2.5. A V�ZIOZOM RENDSZER M�K�D�SE

 1. A v�zizmok m�rete

 2. A v�zizom alakja

 Gy�r�s: szem �s sz�jny�l�s k�r�li izmok, h�gyh�lyag �s v�gb�l k�ls� z�r�izma.

 3. A v�zizom mikroszk�pos szerkezete

 1. Izomrost

 A v�zizomzatot har�ntcs�kolt izomsz�vet alkotja. Ennek a sz�vetnek k�l�nlegesen hossz� �s sokmagv� sejtjei vannak, melyeket izomrostnak nevez�nk. �tlagos hossza 3 cm, sz�less�ge hossz�nak ezrede. Felsz�n�re �gy borul a rostk�pz� sejtek �ltal l�trehozott r�csrostos h�rtya, mint egy l�bra a harisnya /B11M-256./. Ebben a h�rty�ban futnak a hajsz�lerek �s a mozgat�ideg v�gf�csk�ja.

 2. Izomfonal

 A v�zizomrost m�k�d�se szempontj�b�l a legfontosabb sejtalkot� a mintegy 100 db izomfonal, melyek a rost t�meg�nek fel�t teszik ki /BerIV-680./. Az izomrostok t�meg�nek harmada mitokondrium, huszada pedig endoplazmatikus retikulum.

 3. Izomsz�l

 Az izomfonalakat mintegy 100 db, szab�lyosan �sszerendezett, v�kony �s vastag (aktin �s miozin) feh�rj�b�l �ll� izomsz�l alkotja. Ennek k�vetkezt�ben a f�nymikroszk�pban s�t�tebb �s vil�gosabb s�vok v�ltakoz�sa figyelhet� meg a hossztengelyre mer�legesen, amit har�ntcs�kolatnak neveznek. A s�t�t s�vocsk�kat a mindig azonos szintben jelentkez� vastag izomsz�lak adj�k. Az �sszeh�z�d�s sor�n a v�kony sz�lak �gy cs�sznak be a vastagok k�z�, mint ahogyan f�s�ket egym�sba tolunk. Ennek sor�n a fonalak rendszere fel�re r�vid�lhet. Mindegyik izomfon�l hossz�ban mintegy 20 000, egym�s ut�n, teh�t sorba kapcsolt ”f�s�-rendszer” szinte egyszerre h�z�dik �ssze az idegrostokon �rkez� inger�let hat�s�ra. Ez�ltal k�zel�tik egym�shoz a sejt k�t v�g�t. Erej�k �s r�vid�l�s�k �sszead�dik. A sok kicsi sokra megy – k�zelednek az izom v�gei is.

 4. A v�zizom rekeszrendszere

 A rekeszrendszer �sszek�t� kapocs a mikro- �s makroszk�pos szerkezet k�z�tt, mely lehet�v� az er��tvitelt.

 Minden egyes izomrostot r�csrostos h�rtya tn. endomysium (e: endomizium) burkol /BM7: 23.2-3./. A r�csrostok sz�toszolva, mint finom foszl�nyok borulnak az izomrostra. A h�rty�kat keresztir�ny� rostok kapcsolj�k egym�shoz.

 A h�rty�s sejteket egyre nagyobb (harmad- à m�sod- à els�rend�) nyal�bh�vely tn. perimysium rekeszrendszer egyes�ti nyal�bokk� /23.2./.

 Az izmot k�v�lr�l a s�kos izomp�lya tn. fascia burkolja. K�zvetlen�l ez �ll kapcsolatban az izom tapad�s�n�l l�v� �nnal.

T�bl�zat

 5. A v�zizom makroszk�pos szerkezete

 1. Fej �s has

 A v�gtagok ors� alak� izmain�l a k�z�ps�, vastag r�sz a has, a (csont fel� l�v�) sz�ls� elv�konyod�s pedig a fej. Az �sszeh�z�dott izomban a has felboltoz�dik. Az izom fejeinek sz�ma egyt�l n�gyig terjedhet. A k�ny�k�z�letet hajl�t� karizom k�tfej�, az ugyanezt fesz�t� izom h�romfej� (bi/tri – ceps).

 2. Ered�s �s tapad�s

 A hajl�t� v�zizom nem lehet a k�t csont k�z�tt, mert �gy �nmaga akad�lyozn� meg a csontok k�zel�t�s�t. Az�rt, hogy az izomnak ne kelljen �nmag�t is emelnie, a has a gerincoszlophoz k�zelebbi csontra simul. Ezen a mozdulatlan csonton, �ltal�ban k�zvetlen�l ered - �s a t�volabbi, mozgatott csonton pedig �n k�zbej�tt�vel, �z�letet �thidalva tapad.

 Az �n rostjai finom foszl�nyokra sz�toszolva tapadnak az izom rekeszrendszer�n. A szervezet leghosszabb ina az Achilles-�n. Az inak v�delm�t – ott, ahol hosszan futnak a csontokon – a bel�l sikaml�s fel�let� �nh�vely biztos�tja /B8M-46./, pl. az ujjaknak megfelel�en, alkaron �s k�zfejen /B8M-46.2./.

 T�bl�zat

 3. Csontfelsz�n

 A kapcsol�d�st a csontfelsz�nen l�v� dudorok, tarajok, v�ly�k seg�tik. Ezek oly jellemz�ek, hogy egy szakember puszt�n a csontb�l tudja, milyen volt a hozz� tartoz� izom – s�t az eg�sz ember alkat�ra is k�vetkeztethet.

 6. A v�zizom m�k�d�se

 1. Egy�ttm�k�d�se a csonttal

 A v�zizom �ltal�ban k�t csontot k�t �ssze egy �z�let k�zbe iktat�s�val.

 A v�zizom akt�v �sszeh�z�d�sa az ered�si �s tapad�si pontot - �s ez�ltal a csontokat - k�zel�ti.

 Ennek sor�n az izomhas ak�r fel�re r�vid�lhet /Ber-683; FSzII-242./.

 Az izom-csont rendszer olyan egyenl�tlen kar� emel�k�nt m�k�dik, ahol az er�kar r�videbb, a teherkar hosszabb.

 2. Egy�ttm�k�d�se m�s izmokkal

 A v�zizom azonban csak �sszeh�z�dni k�pes - "kiny�jt�zni" nem.

 Az adott v�zizom passz�v elernyed�se csup�n lehet�v� teszi az ellene-hat� izom �sszeh�z�d�s�t.

 Ez a hat�s fogja a csontv�geket t�vol�tani.

 A v�zizmok m�k�d�s�k szerint fesz�t�k vagy hajl�t�k.

 Felv�ltva m�k�dnek: mikor a hajl�t� izom �sszeh�z�dik, a fesz�t� izom elernyed �s ford�tva.

 Ezt tanulm�nyozhatjuk a kart hajl�t� k�tfej� karizom �s a kart fesz�t� h�romfej� karizom mozgat�s�nak megfigyel�s�vel.

 Egyszerre �ltal�ban sok izom m�k�dik. Mosolyg�skor 14, nevet�skor 30, fut�skor 200 izmot haszn�lunk.

 Az izmok energiaforr�sa lehet a v�rb�l felvett cukor (k�zepes molekula), valamint a sejtplazm�ban szemcsek�nt t�rolt sz�nhidr�t (glikog�n - nagymolekula).

 3. Anyagell�t�s �s energiatermel�s

 Nyugalmi �llapotban az energiafelhaszn�l�s harmada jut az izmokra. Amikor azonban a v�zizomzat teljes er�vel m�k�dik, az ar�ny 90%-ra n�het.

 A nyugalmi �llapothoz k�pest a teljes er�vel m�k�d� izom

·         v�rell�t�sa harmincszoros�ra

·         oxig�nig�nye sz�zszoros�ra n�het /Berend.IV-680./.

 Az izom hat�sfoka 45 %. ”Az izmokban felszabadult energia 45%-�t k�pes az izom munkav�gz�sre haszn�lni. A t�bbi 55 % h�energia form�j�ban elv�sz, illetve a testh�m�rs�klet fenntart�s�ra ford�t�dik.” /Fony-207; BM8-46./

 4. F�rad�s

 Az izom az�rt f�rad el, mert

 (1) egy �r�s megfesz�tett izommunka ut�n elfogy az izomrostban rakt�rozott sz�nhidr�t (glikog�nszemcse)

 (2) a t�d� �s/vagy v�rkering�s nem tud el�g oxig�nt adni �s felhalmoz�dnak a boml�sterm�kek /B8M-45./ pl. a tejsav

 (3) az er�ltet�s miatt a sejtb�li fonalakban mikro-szakad�sok j�nnek l�tre.

 Az izoml�zat a tejsav �s a meger�ltet�s sor�n elszakadt izomfonalak gyullad�sa okozza. Min�l kev�sb� edzett az izomzat, a f�radts�g ann�l el�bb k�vetkezik be /B8M-45./.

 5. Sorvad�s

 Ha az izmot hossz� id�n �t nem haszn�ljuk, az fokozatosan legyeng�l �s elsorvad. Ez t�rt�nik t�r�s eset�n a gipsz alatt, vagy ha a s�nbe tett v�gtag izma hosszasan s�nyl�dik. A gipsz �s/vagy s�n elt�vol�t�sa ut�n c�lir�nyos mozgat�s, a gy�gytorna seg�t, mellyel az eredeti �llapot hamarosan vissza�ll�that�.

 7. A v�zizomzat edz�s�nek fajt�i

 1. Er�n�vel� edz�s

 Az izomrostok sz�ma �r�kl�tt, �s sz�let�s ut�n m�r nem v�ltozik /Berend.IV-680./. Az egyes izomrostokban l�v� izomfonalak sz�ma – �s ez�ltal az izom eg�sz�nek vastags�ga - viszont az edz�s hat�s�ra megn�.

 A vastagod�shoz nagy �s c�lzott – egy izomra hat� - terhel�s kell, pl. nagy s�lyt kev�sszer (kis sz�ria) kinyomni. Ez a tipikus "konditermi" edz�s �s ilyen hat�s� sport pl. a s�lyemel�s �s s�lyl�k�s.

 A "l�tv�nyizmok" t�lfejl�d�se azonban egyr�szt merevv� teszi a testet, m�sr�szt a rendszer k�nnyen t�ler�ltethet�. Az egyik bajnok nem tudott a lepottyant �rem�rt lehajolni, �s sokan nem lettek bajnokok az izomszakad�s miatt. A t�ler�ltet�s hat�sait l�sd al�bb.

 2. �ll�k�pess�g n�vel� edz�s

 Sok izmot �s ar�nyosan fejleszt. Az izomban ”d�sabb v�r�rh�l�zat” alakul.

 De nem csak az izomzat hanem az eg�sz szervezet er�s�dik, pl. sz�v, t�d�.

 Ennek hat�s�ra ”… A sz�vizomrostok megny�lnak, megvastagodnak, teljes�t�k�pess�g�k megn�.”

 Bek�vetkezik ”… a t�d� l�gz�fel�let�nek megnagyobbod�sa…” /BM8-48./.

 Ez�rt a j� �ll�k�pess�g� ember egy adott terhel�s eset�n edzetlen t�rs�n�l alacsonyabb pulzus� marad �s k�s�bb liheg.

 Ehhez csak eg�szen kis terhel�s de �ri�si ism�tl�ssz�m kell.

 Ilyen sport pl. ”… az �sz�s, a fut�s…” melyek ”… szinte minden izomcsoportot megmozgatnak.” /BM8; 49, 50, 52./

 Fut�s sor�n mintegy 200 izmot haszn�lunk.

 3. T�bl�zat

 4. �gyess�gi edz�s

 A mozg�skoordin�ci�t – az agyi szab�lyz�st – fejleszti.

 Ilyen sport pl. a pingpong, karate, v�v�s; �s ilyen a klasszikus t�nc is.

 A labdar�g�s, kos�rlabda �s a n�pt�nc �ll�k�pess�get �s �gyess�get egyar�nt is fejleszt.

 8. A v�zizomzat edz�s�nek hat�sai

 1. Bevezet�s

 A bemeleg�t�s sor�n legink�bb aj�nlott a k�nny� fut�s, melyet az izmokat �s �z�leteket laz�t� gimnasztika k�vet (gimnasztika ~ talajtorna; a g�r�g g�mnosz = mez�telen sz�b�l, mivel �gy torn�ztak). Megfelel� ideje 15-20 perc. Ennek sor�n ”… az izom h�m�rs�klete kb. 2 oC-kal n�, ami a s�r�l�s vesz�ly�t cs�kkenti.” /BM8-46./

 A v�zizomzat az idegrendszerhez hasonl�an (pl. tanul�s, ism�tl�s) kitart� munk�val j�l edzhet�, fejleszthet�, alak�that� (plasztikus) szervrendszer.

 2. T�ler�ltet�s

 A t�lzott er�n�vel� edz�s hat�stalan marad, mivel a kezdeti t�meggyarapod�s meg�ll. A tov�bbi t�ler�ltet�s kifejezetten k�ros lehet, az al�bbi n�gy okb�l.

 Az izmok n�veked�s�t�l elmarad a t�bbi "kiszolg�l�" testr�sz fejl�d�se:

 (1) A csontsz�vet anyagcser�je lass� - felsz�n�n csak 1 h�nap alatt alakulnak ki a tapad�st seg�t� k�pletek (dudor, tar�j, v�ly�). A gyorsan megvastagod� izom leszak�thatja r�la mag�t.

 (2) Az �nsz�vet anyagcser�je lass� - az �z�leti tok �s szalag 1.5 h�nap alatt er�s�dik meg. T�ler�ltet�skor a tok reped, a szalag szakad.

 Maga az izom is k�rosodik (3-4).

 (3) Erei nem tudnak el�g gyorsan sokasodni - v�rell�t�sa rossz lesz.

 (4) Mag�ban az izomban mikro- v. makroszk�pos izomszakad�sok keletkeznek.

 Ez�rt is igaz, hogy ”Az akt�v sportol�s megkezd�sekor fokozatoss�gra kell t�rekedni, abbahagyni azonban sohasem �rdemes!” /B11M-264./

 3. A j� edz�s – v�ltozatos

 Az eg�szs�gre n�zve leghasznosabb az szervezet szinte eg�sz�t fejleszt� �ll�k�pess�g n�vel� edz�s.

 Az edz�snek er�n�vel� r�sze is lehet – de testm�ret� terhel�ssel. Ilyen pl. napi fekv�t�masz �s/vagy h�z�dzkod�s, alig er�ltetve.

 4. Lelki hat�sai – az agyra hat

 (1) N�veli az akarater�t à azt is edzi; a modern aszk�zis egyik eszk�ze

 (2) Mozg�s�tja a bels� jutalmaz� rendszert à boldogs�ghormonja �ltal j� k�z�rzetet okoz.

 (3) Oldja a lelki fesz�lts�get tn. stresszt, pl. helyesen nevezik a k�rbeker�tett, kis focip�ly�t ”d�h�ng�nek”, ahol az ember sportszer�en kitombolhatja mag�t. A fizikai aktivit�snak jelent�s szerepe lehet a szexu�lis energi�k ifj�kori �talak�t�s�ban (�s nem elfojt�s�ban).

 (4) Seg�ti az ut�na k�vetkez� szellemi �sszpontos�t�st pl. tanul�st.

 (5) J� eszk�z test �s l�lek helyes viszony�nak megteremt�s�ben (v�. a test a szentl�lek temploma, kereszt, testben t�madunk fel).