N�V�NYTAN 5. �vfolyam

 Bevezet�s

 1. Fotoszint�zis �s sejtl�gz�s

 1. N�v�nyi t�pl�l�kk�sz�t�s tn. fotoszint�zis (7)

 Fel�p�t� folyamat, melynek sor�n

 a z�ld n�v�nyek (p. n�v�nyi jelleg� �l�l�nyek)

 v�zb�l �s sz�n-dioxidb�l

 a napf�ny energi�j�nak seg�ts�g�vel

 szerves anyagot termelnek �s mellesleg oxig�nt bocs�jtanak ki.

 2. Sejtl�gz�s (7)

 Lebont� folyamat, melynek sor�n

 az �llatok �s lebont�k (p. �llati jelleg� �l�l�nyek)

 a szerves anyagot oxig�n seg�ts�g�vel

 v�zre �s sz�n-dioxidra bontj�k

 �s ek�zben k�miai energi�t nyernek.

 2. �lettelen k�rnyezeti t�nyez�k (5): Talaj, v�z, leveg�; F�ny, h�.

 3. N�v�nyek rendszertana

 1. Rendszertani kateg�ri�k (8): vil�g, orsz�g, t�rzs, oszt�ly, rend, csal�d, nemzets�g, faj.

 2. N�v�nyek t�rzsei (4)

  3. Z�rvaterm�k oszt�lyai (2)

 4. N�v�nyek �lettartama

 1. Egy�ves n�v�ny:   Tavaszt�l �szig �l� n�v�ny.

 2. K�t�ves n�v�ny:   Tavaszt�l a k�vetkez� �v �sz�ig �l� n�v�ny. Pl. vadk�poszta, v�r�shagyma

 3. �vel� n�v�ny:       Sok �ven �t �l� n�v�ny.                                  Pl. �szibarackfa, pomp�s tulip�n.

 5. N�v�nyek szervei �ltal�ban (5)

 1. Felsorol�suk

 �nfenntart� szerv     Gy�k�r + Sz�r + Lev�l.

 Szapor�t� szerv          Vir�g + Term�s.

 2. Feladatuk

 Gy�k�r (2): Felsz�vja a talajoldatot �s a n�v�nyt r�gz�ti. Talajoldat: v�z + t�ps�k (ionok)

 Sz�r (2): Sz�ll�tja a talajoldatot �s a k�sz szerves anyagokat; tartja a leveleket, vir�gokat, term�seket.

 Lev�l (3): Felhaszn�lja a talajoldatot a l�gk�rb�l felvett sz�n-dioxiddal egy�tt, l�legzik (sz�n-dioxid be, oxig�n ki), t�pl�l�kot k�sz�t.

 3. �sszess�gek, kezdem�nyek, csoportok

 Gy�k�rzet                  Egy n�v�ny gy�kereinek �sszess�ge.

 Lomb                         Egy n�v�ny leveleinek �sszess�ge.

 Hajt�s                        Leveles sz�r.

 R�gy                          Hajt�skezdem�ny.

 Vir�gkezdem�ny       Bimb�.

 Vir�gzat                     Vir�gok szab�lyszer� csoportosul�sa, pl. di�, v�r�shagyma.

 Term�s�gazat             Term�sek szab�lyszer� csoportosul�sa, mely a vir�gzatb�l fejl�dik ki.

 Gy�k�r

 1. Fajt�i

 f�gy�k�r                   A gy�k�rzet leghosszabb �s legvastagabb gy�kere.

 mell�kgy�k�r            Hosszuk �s vastags�guk hasonl�: egyen�rt�k�ek

 oldalgy�k�r               A f�gy�k�r �s mell�kgy�k�r egyar�nt oldalgy�kerekre �gazik

 hajsz�lgy�k�r             Az oldalgy�kerekr�l ered� mikroszk�pikus gy�k�r, amely a talajoldatot felveszi

 2. El�gaz�srendszere szerint

 f�gy�k�rzet              F� �s oldalgy�k�rb�l, valamint hajsz�lgy�kerekb�l �ll.

Nyitvaterm�kre �s a z�rvaterm� k�tszik�ekre jellemz�.

 mell�kgy�k�rzet       Mell�k- �s oldalgy�kerekb�l, valamint hajsz�lgy�kerekb�l �ll.

Az egyszik�ekre jellemz�.

 3. M�lys�ge szerint

 sek�ly                        Di�fa

 m�lyre hatol�            �szibarackfa, borterm� sz�l�.

 Sz�r

 1. R�szei

 A sz�rnak k�tf�le r�sze van: sz�rcsom� + sz�rtag.

 Sz�rcsom�: A levelek eredet�n�l l�v� megvastagodott sz�r r�sz.

 Sz�rtag: A k�t sz�rcsom� k�z�tti sz�r r�sz.

 Sz�rtagjai szerint a sz�r lehet r�vid vagy hossz� sz�rtag�.

 2. Anyaga szerint

 1. L�gy sz�r: Egy vagy k�t�ves n�v�nyekre jellemz� puha sz�r.

 2. F�s sz�r: �vel� n�v�nyekre jellemz� k�rges �s kem�ny sz�r.

 3. L�gy sz�r pl. a

 Dudva sz�r: T�m�r, l�d�s, el�gaz� l�gy sz�r. Pl. paprika.

 4. F�s sz�r

 1. Fa sz�r mn. f�k f�s sz�ra: N�gyf�le r�szb�l �ll�, k�reg-fedte f�s sz�r.

 T�rzs: hengeres �s el nem �gaz�.

 �gak: A t�rzsr�l erednek, k�t �vn�l id�sebbek.

 Gallyak: Az �gakr�l erednek, koruk kett� �s egy �v k�z�tti.

 Vessz�k: A gallyakr�l erednek, egy �vn�l fiatalabbak.

 2. Cserje sz�r: H�romf�le r�szb�l �ll� f�s sz�r.

 T�rzse nincs – a felsz�nen r�gvest el�gazik. Egy�b r�szei a fa sz�rral egyez�k.

 5. M�dosult sz�r pl. a

 Sz�rgum�: Tartal�k t�panyagokt�l gum�szer�v� duzzadt, rakt�roz� �s/vagy szapor�t� sz�r.

 6. Sz�rak t�bl�zata

 7. Fak�rgek

 v�kony �s sima                      5: �szibarackfa

 lemezesen felrepedezett        5: Di�fa

 Lev�l

 1. �sszetetts�ge        A lev�l lehet egyszer� vagy �sszetett.

 Egyszer� lev�l          Egy lev�lny�lhez egy lev�llemez tartozik, pl. barackfa.

 �sszetett lev�l           Egy lev�lny�lhez t�bb lev�llemez tartozik, pl. 5: di�fa.

                                   R�szei: lev�lny�l, lev�lgerinc, lev�lk�k.

 2. Erezete szerint      Erei

 F�erezetes                 F��r     + oldalerek

 Mell�kerezetes          Mell�k + oldalerek

 3. R�szei (3)              Lev�lalap, lev�lny�l, lev�llemez

 4. Lev�llemez

 Felsz�ne (2)

 fels�                           Sz�ne

 als�                            Fon�kja

 Alakja                       pl.

 l�ndzs�s                     �szibarackfa

 toj�sdad                     Di�fa

 Sz�le

 f�r�szes                     �szibarackfa

 �p                               Di�fa, Pomp�s tulip�n

 5. Helyzete                                                                           pl.

 Allev�l                       Lomblevelek szintje alatti                  hagymalev�l

 Lomblev�l                 Els�dlegesen ilyen a lev�l

 Fellev�l                      Lomblevelek szinte feletti                 murvalev�l a hagyma vir�gzat�nak alj�n /T5M-158./

 6. Lombkorona

 tereb�lyes                  �szibarackfa, di�fa.

 Vir�g

 Vir�g (3): m�dosult levelekb�l �ll�, korl�tolt n�veked�s�, r�vid sz�rtag�, szapor�t� hajt�s.

 Egy jellegzetes k�tszik� vir�gban:

 a vir�gkocs�ny hossz�k�s, a vacok ellaposod�.

 a cs�szelevelek z�ldek, a sziromlevelek sz�nesek.

 a portokban k�pz�dik a vir�gpor.

 a bibe k�t r�sze a bibep�rna �s bibesz�l.

 2. Hi�nyos �s egyivar� vir�g

 1. Hi�nyos vir�g: A vir�g takar�levelei vagy ivarlevelei hi�nyoznak.

 Csupasz vir�g: A vir�g takar�levelei hi�nyoznak, pl. a barkavir�gzat vir�gai.

 Medd� vir�g: A vir�g ivarlevelei hi�nyoznak, pl. termesztett r�zs�k

 2. Egyivar� vir�g: A csak egyf�le ivarlevelet tartalmaz.

 Egylaki n�v�ny: A porz�s �s term�s egyivar� vir�g egy n�v�nyen megvan. Pl. kupacsosok rendje.

 K�tlaki n�v�ny: A porz�s �s term�s egyivar� vir�g csak k�l�n-k�l�n n�v�nyen van meg. Pl. f�zf�l�k rendje.

 3. A vir�g megporz�sa

 1. A megporz�s fogalma

 A megporz�s az a szapor�t� folyamat, melynek sor�n (4)

 (mi)                a vir�gpor

 (honnan)        a felreped� portokb�l

 (mi �ltal)        a sz�l, v�z vagy �llat (rovar) �ltal

 (hov�)            a bibep�rn�ra jut �s ott megtapad.

 Ideje

 2. A megporz�s ideje

 A m�rs�kelt �vezeti lomberd�k f�inak vir�gja a lomfakad�s el�tt vagy alatt ny�lik az�rt, hogy maga a lomb ne akad�lyozza a megporz�st. Pl. �szibarackfa.

 3. Sz�lmegporz�s� vir�g jellemz�i

 Vir�gja jellegtelen – kicsi, sz�ntelen, szagtalan, �zetlen (nem sz�nes / illatos / �zes) à vir�gpora sok

 Jellemz�en ilyenek a f�f�l�k �s erdeink f�i

 Pl. kocs�nytalan t�lgy, gyerty�n, b�kk

 4. Rovarmegporz�s� vir�g jellemz�i

 Vir�gja nagy, sz�nes, illatos, �zes à nekt�rtermel�; vir�gpora kev�s

 Jellemz�en ilyenek a sz�nes vir�g�

 gy�m�lcsf�k: szilvafa, �szibarackfa

 cserj�k: k�k�ny, gyep�r�zsa

 l�gysz�r�ak: mezei zs�lya, tulip�n.

 Nekt�r: A vir�g belsej�ben termel�d� �des nedv – a megporz� rovar jutalma.

 4. Vir�gzatok

 Barkavir�gzat

 Sok, apr� �s csupasz; sz�ntelen, szagtalan �s �zetlen sz�lmegporz�s� vir�g alkotja /T6M-36./.

 A vir�gok k�z�s vir�gzati tengelyhez csatlakoznak �s buroklevelekkel fedettek.

 A vir�gzat lecs�ng. A porz�k sok vir�gport termelnek.

 Jellemz� a sz�lmegporz�s� f�kra.

 Term�s

 1. Kialakul�sa

Megporz�s �s megterm�keny�t�s (elvir�gz�s) ut�n a takar�- �s porz�levelek elsz�radnak �s lehullanak. Ugyanez a bibep�rna �s bibesz�l sorsa is. A magh�z azonban tov�bb fejl�dik – az al�bbi m�don.

 2. R�szei: A term�s k�t r�sze a mag �s az azt k�rbe z�r� term�sfal.

 3. Mag

 A mag h�rom r�sze a cs�ra, t�psz�vet �s magh�j.

 A cs�ra h�rom r�sze a gy�k�cske, r�gyecske �s sziklev�l.

 A nyitvaterm�knek sok, a k�tszik�eknek k�t, az egyszik�eknek egy sziklevele van.

 K�tszik� pl. bab, di�, f�ldimogyor�, napraforg�

 Egyszik� pl. b�za, kukorica.

 4. A term�s fajt�i

 1. Csonth�jas term�s

 K�ls� term�sfala sz�nes h�j,

 k�z�pcs� term�sfala l�d�s gy�m�lcsh�s,

 bels� term�sfala kem�ny csonth�j, mely bez�rja a magot.

 Pl. szilvafa, �szibarackfa, di�fa (kiv�telk�ppen: term�sfala nem sz�nes); k�k�ny

 2. Bogy�term�s

 K�ls� term�sfala sz�nes h�j,

 k�z�ps� term�sfala l�d�s gy�m�lcsh�s,

 bels� term�sfala ny�lk�s, melyben a magok �lnek.

 Jellemz� a burgonyaf�l�kre pl. 5: paprika, sz�l�; 7: ariz�nai �ri�skaktusz

 3. Tokterm�s: Sz�raz, felny�l�, sok magv� term�s.

 5. Term�st�bl�zat

 6. Ivartalan szaporod�s

 1. Fogalma

 A szaporod�st nem el�zi meg az ivarsejtek egyes�l�se.

 Teh�t a szaporod�s ekkor nem szapor�t� szervvel t�rt�nik.

 2. �nfenntart� szervvel - sz�rral

 hagyma: tulip�n

 gum�: burgonya.