2.7. �LLATOK A TAJG�N

 Tank�nyv 60-62. oldala; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 25. oldala.

 1. K�z�ns�ges erdeim�kus

 1. B�M.

 Besorol�sa: Gerincesek t�rzse, eml�s�k oszt�lya, r�gcs�l�k rendje.

 �l�helye: M�rs�kelt �vezeti erd�k.

 M�rete: 25 + 20 cm - kb. arasznyi test �s farok.

 2. K�lleme

 Sz�ne: Nagyr�szt r�t (barn�sv�r�s) rejt�sz�n - hasoldala piszkosfeh�r.

 Testt�jai

1.1.Feje nagy

 F�lkagyl�i pamacsosak.

 Szeme nagy, panor�mal�t� v�dekez� szem, sz�nl�t�

 Szagl�sa j�. Bajuszsz�reivel tapogat.

 Fogazata r�gcs�l� fogazat, z�pfogai gum�sak à mindenev�

 1.2. Nyaka r�vid �s mozg�kony.

 1.3. T�rzse karcs�.

 Farka hossz� �s bozontos hangulatjelz�, egyens�lyoz� �s takar�z� farok.

 1.4. V�gtagjai karmosak.

 Ezekkel biztosan kapaszkodik, ak�r fejjel lefel� is k�szik.

 Mells� l�ba kisebb �s �gyesebb. Ezekkel meg tud tartan pl. egy mogyor�t.

 A h�ts� nagyobb �s er�sebb: izmoscomb� ugr�l�b, mellyel 5 m�teres ugr�sokra k�pes.

 A lombkoron�ban szinte siklik, mivel ugr�sa-k�sz�sa folyamatosnak l�tszik.

 3. T�pl�lkoz�sa

 1. �letm�dja: Nappali  mindenev�

 2. T�pl�l�ka

 N�v�ny: hajt�s, k�reg, toboz, makk, mogyor�. �llat: rovar, fi�ka �s toj�s

 3. T�pl�l�kszerz�se

 A tobozt h�ts� l�b�ra �lve mells� l�baival tartja �s forgatja. Term�leveleit metsz�fogaival lecs�pi, majd nyelv�vel kiszedi a feny�magvakat. A morgyor�t k�rber�gja, leszedi a "kupakot" �s kiszedi a belet. Megeszi a gomb�t, h�ntja a fiatal fa nedvd�s k�rg�t, a zsenge hajt�st, t�lre lerakatot k�pez a t�lgy �s b�kk makkj�b�l �s a feny� toboz�b�l. N�h�ny lerakatr�l megfeledkezik – ekkor akaratlan seg�ti a f�k elterjed�s�t.

 Felfalja a rovarokat, kifosztja a mad�rf�szket (toj�s vagy fi�ka).

 T�li �lmot nem alszik, b�r ilyenkor n�ha napokon �t csak hever�szik.

 4. Szaporod�sa

 Labda alak� vack�t �gvill�kba �p�ti. Kerete gally, b�l�se moha, f�, puha lev�l �s sz�r.

 Nagyr�szt mag�nyosan �l - csak a tavaszi szaporod�si id�szakban k�pez p�rokat.

 N�st�nye �vente k�tszer �t, csupasz �s vak k�lyk�t ellik a vack�ban. Illatukr�l ismeri fel �ket - a szagtalan�tott k�lykeit felfalja.

 5. Emberrel val� kapcsolata

 A facsemet�k k�rg�nek �s zsenge hajt�sainak r�g�s�val k�rt okoz (f�k�nt a feny�kn�l).

 Farksz�r�b�l k�sz�l a legjobb ecset (�s m�szempilla).

 Ha megijesztik, a t�rzs t�loldal�ra menek�l.  K�nnyen bar�tkozik, id�vel k�zb�l eszik.  Az �g folyamatos r�z�s�val meg lehet fogni - mivel ekkor a kapaszkod�sa �gyel.

 2. Siketfajd

 1. B�M.

 Besorol�sa: �l�vil�g, �llatok orsz�ga, gerincesek t�rzse, madarak oszt�lya, ty�kalkat�ak rendje.

 Renden bel�li rokon faja a bakivaty�k-h�zity�k, gy�ngyty�k, pulyka; fogoly, f�rj �s f�c�n.

 �l�helye: Egykor az eur�pai erd�kben �ltal�nos volt - m�ra visszaszorult a fenyvesekbe.

 N�ha az Alpok fel�l �tk�borol a Soproni- �s K�szegi-hegys�gbe.

 M�rete: Magass�ga 80 cm, sz�rnyfeszt�vols�ga 1m, t�mege 4 kg is lehet. �sszess�g�ben: l�d-m�ret�.

 2. K�lleme

 2.1. Sz�ne

 A n�st�ny �s a h�m nyugalmi tollazata barn�s rejt�sz�n�.

 A h�m a tavaszi szaporod�si id�szakban kisz�nesedik: szaporod�si h�v�sz�nek t�nnek fel rajta. Szem�ld�ke v�r�sre v�lt �s megjelenik f�mesz�ld mellfoltja (�s a szak�lla is).

 2.2. Testt�jai

 Feje kicsi – ty�kesz�.

 Cs�re k�pos magev�cs�r.

 Nyaka hossz� csipeget�nyak, hogy el�rje a talajt.

 T�rzse z�m�k, mivel t�pl�l�ka sokszor nehezen em�szthet�, pl. feny�t�.

 Farka nincs, de farktollai vannak.

 V�gtagja a sz�rny �s l�b, mivel mad�r.

 Sz�rnya sz�les de r�vid. Sz�rnycsattogtat� robajjal sz�ll fel. Neh�zkesen, �s mindig egyenesen rep�l.

 L�ba sarkanty�s kapirg�l�l�b (a toj�nak nincs sarkanty�ja).

 Cs�dje tollas, hogy jobban b�rja a hideget.

 Ujjai sz�l�n szarulemez fejl�dik – �gy nem s�llyed a h�ba.

 3. T�pl�lkoz�sa

 1. �letm�dja: Nappali mindenev�. �jszaka "felgallyaz" egy alv�f�ra.

 2. T�pl�l�ka

 N�v�nyi: zsenge hajt�s (f�, lombos- �s feny�fa), mag (lucfeny�), term�s (b�kk, �fonya); feny�t�

 �llati: f�reg (f�ldigiliszta), puhatest� (�ti csiga), �zeltl�b� (cserebog�r, hangyab�b), gerinces (gy�k, sikl�, eg�r)

 Zsenge: friss, puha, nedvd�s - k�nnyebben em�szthet�

 3. T�pl�l�kszerz�se

 A nehezen em�szthet� n�v�nyi t�pl�l�k meg�rl�s�hez z�z�gyomr�ba k�veket nyel.

 A feny�t�re csak k�nyszer�s�gb�l, t�len fanyalodik. Ilyenkor megesik hogy a viharban kis feny�f�j�t sem tudja elhagyni, �s ez�rt eg�szen megkopasztja azt. A legzordabb id�kben azonban ezzel is felhagy. Behavaztatja mag�t �s csak egy keskeny alag�ton �t l�legzik.

 4. Szaporod�sa

 1. P�rv�laszt�sa

 A tavaszi szaporod�si id�szak hajnalain a kakasok �s ty�kok egy r�gt�l haszn�lt tiszt�sra gyalogolnak.

 A kakasok peckesen, felszegett fejjel, perceken �t mozdulatlanul �llnak - majd megkezd�dik a n�szt�nc: a d�rg�s.

 A kakasok el�reszegett fejjel, sz�tt�rt sz�rnyakkal, s�toroz� korm�nytollakkal d�lcegen k�rbej�rnak. Id�nk�nt felugranak, k�rbe forognak, �s k�sz�r�l� hangot hallatnak.

 Az elb�v�lt ty�kok lekuporodnak, klo�k�jukat feltartj�k �s a kakasok megh�gj�k �ket. Van hogy egy reggelen egy kakas ak�r h�rom ty�kkal is p�rzik.

 D�rg�s alatt a kakas kiz�rja a k�lvil�g ingereit. Hall�j�rata bez�rul: siket lesz. Szem�t beh�nyja. Puskal�v�sre sem riad fel, de ha m�gis "fel�bresztik" - t�mad. Az embert cs�r�vel v�gja, sz�rnyaival veri, l�b�val karmolja.

 2. Egyedfejl�d�se

 P�rz�s ut�n a ty�k g�dr�csk�t kapar a talajba �s k�r� heveny�szett f�szket �p�t. Ide tojja 10 (5-12) rejt�sz�n� (sz�rke alapon barn�n pettyezett) toj�s�t majd kotlik rajtuk. Ha ragadoz� k�zeledik, �let�t kock�ztatva elcsalja azt a f�szekt�l. Fi�k�i fejletten kelnek ki, f�szekhagy�k.

 5. Emberrel val� kapcsolata

 Visszaszorul�s�ban nagy szerepe van annak hogy nem t�ri a zavar�st.

 A fiatalosokat v�d� ker�t�seken gyakorta hal�lra z�zza mag�t.

 A z�z�gyomorb�l kiszedett, lekerekedett kavics a "fajdgy�ngy"  - melyet a b�szke vad�szok keretbe foglalnak.

 3. K�z�ns�ges hi�z

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, �llatok orsz�ga, gerincesek t�rzse, eml�s�k oszt�lya, ragadoz�k rendje, macskaf�l�k csal�dja, k�z�ns�ges hi�z faj.

 Csal�don bel�li rokona a vadmacska, p�rduc, oroszl�n.

 2. �l�helye

 Az eur�zsiai m�rs�kelt �vezeti lombos- �s fenyves erd�k cs�csragadoz�ja à az ember a magashegys�gekbe �s a tajg�ba szor�totta.

 Magyarorsz�gr�l egy id�re kipusztult (1900k.), majd a K�rp�tokb�l visszatelepedett (B�rzs�ny, M�tra, B�kk, G�m�r-Tornai-karszt, Tokaji-hegys�g)

 3. M�rete

 Eur�pa legnagyobb macsk�ja. Testhossza 1m, farka 20 cm-es. Marmagass�ga 60 cm. T�mege 25 kg.

 Az emberhez hasonl�an enyhe ivari k�talak�s�got mutat: a kand�r 15%-kal nagyobb t�meg� a szuk�n�l.

 2. K�lleme

 2.1. Sz�ne

 Alapsz�ne az �l�helyt�l �s �vszakt�l f�gg (r�t, barna, s�rga, feh�r, sz�rke).

 Test�nek k�rvonal�t pettyek vagy foltok oldj�k fel à �sszetett rejt�sz�n�.

 2.2. Testt�jai

 Feje r�vid, mivel macskaf�le.

 F�le pamacsos. Hall�sa kiv�l�. Zs�km�nyszerz�skor f�k�nt �les hall�s�ra hagyatkozik. Hall�s�t pofaszak�lla is seg�ti, mely a hanghull�mokat vezeti a f�lkagyl�hoz (emellett a m�ret-megt�veszt�sben is szerepe van).

 L�t�sa �les. Jellegzetes ragadoz� �s macskaszeme van (k�zel, �tfed� l�t�t�r, t�rl�t�s; f�nyt�kr�z� fest�kh�m).

 Orra r�vid, szagl�sa rossz - mivel macskaf�le (à kerek fej, r�vid nyak). Orra k�r�l azonban hossz� bajuszsz�r�k n�nek, melyekkel �jszaka is j�l halad a boz�tban. Ezt bizony�totta a labirintusk�s�rlet.

Fogazata ragadoz� fogazat. Szemfogai v�rcsatorn�sak.

 Nyaka r�vid.

 T�rzse karcs�.

 Farka kurta.

 V�gtagjai j�r�l�bak.

 Nagy �s kerek talpai miatt nem s�llyed a h�ba à ”h�talpa” r�v�n el�nybe ker�l a pat�sokkal szemben.

 Mells� l�b�n hosszabbak a visszah�zhat� karmok (4 cm, sarl� alak), mivel zs�km�ny�t ezekkel ragadja meg.

 H�ts� l�bai 20%-kal hosszabbak, �s izmosabbak is à nagyot ugrik.

 3. T�pl�lkoz�sa

 1. �letm�dja szerint eg�szen �jszakai ragadoz�v� v�lt az ember �ld�z�se miatt.

 2. T�pl�l�ka

 Mad�r pl. siketfajd

 R�gcs�l� pl. eg�r; ny�l; p�rosujj� pat�sok k�lyke pl. vaddiszn� malaca, �z gid�ja, szarvas borja

 3. T�pl�l�kszerz�se

 Nappal alszik vagy pihen - sz�vesen s�tk�rezik a vacka el�tti szikl�kon. �jszakai k�borl�sai sor�n 20 km-t is bej�r. Gyakorta haszn�lja ugyan azt a csap�st. Agy�ban el�g r�szletes gondolati t�rk�pet alkot (tn. kognit�v t�rk�p).

 T�pl�l�k�t fels�gter�let�n (10-100 km2) bel�l szerzi meg. Fels�gter�let�nek hat�r�t vizelet�vel jel�li ki. Ter�let�t kisebb vet�lyt�rsait�l is v�di. A vadmacsk�t meg�li, az elpuszt�tott v�r�sr�ka fark�t elrettent�s�l j�l l�that� helyre ki is t�zi.

 Zs�km�nyszerz�skor �ldozat�t becserk�szi, m�teres ugr�sokkal lerohanja, mancs�val le�ti, szemfogaival meg�li. J�l m�szik f�ra, lesb�l, egyszeri ugr�ssal (max. 4 m) is vad�szik.

 Eur�p�ban f� t�pl�l�ka m�r a ny�l, amit mancs�val csap le. Kedvenc eledele az �zcomb. Szib�ri�ban a szarvasborj�t cserk�sz be, vagy kilesi az �reg, beteg �llatot �s r�vet�dik.

 4. Szaporod�sa

 1. P�rv�laszt�sa

 A szuka �s k�t k�lyke anyacsal�dot alkot �s a kand�r fels�gter�let�n bel�l �l. A szaporod�si id�szak kiv�tel�vel elker�lik egym�st.

 Ha a kand�rok tal�lkoznak, homlokukat egym�snak fesz�tve folyik a szexu�lis k�zdelem. Az er�sebb h�tratolja a gyeng�bbet - az pedig vesztesen eloldalog.

 A p�rkeres�s sor�n a kand�r a macskaf�l�kre jellemz�en szaporod�si h�v�hangot hallat: panaszosan ny�vog majd l�gy ny�gd�csel. A n�st�ny vizelet�ben pedig illatanyagok jelennek meg à szaporod�si h�v�illat.

 2. Egyedfejl�d�se

 Vemhess�ge t�z h�tig tart. Elevensz�l�. A szuka a vackot barlangba, sziklahasad�kba vagy gy�k�r�gak k�z� k�sz�ti. Itt elli meg 2-3 vak, gy�moltalan k�lyk�t, melyeknek kezdetben m�g f�lj�ratukat is b�rred� fedi. K�lykeit f�l �vig szoptatja. Ha b�v�hely�t felfedezik, sietve �j mened�ket keres. K�s�bb az anya k�lykeit a vad�szat fort�lyaira is tan�tgatja. Az anyacsal�d karav�nban halad: egym�s nyom�ba l�pnek.

 Az ivar�retts�g el�r�se ut�n elv�laszt�si agresszi� l�p fel �s a szuka kiveri �ket fels�gter�let�r�l. A felcseperedett k�lyk�k megpr�b�lnak �jat szerezni. A kand�r kannib�l. Ha megl�tja k�lykeit: felfalja �ket.

 5. Emberrel val� kapcsolata

 R�gen a hi�zpr�mes zeke a gazdags�g jelk�pe volt.

 Sok�ig irtott�k - csapd�val, m�reggel, kil�v�ssel �s hajt�vad�szatokkal. Ma m�r csak az �sszef�gg�, h�bor�tatlan erd�rengetegekben k�lykezik – pl. a B�rzs�nyben - ez�rt elterjed�si ter�lete felszakadozott. Az ember sz�m�ra - rejtett �lete miatt - csak a t�li h�ban hagyott nyomai �rulj�k el jelenl�t�t. Visszaszorul�s�ban nagy szerepe van annak, hogy nem t�ri a zavar�st.

 A vad�llom�nyt jav�tja, mivel ha teheti, a gyenge �s beteg �llatokat ejti el.