2.5. AZ �SZAKI FENYVESEK

 Tank�nyv 57-59. oldala; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 24. oldala

 1. Hideg kontinent�lis �ghajlat mn. tajga �ghajlat

 A tavasz �s �sz "villan�snyi": 2 hetes.

 ”A tajga talaja rossz min�s�g�,l t�panyagszeg�ny.” A feny�avar viaszos-gyant�s t�lev�l, ami anyagai �s a hideg miatt lassan bomlik. A boml�s sor�n savak k�pz�dnek, ez�rt az agyag�sv�nyok sz�tesnek à alkot�r�szeik k�z�l a vas- �s alum�nium- oxidok/hidroxidok kimos�dnak à felhalmoz�dik a kovasavpor (mn. kvarc = SiO2;): ett�l hamusz�rke. Sz�ls�s�gesen t�ps�szeg�ny, term�ketlen.

 Ez�rt az egykori fenyvesek ter�let�n sehol nincs sz�mottev� f�ldm�vel�s. Csak �rpa �s burgonya teng�dik imitt-amott, valamint a tejel� szarvasmarha legeli a ritk�s, sil�ny f�vet. T�len ide h�z�dnak a tunrdai r�nszarvas teny�szt�k. A ter�let a fav�g�k, pr�mvad�szok (coboly, ny�rc, hermelin, ez�str�ka) �s r�nszarvasteny�szt�k  �s pr�mvad�szok.

 2. T�lev�l

 3. Szintjei, 3

 ”A tajg�t csak n�h�ny fafaj alkotja. A 30-40 m�ter magasra n�v� f�k z�rt lombkoronaszintj�n �t kev�s f�ny jut az erd� belsej�be. Az �rny�kos, gyenge min�s�g� talajon szeg�nyes cserje- �s gyepszint alakult ki. Mohaszintje viszont fejlett, a nedvesebb r�szeken ak�r a f�l m�teres vastags�got is el�rheti.”

 4. K�z�ns�ges lucfeny�

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, n�v�nyek orsz�ga, nyitvaterm�k t�rzse, (val�di) feny�k oszt�lya, k�z�ns�ges lucfeny� faj.

 Oszt�lyon bel�li rokona az erdei feny�, mandulafeny�, libanoni c�drus, hegyi mamutfeny�, szib�riai v�r�sfeny�.

 2. �l�helye

 1. K�rnyezeti ig�nye

 A lucfeny� csapad�kig�nyes �s fagyt�r�. Min. 700 mm/�v csapad�kot ig�nyel, de kib�rja a - 60 oC-ot is.

 2. Ter�lete

 A fejlettebb z�rvaterm�k szor�tott�k �ket (2) �szakra �szakra (fenyvesek biomja) vagy fel a hegyekbe (pl. K�rp�tok, ahol �vet alkot az 1000-1600 m-es s�vban ).

 Magyarorsz�gon nem �shonos. A leggyakoribb kar�csonyfa. A lucfeny�k fel�t Zala megy�ben termesztik.

 3. M�rete

 Magass�ga �tlagosan 40 m�ter, de ak�r 70 m-es is lehet à Eur�pa legmagasabb �shonos f�ja.

 T�rzs�nek vastags�ga a 2m-t is el�rheti.

 2. Szervei

 1. Gy�k�r

 Gy�k�rzete sek�ly, mivel a fenyvesekben a v�kony talajr�teg alatt gyakorta j�gpadl� van.

 Gy�k�r�gai annyira fel�letesen futnak, hogy n�ha a felsz�nre is kibukkannak.

 2. Sz�r

 Sz�ra f�k f�s sz�ra. T�rzse sud�r �s gyant�s. N�veked�se gyors, ez�rt f�ja puha.

 �vente egy �g�rv�t, �gemeletet fejleszt. �gai felfel� r�vid�lnek. Az als�k lefel� hajl�k, a k�z�ps�k v�zszintesek, a fels�k fel�ll�k. Az als�, id�s �gak f�ny hi�ny�ban elsz�radnak, let�rnek à feltisztul.

 3. Lev�l

 Levele egyes�vel n� – egyt�s. A t�lev�l hossza 1-2 cm. A t�lev�l hegyes. �r�kz�ld.

 A zsenge t�levelek feny�bojtot alkotnak, melyet a siketfajd is csipeget.

 A lehullott t�levelekb�l az erdei v�r�shangya ak�r 3m magas bolyt �p�thet.

 A lehullott lev�l elf�sodott alapja a vessz�n marad à a vessz�k fel�lete ett�l �rdes.

 4. Vir�g

 Vir�gja tobozvir�gzat. Toboza 15 cm hossz�, hengeres, lecs�ng�. Sz�lmegporz�s�.

 5. Term�se

 Nincs term�se – mivel nyitva”term�” �s �gy a term�alj nem veszi k�r�l a magot.

 Rep�t�sz�rnyas magvai a sz�llel terjednek.

 3. Emberrel val� kapcsolata

 Eur�p�ban a legf�bb faipari nyersanyag. Lucfeny�b�l k�sz�l a legjobb pap�r.

 A leggyakoribb kar�csonyfa. M�rton �ron Erd�ly sz�kely p�sp�ke kopors�j�ra feny�bojtot k�rt.

 5. Eur�pai v�r�sfeny�

 A lucfeny�h�z hasonl�t a m�rete, sz�ra �s magja.

 A lucfeny�t�l elt�r a/az

·         �l�helye, mivel a leghidegebb, legsz�razabb ter�leteken �l, pl, Szib�ria belsej�ben

·         levele csom�kban n�: sokt�s. Lombhullat�.

·         sz�ra à f�ja szerint kem�ny fa

·         vir�gja, mivel toboza csak 3 cm hossz�, toj�sdad, fel�ll�

·         f�k�nt haj��p�t�sre �s a v�zi �p�tkez�sn�l haszn�lj�k (pl. Velence c�l�pei).

 6. Bibircses ny�r

 1. B�M

 Kupacsosok rendje. Homokvid�kek �s fenyvesek tiszt�sai, 30 m

 2. Szervei

 Gy�kere a l�gy�l� gal�c�val sz�vetkezik.

 Sz�ra a f�k f�s sz�ra. T�rzs�nek k�rge fiatalon feh�r, id�sebb korban feket�n berepedezik. Id�sebb �gai, valamint gallyai lehajl�k. Vessz�i f�tyolszer�en lecs�ng�k.

 Levele egyszer�. Lev�llemeze deltoid alak�. Sz�le f�r�szes. Erezete szerint f�erezetes. 

 Vir�gai barkavir�gzatba t�m�r�lnek. Sz�lmegporz�s�. A n�v�ny egylaki.

 Term�se rep�t�sz�rnyas.

 3. Emberrel val� kapcsolata

 K�rg�vel tet�t fednek, nedv�b�l ny�rfabort erjesztenek.

 Az indi�nok kenut �p�tettek bel�le.