2.4. A V�ZIZOMRENDSZER SZERKEZETE – 25/350 db

 1. Fej (10)

 1. R�g�izmok (3)

 1. R�g�izom

 A j�rom�vr�l ered �s az �llkapocs als�-k�ls� szeglet�n�l tapad. Ez ut�bbi helyen dudorod�sa j�l megfigyelhet�.

 A legf�bb r�g�izom.

 Ar�nyosan a szervezet leger�sebb izma, mely a saj�t testt�megnek megfelel� erej� harap�st tesz lehet�v�. Az ember �ltala tudja mag�t megtartani egy k�t�len.

 2. Hal�nt�kizom

 A hal�nt�kcsonton ered �s az �llkapocs sz�r�nak fels�-bels� r�sz�n tapad.

 E m�sodlagos r�g�izom m�k�d�se a hal�nt�klebenyen j�l megfigyelhet�.

 3. R�pizmok

 A koponya k�z�ps� (bels�) r�sz�ben l�v� �kcsonton (annak �n. r�pny�lv�ny�n) ered �s az arckoponya sz�l�t ad� �llkapocs sz�r�n tapad. K�v�lr�l term�szetesen nem l�that�.

 Az �llkapocs oldalir�ny� (jobbra-balra) val� mozgat�s�t teszi lehet�v�.

 Ez az izom akkor er�s�d�tt meg, mikor az ember n�v�nyi t�pl�l�kot – els�sorban p�zsitf� magot - kezdett enni. Ez teh�t a ”mag�rl� izom”.

 2. Testny�l�sok izmai (4)

 �ltal�ban

 Ezen izmok is mimikai izmok, melyeket testny�l�sokhoz val� k�t�d�s�k miatt t�rgyalunk k�l�n.

 Ha az ember kedvez� k�ls� k�rnyezetben van, j�kedv� �s k�rnyezete fel� megny�lik. Ez a f�l, szem, orr �s sz�j ny�l�s�nak kit�gul�s�val j�r. A szem k�r�li izmok pl. jellegzetesen t�gulnak �r�m eset�n �s a mosoly is a sz�j�reg megny�l�s�val j�r. Ha az ember kedvez�tlen k�rnyezetben van, fesz�lt vagy b�skomor lehet. Ekkor a kapcsolatok cs�kkent�s�nek �rdek�ben a ny�l�sok �sszeh�z�dnak. A szemr�s sz�k�l, az ember oldal ir�nyban ”�sszevonja szem�ld�k�t” �s ”sz�r�s szemmel” n�z. Az ajakp�r pl. l�tv�nyosan keskenyedik.

 1. F�lkagyl�t mozgat� izmok

 A ragadoz� �s a pat�s eml�s azonban szemmel l�that�an ”hegyezi a f�l�t” �s a hangforr�s ir�ny�ba ford�tja vele a f�lkagyl�j�t – ”kagyl�zik”. A t�mad� kutya viszont lesunyja azt.

 Az emberben cs�kev�nyesek.

 2. Szemr�s gy�r�sizma

 A szemr�st t�g�tani, valamint vill�mgyorsan �s er�sen bez�rni k�pes.

 D�nt� jelent�s�g� a szemgoly� v�delm�ben. E v�delem sor�n a szemgoly� el� gy�ri a k�zeli b�rt.

 Emellett ezzel hunyor�tunk, pislogunk.

 3. Orrny�l�s izmai

 Az emberben cs�kev�nyesek.

 Egyesek az orrny�l�st t�g�tani k�pesek. M�k�d�s�k j�l l�that� a f�jtat� l�n�l, bik�n�l.

 Az orrsz�rnyak izma er�ltetett l�gz�skor kap n�mi szerepet. Er�s felindul�sra is bek�vetkezhet az orrny�l�st hat�rol� orrcimpa kit�gul�sa, remeg�se.

 A homlok �s orrh�t k�z�tti apr� izmocska mosolyg�skor, az orrh�t b�r�t m�k�s r�ncokba gy�ri.

 4. Sz�jny�l�s gy�r�sizma

 V�ltozatja a sz�jny�l�s m�ret�t �s v�ltozatosan mozgatja az ajkakat pl. a besz�d sor�n.

 M�k�d�se j�l l�that� pl. cs�cs�r�t�skor, f�ty�l�skor.

 3. Mimikai izmok (3)

 �ltal�ban

 Nem k�t csontot k�tnek �ssze, hanem csont-b�r vagy b�r-b�r kapcsolatot jelentenek.

 Finom kapcsolatrendszer�k jellegzetesen emberi tulajdons�g. az �sember horda sz�m�ra fontos volt, hogy ezek �rnyaltan kijelzik az ember �rzelmi �llapot�t. Egy mosolyg�s alatt 30 db izmunk m�k�dik. Olyan kijelz�v� v�lt �gy az arc, mint egy sz�m�t�g�pnek a k�perny�je.

 A metakommunik�ci�ban a legink�bb besz�desek a szem k�r�li izmocsk�k. Uralkodni is lehet felett�k v�. ”szeme / arcizma sem rezd�lt”.

 1. Homlokizom

 A homlokcsonton ered �s a szem�ld�k�n tapad.

 Kedvez� k�rnyezetben a homlokizom sima. Kedvez�tlen k�ls� k�rnyezetben a homlokb�r is �ssz�bb, a szem�ld�k fel� h�z�dik – r�ncos lesz. Ezzel a szem v�delme is er�s�dik.

 2. Nevet�izom

 A sz�jzugban l�v� kis k�t�sz�vetes csom�t felfel� �s h�trafel� h�zza: az ajkakat nevet�sre, mosolyra h�zza.

 3. S�r�izom p. a sz�jzugot lefel� mozgat� izom

 A sz�jzugban l�v� kis k�t�sz�vetes csom�t lefel� h�zza: az ajkakat biggyeszti, s�r�sra kony�tja.

 2. Nyak (1)

 Fejbiccent� izom

 A hal�nt�kcsont csecsny�lv�ny�n ered �s a szegycsont markolat�n �s a kulcscsont k�z�p fel�li v�g�n tapad.

 A fejet egyens�lyozza.

 Ha mindkett� elernyed, a fej biccent vagy b�lint. Mivel csak akaratlagosan m�k�dtethet�, az elalv� embernek el�re bukik a feje. Ha mindkett� �sszeh�z�dik: felfel� n�z�nk. Ha az egyik h�z�dik �ssze, a fej az �sszeh�z�dott oldal�ra hajlik.

 K�tege a nyak k�t sz�l�n j�l tapinthat�. Bels� oldal�n van az a nyaki ver��r, melyen a pulzus legbiztosabban tapinthat�.

 3. T�rzs (5)

 1. El�l (2)

 1. Nagy mellizom

 A szegycsontr�l �s fels� bord�kr�l ered �s a felkarcsonton tapad.

 Mellhez h�z�dzkod�skor �s fejszecsap�skor a v�ll�z�letet felkarcsontot �s az eg�sz felemelt kart lefel� h�zza.

 P�ly�j�hoz tapad az eml�.

 2. hasizmok

 Jellegzetes lapos izmok.

 K�ls� r�sz�k ferde. A bels� egyenes �s inas lemezekkel osztott à ”kocka has”. Ez az osztotts�g e hossz� izmot az iszomszakad�st�l v�di.

 Fel�l�ssel edzhet�.

 K�z�pvonal�ban tal�lhat� az �gynevezett feh�r vonal (latinul: linea alba), melyn�l a has a legjobban hasad.

 Nagy m�t�tek sor�n a has�reget itt nyitj�k fel.

 2. H�tul (2)

 1. Csukly�sizom

 N�gy sz�l�n a nyakszirten, a legals� h�tcsigoly�n, valamint a v�ll�v csontjain tapad.

 Rombusz alak�. Fels� r�sze egy kis, als� r�sze egy nagy h�r�msz�get form�z. Az als� a kapucinus csuha kapucnij�hoz / csukly�j�hoz hasonl�t.

 Fels� r�sz�vel von a nyegle v�llat – ez�rt v�llvonogat� izomnak is nevezik.

 Als� r�sze a v�ll h�tra h�z�s�val ad katon�s testtart�st.

 2. Sz�les h�tizom

 Jellegzetes lapos izom. Olyan, mint egy h�n al� dugott legyez�.

 Az �gy�ki csigoly�kon (valamint a cs�p�lap�ton �s az als� bord�kon ered) �s a felkarcsonton tapad.

 A v�ll�z�letn�l mozgatva a felkarcsontot �s fels� v�gtagot lefel� �s a h�t m�g� h�zza, pl. h�z�dzkod�s h�thoz vagy farzsebbe ny�l�s eset�n.

 3. Bel�l (1)

 Gerincmerev�t� izomcsoport

 Oly b�s�ggel t�lti ki a csigoly�k t�vis- �s bordany�lv�nya k�zti r�szt, hogy a t�visny�lv�nyok tapinthat� cs�csa a h�t v�lgy�nek alj�ra ker�l.

 Sok kis izma a szervezet leghosszabb (90 cm) izomcsoportj�t alkotja.

 Ezzel t�rt�nik a felegyenesed�s.

 4. V�gtagok (9)

 A felegyenesed�s k�vetkezt�ben a fels� v�gtag csontjai �s izmai nem hordoznak �s mozgatnak testterhet, ez�rt gyeng�bbek, mint az als� v�gtag izmai.

 A szabadd� v�lt k�zfej ujjai finom �s pontosan mozgathat� izmaik miatt roppant �gyesek.

 A fels� v�gtagon el�l vannak a hajl�t�, h�tul pedig a fesz�t� izmok. Az als� v�gtagon pedig ford�tva.

 1. Fels� v�gtag (4)

 1. Deltaizom

 A v�ll�v csontjair�l ered �s a felkarcsonton tapad.

 A v�ll�z�letet �thidalva mozgatja a felkarcsontot �s a kart mells� k�z�ptart�sig (v�zszintesig) emeli.

 A h�romsz�g alak�, ford�tott g�r�g delta bet�h�z hasonl�t.

 Akinek ez az izma fejlett: az ”delt�s”.

 2. K�tfej� karizom mn. ”bicepsz”

 K�t fejjel ered a lapock�r�l �s az ors�csonton tapad.

 A k�ny�k�z�letet �thidalva hajl�tja a kart.

 3. H�romfej� karizom mn. ”tricepsz”

 A lapock�r�l ered (a h�rom feje k�z�l a legf�bb) �s a singcsonton tapad.

 A k�ny�k�z�letet �thidalva fesz�ti a kart.

 4. Ujjmozgat� izmok

 Az ujjainkat hajl�t� izmok hasa az alkar elej�n van �s ezen izmok a teny�ri oldalon tapadnak.

 Az ujjainkat fesz�t� izmok hasa az alkar h�ts� r�sz�n van �s ezen izmok a k�zh�ti oldalon tapadnak.

 Hossz�, inas v�g�k �nh�velyben fut /B8M-46./.

 2. Als� v�gtag (5)

 A felegyenesed�s k�vetkezt�ben az als� v�gtag csontjai �s izmai a test teljes terh�t hordozz�k �s mozgatj�k, ez�rt igen megn�ttek �s meger�s�dtek.

 A l�bujjak az ember eset�ben csak sok gyakorl�s ut�n v�lnak pontosan mozgathat�v� (pl. fest�s).

 1. Nagy farizom

 Durva, er�s izom, a ”fen�k” legf�bb alkot�ja, a szervezet legnagyobb t�meg� izma, az injekci�k f� helye.

 A cs�p�lap�ton ered �s a combcsonton tapad.

 L�pcs�m�sz�skor, korcsoly�z�skor a cs�p��z�letet fesz�ti.

 A sprinter t�rdel�sb�l ezzel rajtol.

 2. N�gyfej� combizom

 A comb els� oldal�nak legf�bb izma.

 A t�rd�z�let nagy fesz�t� izma, a t�rdreflex v�grehajt� szerve.

 3. K�tfej� combizom

 A comb h�ts� r�sz�nek legf�bb izma.

 A t�rd�z�letet hajl�tja.

 4. Szab�izom

 Sz�j alak� – a szervezet leghosszabb (50 cm) �n�ll� izma.

 A cs�p�lap�ton el�l �s oldalt ered �s k�v�l, a sz�rkapocscsonton tapad (teh�t k�t �z�letet hidal �t).

 �l� ember ezzel teszi a combj�ra a m�sik l�bfej�t. E testtart�st szab�kn�l figyelt�k meg, innen a neve.

 5. H�romfej� l�bikraizom mn. v�dli

 A combcsonton ered (a k�t nagy, l�that� hashoz tartoz� fej) �s a sarkcsonton tapad.

 Als� r�sze a szervezet legnagyobb in�val tapad a l�bt�csontok legnagyobbik�hoz; az Achilles-�nnal a sarkcsonthoz.

 A boka�z�let hajl�t� izma, amit pl. l�bujjhegyre �ll�skor haszn�lunk.

 A boka�z�letet fesz�t� izmai a l�bsz�ron el�l tal�lhat�k.