2.10. A T�RSUL�S, tk. 71-75. oldala

 1. A t�rsul�s fogalma

 T�rsul�s: Egym�ssal kapcsolatban �ll� popul�ci�k rendszere (adott �l�helyen, adott id�ben).

 Tudom�nyos nevek: T�rsul�s mn. �letk�z�ss�g tn. bioc�n�zis. �l�hely tn. biot�p. N�v�nyt�rsul�s / �llatt�rsul�s: fitoc�n�zis, zooc�n�zis.

 �nszab�lyz�s - term�szetes t�rsul�sok �nszab�lyz�sa

 Negat�v visszacsatol�s, egyedsz�m �s t�panyag tn. biodemogr�fia �s biogeok�mia.

 ”… egy �letk�z�ss�g ann�l ink�bb k�pes egyens�lyi �llapot�nak fenntart�s�ra, min�l fajgazdagabb…”

 Szerkezet�t az alkot� popul�ci�k k�z�tti kapcsolatok l�te �s ereje adja meg.

 Uralkod� �s peremhelyzet� fajok

 tn. domin�ns �s margin�lis

 Pl. uralkod� a b�kkfa, al�rendelt a kikeleti h�vir�g �s havasi cinc�r

 Id�legesen rejtett: hagyma, term�s, pete.

 2. A t�rsul�sok id�beli szerkezete

 Mint�zat: t�panyag (gomba), szaporod�s (gy�kt�rzs)

 Szintezetts�g: f�ny�rt val� verseng�s

 Karbon id�szaki �sharaszt erd�k

 H�tszintes tr�pusi es�erd�

 Lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint; avar vagy mohaszint, telev�ny �s gy�k�rszint.

 3. A t�rsul�sok t�rbeli szerkezete

 Aszpketus

 A t�rsul�s k�rfolyamatszer� v�ltoz�sa, melyben a fajok sokf�les�ge csak id�legesen v�ltozik.

 Napi ritmus: napraforg�-m�csvir�g, kerecsens�lyom-bagoly

 �ves ritmus

 Szukcesszi�

 A t�rsul�s egyir�ny� v�ltoz�sa, melyben a fajok sokf�les�ge v�gleg megv�ltozik.