2.2. LOMBHULLAT� ERD�S�GEK

 Tank�nyv 47-50; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 21. oldala

 1. �ghajlattan

 2. Jellegzetess�geik

 1. Szintek

 Szintezetts�g: Az egyes erd�alkot� n�v�nyfajok k�l�nb�z� magass�gi szintekben fejlesztik ki lombjukat, ami a f�ny t�bb r�tegben val�, teljesebb kihaszn�l�s�t teszi lehet�v�.

 2. �vszakok

 T�len �tfagy a talaj à lehetetlen a v�zfelv�tel à lombhullat�ssal el�zi meg a kisz�rad�st

 3. B�kk�s�k �s t�lgyesek �sszehasonl�t�sa

 4. �rny�klevelek

 A b�kk�s�kben nincs sz�raz id�szak. A lombkoron�nak csak v�kony, legfels� r�tege kap k�zvetlen f�nyt – a z�me �rny�kban van. Ez�rt a b�kk levelei jellegzetes �rny�klevelek.

 3. B�kkfa

 1. B�M

 Besorol�sa: �l�vil�g, n�v�nyek orsz�ga, z�rvaterm�k t�rzse, kupacsosok rendje, B�kkfa faj. Renden bel�li rokona a gyerty�n �s a t�lgyf�k.

 �l�helye: Az �ce�ni �ghajlatot kedveli (h�v�s ny�r, kis h�ing�s, b�s�ges �s egyenletes csapad�k, �de talaj) �s ott az alf�ldeken is erd�alkot�. A K�rp�t-medenc�ben a b�kk�s �v a 600 -1000 m-es magass�gi szintben tal�lhat�. Ezt a magass�gi szintet a magyars�g a K�rp�tokban m�r nem sz�llta meg, k�s�bb hegyi n�pek (t�t-szlov�k, ruszin-k�rp�tukr�n, ol�h-rom�n) telepedtek meg benne. R�la kapta nev�t a B�kk hegys�g, ahol az �serd� is tal�lhat� (1/4 km2 b�kk�s, ahol 200 �ve nem v�gj�k a f�t). �ltal�ban egyed�li fafaj, ritk�n azonban keveredik pl. a hegyi szillel. R�la kapta a nev�t az �szakkeleti-K�rp�tokhoz simul� Bukovina – azaz B�kk�sorsz�g.

 M�rete: �ltal�ban 30 m�ter magasra n� meg �s 100 �ves kor�ban kiv�gj�k. Ritk�n az 50m-es magass�got �s a 300 �ves kort is el�rheti.

 2. Szervei

 Gy�k�rzete sek�ly – ez�rt nedves talajt ig�nyel. A t�li sz�lviharokban gyakran kid�l (domin�-h�romsz�g).

 Sz�ra a f�k f�s sz�ra. K�rge ez�stsz�n�, sima �s v�kony. A b�kkfa sud�r, hosszan �gtiszta t�rzsei �gy �llnak az erd�ben, mint egy g�tikus katedr�lis oszlopai. A fa n�veked�se sor�n az als�bb �gak f�ny hi�ny�ban elsz�radnak, let�rnek. Mivel a t�rzs f�s r�sze kicsit gyorsabban n� mint a k�reg, az �gcsonkok alatt �n. bajusz tal�lhat�. �gai hosszasan meredeken t�rnek felfel�, csak a fa tetej�n t�volodnak el egym�st�l.

 Levele egyszer�. Lev�llemeze �kv�ll�, toj�sdad test�, hegyes cs�cs�, hull�mos sz�l�, f�erezetes. �rdekes, hogy az elsz�radt levelek sok�ig a vessz�k�n maradnak – sokszor csak a t�li vihar szaggatja le �ket. A lombkorona kupol�ja csak a magasban bomlik ki.  A b�kk�s�k lombkoron�ja olyannyira z�rt, hogy lombosod�s ut�n csak a f�ny 2 %-a jut �t rajta. Ez�rt cserjeszint nincs. A gyepszint lehet (3): hi�nyz� (nudum-t�rsul�s); az �v nagy r�sz�ben szeg�nyes (b�kkfa-magoncok, erdei mad�rs�ska); avagy tavasszal felbukkan� talajlak� n�v�nyekkel (tn. geofita) �kes. Tavasszal kib�jik a h�vir�g a hagym�j�b�l, a szint�n feh�r vir�g� berki szell�r�zsa pedig a gy�kt�rzs�b�l. A lombfakad�s ut�n lementik a t�panyagot a talajb�li rakt�roz� szerv�kbe, �s felsz�ni r�sz�k elsz�rad.

 Vir�gai egyivar�ak �s sz�lmegporz�s�ak. Az ilyen vir�g vir�gporban d�s, de sz�ntelen, szagtalan, �zetlen (nem �des). A n�v�ny egylaki, mivel a porz�s �s term�s vir�gok egy n�v�nyen megtal�lhat�k. A porz�s vir�gok bojtszer�, �n. fejecske-vir�gzatot alkotnak. A porz�sz�lak hossz�ak. A term�s vir�gok p�ros�val kezdenek fejl�dni a rojtos kupacslevelek (fellevelek) v�delm�ben. A vir�goknak csak a bib�i ny�lnak ki a kupacslevelek k�z�l.

 Term�se a b�kkmakk. A megporz�s ut�n egy kupacson bel�l k�t darab, k�t centim�teres, h�rom�l� makkterm�s fejl�dik. F�sodott term�sfala barna �s f�nyes. Magja az ember sz�m�ra is �zletes eledel lehet. Kupacsa n�gy kop�ccsal (has�t�kkal) ny�lik fel.

 A mag terjeszt�s�ben a m�kusok akaratlanul is r�szt vesznek, mivel lerakataikba ebb�l a term�sb�l is jut �s n�ha megfeledkeznek r�luk.

 4. K�z�ns�ges gyerty�n

 1. B�M

 Besorol�sa: �l�vil�g, n�v�nyek orsz�ga, z�rvaterm�k t�rzse, k�tszik�ek oszt�lya, kupacsosok rendje, gyerty�n faj. Renden bel�li rokona a b�kkfa �s a t�lgyf�k.

 �l�helye: Gyerty�nos t�lgyesekben az als� lombkoronaszintet alkotja.

 M�rete: Max. 20 m�ter.

 2. Szervei

 Gy�k�r�gai a t�rzs k�tegeiben folytat�dnak.

 Sz�ra a f�k f�s sz�ra. K�rge fiatalon bord�san repedezett, id�sebb korban a gyertya lecsorg� viasz�t mint�zza – innen a neve.

 Levele k�tszeresen f�r�szes.

 Vir�gjai egyivar�ak �s barkavir�gzatba t�m�r�lnek. A n�v�ny egylaki. Sz�lmegporz�s�.

 Term�se makk, mely a szelek sz�rny�n terjed a f�l cm hossz�, h�romkar�jos kupacslevelek seg�ts�g�vel. A t�li viharok ak�r 1 km-es t�vols�gba is elsodorhatj�k.