2.5. Az szaki fenyvesek
2015.11.10. 11:42
2.5. AZ SZAKI FENYVESEK
Tanknyv 57-59. oldala; ktelez rsbeli hzi feladat a munkafzet 24. oldala
1. Hideg kontinentlis ghajlat mn. tajga ghajlat
Hideg kontinentlis ghajlat
|
Nyara
Tele
|
rvid (2-5 hnap) s meleg
|
hossz (9-6 hnap) s zord
|
Hings
|
igen nagy
|
Csapadk
|
kzepes
|
500 – 300 mm/v
|
Vzhztarts
Vzjrs
|
Csapadk > Prolgs à Tpsk kimosdnak
|
Ingadoz, nyri nagyvz – tli kisvz; tavaszi jeges r
|
Biomja
|
Fenyveserd – oroszul: tajga
|
Talaj
|
Hamuszrke erdtalaj
|
Elfordulsa
|
szaki flteke (csak) 45-65o-a kztt lehet. Legdlebbre Hokkaidon terjed.
”szak-Amerikban, Eurpban s zsiban, az szaki sarkkrtl dlre”
szak-Amerika: Alaszka, Kanada. szak-Eurpa. szak-zsia = Szibria
|
A tavasz s sz "villansnyi": 2 hetes.
”A tajga talaja rossz minsg,l tpanyagszegny.” A fenyavar viaszos-gyants tlevl, ami anyagai s a hideg miatt lassan bomlik. A bomls sorn savak kpzdnek, ezrt az agyagsvnyok sztesnek à alkotrszeik kzl a vas- s alumnium- oxidok/hidroxidok kimosdnak à felhalmozdik a kovasavpor (mn. kvarc = SiO2;): ettl hamuszrke. Szlssgesen tpsszegny, termketlen.
Ezrt az egykori fenyvesek terletn sehol nincs szmottev fldmvels. Csak rpa s burgonya tengdik imitt-amott, valamint a tejel szarvasmarha legeli a ritks, silny fvet. Tlen ide hzdnak a tunrdai rnszarvas tenysztk. A terlet a favgk, prmvadszok (coboly, nyrc, hermelin, ezstrka) s rnszarvastenysztk s prmvadszok.
2. Tlevl
Tlevl
|
Vkony s viaszos
|
Szrazsgtr s lecsszik rla a h à
Tlevel, mint az ariznai riskaktusz
Ha a viaszrteget ledrzsljk, a tlevl kkes, szrks (hamvas) rnyalata megsznik - szne sttzldre vlt.
|
Szraz s
gyants
|
Fagytr à
Gyants: ”fagyllval feltltve”
|
Sttzld s rkzld
|
Jl hasznostja a kevs napfnyt melyet hvs idben is kszen vr à
Ha a leveg fagypont felett van, mr kpes fotoszintetizlni, mert rkzld.
|
3. Szintjei, 3
Szint
|
Jellemzs
|
Nvny
|
Lombkoronaszint
|
Zrt
|
Kznsges lucfeny
|
Cserjeszint
|
Gyr
|
Fenymagonc, fonya
|
Gyepszint
|
Gyr
|
Gomba (p. nem nvny)
|
Mohaszint
|
Vastag
|
Moha
|
”A tajgt csak nhny fafaj alkotja. A 30-40 mter magasra nv fk zrt lombkoronaszintjn t kevs fny jut az erd belsejbe. Az rnykos, gyenge minsg talajon szegnyes cserje- s gyepszint alakult ki. Mohaszintje viszont fejlett, a nedvesebb rszeken akr a fl mteres vastagsgot is elrheti.”
4. Kznsges lucfeny
1. BM
1. Besorolsa
lvilg, nvnyek orszga, nyitvatermk trzse, (valdi) fenyk osztlya, kznsges lucfeny faj.
Osztlyon belli rokona az erdei feny, mandulafeny, libanoni cdrus, hegyi mamutfeny, szibriai vrsfeny.
2. lhelye
1. Krnyezeti ignye
A lucfeny csapadkignyes s fagytr. Min. 700 mm/v csapadkot ignyel, de kibrja a - 60 oC-ot is.
2. Terlete
A fejlettebb zrvatermk szortottk ket (2) szakra szakra (fenyvesek biomja) vagy fel a hegyekbe (pl. Krptok, ahol vet alkot az 1000-1600 m-es svban ).
Magyarorszgon nem shonos. A leggyakoribb karcsonyfa. A lucfenyk felt Zala megyben termesztik.
3. Mrete
Magassga tlagosan 40 mter, de akr 70 m-es is lehet à Eurpa legmagasabb shonos fja.
Trzsnek vastagsga a 2m-t is elrheti.
2. Szervei
1. Gykr
Gykrzete sekly, mivel a fenyvesekben a vkony talajrteg alatt gyakorta jgpadl van.
Gykrgai annyira felletesen futnak, hogy nha a felsznre is kibukkannak.
2. Szr
Szra fk fs szra. Trzse sudr s gyants. Nvekedse gyors, ezrt fja puha.
vente egy grvt, gemeletet fejleszt. gai felfel rvidlnek. Az alsk lefel hajlk, a kzpsk vzszintesek, a felsk felllk. Az als, ids gak fny hinyban elszradnak, letrnek à feltisztul.
3. Levl
Levele egyesvel n – egyts. A tlevl hossza 1-2 cm. A tlevl hegyes. rkzld.
A zsenge tlevelek fenybojtot alkotnak, melyet a siketfajd is csipeget.
A lehullott tlevelekbl az erdei vrshangya akr 3m magas bolyt pthet.
A lehullott levl elfsodott alapja a vesszn marad à a vesszk fellete ettl rdes.
4. Virg
Virgja tobozvirgzat. Toboza 15 cm hossz, hengeres, lecsng. Szlmegporzs.
5. Termse
Nincs termse – mivel nyitva”term” s gy a termalj nem veszi krl a magot.
Reptszrnyas magvai a szllel terjednek.
3. Emberrel val kapcsolata
Eurpban a legfbb faipari nyersanyag. Lucfenybl kszl a legjobb papr.
A leggyakoribb karcsonyfa. Mrton ron Erdly szkely pspke koporsjra fenybojtot krt.
5. Eurpai vrsfeny
A lucfenyhz hasonlt a mrete, szra s magja.
A lucfenytl eltr a/az
· lhelye, mivel a leghidegebb, legszrazabb terleteken l, pl, Szibria belsejben
· levele csomkban n: sokts. Lombhullat.
· szra à fja szerint kemny fa
· virgja, mivel toboza csak 3 cm hossz, tojsdad, felll
· fknt hajptsre s a vzi ptkezsnl hasznljk (pl. Velence clpei).
6. Bibircses nyr
1. BM
Kupacsosok rendje. Homokvidkek s fenyvesek tisztsai, 30 m
2. Szervei
Gykere a lgyl galcval szvetkezik.
Szra a fk fs szra. Trzsnek krge fiatalon fehr, idsebb korban feketn berepedezik. Idsebb gai, valamint gallyai lehajlk. Vesszi ftyolszeren lecsngk.
Levele egyszer. Levllemeze deltoid alak. Szle frszes. Erezete szerint ferezetes.
Virgai barkavirgzatba tmrlnek. Szlmegporzs. A nvny egylaki.
Termse reptszrnyas.
3. Emberrel val kapcsolata
Krgvel tett fednek, nedvbl nyrfabort erjesztenek.
Az indinok kenut ptettek belle.
|