra az alakform�l�s à ”Gazdagok �s sz�pek”

 4. Emberi Genom Program

 1. Adatok

 T�z �ves munk�val hat orsz�g (vezet�: t�lnyom�an az USA, de Jap�n, N�metorsz�g, Franciaorsz�g, Nagy-Britannia is)

 tizenhat laborat�ri�um�ban

 a legdr�g�bb biol�giai programk�nt, r�szben mag�nt�k�vel, t�bb mint h�rom milli�rd doll�r �sszk�lts�ggel

 1100 biol�gus munk�j�val

 1990-2001 k�z�tt lebet�zt�k az emberi DNS-t, melynek

 2000 vaskos k�tetben f�rne el az inform�ci�ja.

 2006-ra azonos�tott�k mind a 30 000 g�nhelyet.

 Ehhez t�bbf�le emberfaj�t vizsg�ltak.

 2. Val�j�ban

 De nem fejtett�k meg. �gy ez val�j�ban csak annyi, mint egy sz�pirodalmi m� lebet�z�se. Majd’ az eg�sz m�g csak �rthetetlen, ”holt anyag”.

 A k�vetkez� l�p�s a g�nt�rk�p (a g�nek-g�nr�szletek diszkr�t helye, a m� szavai) elk�sz�t�se volt.

 Ezt t�bbi r�sz lass� ismerget�se k�veti (a m� mondatait�l a jelent�s�rnyalatokig).

 A t�nylegesen ismert, hasznosul� g�nek a haj�k a t�rzsfejl�d�st k�dol�, szerkezetet biztos�t� �s szab�lyz� ”Ismeretlen-�ce�n”-on.

 A g�neken k�v�li DNS-szakaszok ”… val�s�gos t�rh�zai az emberis�g �st�rt�net�re �s evol�ci�j�ra vonatkoz� inform�ci�knak.” /B12M-36./

 3. Jelent�s�ge �s j�v�je

 Eg�szs�g�gy

 A genom jobb meg�rt�s�vel lehet�v� v�lhat az

 egy�ni ter�pia pl.

 egyedileg hat�kony r�kellenes anyagok megismer�se

 egyedileg megfelel� gy�gyszer d�zis (van amib�l az egyik emberre m�g hat�stalan mennyis�g a m�siknak m�r m�rgez�).

 �r�kletes betegs�g felismer�se �s megel�z�se pl. m�t�ttel

 Had�gy

 Az USA-ban m�r k�telez� a katon�k genetikai sz�r�se pl. sarl�sejtes v�rszeg�nys�gre kimutat�sa

 Jelent�s lehet pl. a stresszt�r�s megismer�se (11. kromosz�ma hat�rozza meg): p�nikba esik-e a katona a csat�ban vagy; focista ber�gja-e a d�nt� tizenegyest.

 4. Az emberi genom kapcsolatai

 1. Ember

 ”�rdekes, hogy a nem rokon emberek k�z�tti azonoss�g a DNS-ben t�bb mint 99.9%-os.” /B12M-36./

 Teh�t egy v�letlenszer� emberp�r k�z�tt az elt�r�s �tlagosan egy                    ezrel�knyi.

 2. Emberszab�s� majmok

 Az ember �s csimp�nz k�z�tt egy                                                                  sz�zal�knyi,

 a gorill�kkal                                                                                                  k�t sz�zal�knyi,

 az or�ngut�nokkal                                                                                         h�rom sz�zal�knyi k�l�nbs�g van. Az emberben van 15%-nyi olyan g�n, amely jobban hasonl�t az ember �s gorilla k�z�tt, mint az ember �s csimp�nz k�z�tt. Ennek k�sz�nhet� pl. az, hogy a gorilla �s ember hall�sa nagyon j�.

 3. L�ndzsahal

 A l�ndzsahal egy adott idegsejtj�b�l fejl�d�tt ki a gerinces idegrendszer.

 4. Fonalf�reg

 ”A fonalf�rgekben … az Alzheimer-k�r kialakul�s�ban szerepet j�tsz� egyik g�nhez hasonl�t tal�ltak. Ez seg�thet egy �j gy�gyszer kifejleszt�s�ben.” /B12M-36./

 5. Bakt�rium

 ”�gy t�nik, az ember DNS-�llom�ny�ban van t�bb sz�z olyan g�n is, amelyekhez hasonl� /homol�g/ g�neket bakt�riumokban megtal�ltak, m�s, magasabb rend� �llatokban viszont nem. … ezek a g�nek … k�zvetlen�l a bakt�riumb�l jutottak oda.” /B12M-36./

 5. Kl�noz�s

 1. N�v�ny pl. ban�n

 2. �llat: Sejtmagcsere, pl. egy juhb�l gyorsan lehet sokat csin�lni. Szedercs�ra oszt�s - hormon h�tt�r biztos�t�s�val.