3.4. K�ZETTAN - A F�LDK�REG �P�T�ANYAGAI

 Tank�nyv 72-75. oldala; a munkaf�zetben k�telez� �r�sbeli h�zi feladat nincs.

 1. Bevezet�s

 1. �sv�ny

 A F�ld k�zetburk�t fel�p�t� term�szetes eredet�, szil�rd halmaz�llapot� anyag, melynek pontosan meghat�rozott k�miai �sszet�tele van.

 Pl. kvarc SiO₂, m�szk� CaCO₃, k�s� NaCl, grafit: C = tiszta sz�n.

 A F�ld�n 800 f�le �sv�ny van, de ebb�l csak 200 van k�zetalkot� mennyis�ben.

 2. K�zet

 �sv�ny vagy �sv�nyt�rsul�s.

 N�mely k�zet csak egyf�le �sv�nyb�l �ll pl. a m�szk� �s k�s�.

 A legt�bb k�zet t�bb �sv�nyb�l �ll pl. gr�nit, andezit, bazalt.

 2. Magm�s k�zetek

1. Kialakul�sa

Alapanyaga a magma.

K�zett� v�l�sa a magma kih�l�s�vel t�rt�nik.

2. T�bl�zata

 Ha a magm�ban sok a kvarc, a bel�le k�pz�d� k�zet vil�gos sz�n� lesz.

 Minden m�lys�gi magm�s �s l�vak�zet kem�ny.

 3. M�lys�gi magm�s k�zet

 Gr�nit

 Sz�vete szerint: Durvaszemcs�s – �sv�nyszemcs�i j�l elk�l�n�lnek.

 Sz�ne – pontosabban alapsz�ne: Feh�r, r�zsasz�n vagy v�r�s.

 El�fordul�sa: Magyarorsz�g leg�sibb k�zet� hegys�ge a gr�nitb�l �ll� Velencei-hegys�g /T6M-78./

 Felhaszn�l�sa: F�nyesre csiszolt v�ltozata a metr�kban haszn�lt j�r�lap.

 4. L�vak�zetek

 Bazalt l�vak�zet

 Sz�vete szerint: Finomszemcs�s – benne az egyes �sv�nyszemcs�k nem k�l�n�lnek el j�l.

 Sz�ne: S�t�t, fekete.

 El�fordul�sa: A Balaton-felvid�ken bazaltvulk�nok m�k�d�s�re bukkanhatunk. A ki�ml� bazalt v�dte meg a Badacsony m�lyebben l�v�, laza �led�k�t. /T6M-76./

 Felhaszn�l�sa: �tburkol� macskak�vet k�sz�tenek bel�le.

 Andezit l�vak�zet

 Sz�vete szerint: Finomszemcs�s – benne az egyes �sv�nyszemcs�k l�that�k.

 Sz�ne: Sz�rke.

 El�fordul�sa: A Viegr�di-hegys�g, B�rzs�ny, M�tra �s a Tokaj-Eperjesi-hegys�g / ”Zempl�ni-hegys�g” f�k�nt andezitb�l �ll /T6M-76./

 Felhaszn�l�sa: Magyarorsz�gon a leg�ltal�nosabb z�zottk�, melyet �t- �s vas�t�p�t�sn�l, valamint a h�zak alapoz�s�hoz haszn�lnak.

 3. �led�kes k�zetek

1. Kialakul�sa

 Alapanyaga az �led�k.

 K�zett� v�l�sa az �led�k t�m�r�d�s�vel �s kem�nyed�s�vel megy v�gbe.

 Ez a szemcs�k k�zti leveg� �s/vagy v�z kiszorul�s�val j�r.

 2. T�bl�zata

 3. T�rmel�kes �led�kes k�zet

 Homokk�

 Kialakul�sa: A homokot sz�l �s foly�k sz�ll�tj�k. A lerak�dott homokszemcs�k f� �sv�nya a kvarc /T6M-73.2./. A k�zett� v�l�s sor�n a szemcs�k kvarc, m�sz vagy vas seg�ts�g�vel �sszetapadnak, �sszecement�l�dnak.

 Iszapk�: Kialakul�sa: A v�zb�l le�leped�, mikroszkopikus iszappelyhekb�l k�pz�dik.

 L�sz

 Kialakul�sa: J�gkori szelek hozta por, melyet a f�f�l�k k�t�ttek meg

 El�fordul�sa pl. Nagykuns�g

 Sz�ne: Fak�s�rga sz�n�.

 Felhaszn�l�sa: A F�ld legjobb talaja – fekete mez�s�gi talaj - k�pz�dik rajta.

 4. Vegyi �led�kes k�zet

 K�s�

 Kialalul�sa: Akkor k�pz�dik, ha sz�raz �ghajlaton elz�r�dik egy sek�ly tenger�b�l. Vize elp�rolog, �s visszamarad a k�s�.

 Sz�ne: A tiszta k�s� feh�r. �z�r�l is felismerhet�. Kocka alak� krist�lya van /T6M-73./.

 Felhaszn�l�sa: Az egyetlen olyan �sv�ny, melyre a szervezetnek k�v�lr�l felv�ve sz�ks�ge van. Haszn�lja az ipar is pl. s�savgy�rt�s�ra.

 El�fordul�sa: S�b�ny�szat�r�l nevezetes a Sz�kelyf�ldi S�vid�k h�rom faluja: Szov�ta, Parajd �s S�falu.

 Cseppk�

 Kialakul�sa: A barlang fal�r�l lecseppen� v�zb�l elillan a sz�n-dioxid, ez�rt kiv�lik a m�szk�.

 Sz�ne: Tiszta �llapotban h�feh�r

 Felhaszn�l�sa: Hozz�ny�lni is tilos, mert az ujjon l�v� zs�r meg�ll�thatja a n�veked�s�t.

 El�fordul�sa: M�szk�barlangjainkban �ltal�nos, az aggteleki Baradla-barlang nevezetess�ge pl. az �gynevezett Csillagvizsg�l�.

 5. Szerves �led�kes k�zetek

 M�szk�

 Kialakul�sa: A m�szk�vek z�me tengerben k�pz�d�tt.

 Sz�ne: A tiszta m�szk� feh�r sz�n�. A sz�nsavas v�z oldja.

 K�sz�n

 Kialakul�sa: V�z al� ker�lt szerves anyagb�l

 Sz�ne: A barna- �s feketesz�n nev�t karc�nak sz�n�r�l kapta. Az antarcit olyan j� min�s�g� sz�n, hogy l�ngja l�thatatlan.

 Felhaszn�l�sa: A F�ld legnagyobb �ramtermel�i ennek el�get�s�vel termelnek �ramot.

 El�fordul�sa: A Dun�nt�li- �s �szaki-k�z�phegys�gben, ez�rt r�gen ezeket a vonulatokat energiatengelynek h�vt�k.

 4. �talakult k�zetek

1. Kialakul�sa

 Alapanyaga az anyak�zet, mely b�rmely k�zet lehet.

 K�zett� v�l�sa �tkrist�lyosod�ssal megy v�gbe, h� �s/vagy nyom�s hat�s�ra.

 2. T�bl�zata

 3. Tov�bbi p�ld�i

 Pala: A szemcs�k oldalir�ny� ellaposod�s�val alakul ki.

 Bauxit: A talajk�pz�d�s sor�n az anyak�zet agyagg� alakul. Forr� vagy meleg, csapad�kos �ghajlatok talaj�ban k�pz�d� agyagf�les�g. V�r�s vagy s�rga sz�n�. N�lunk a Bakony �s V�rtes m�szk�fenns�kjainak �regeiben tal�lhat�. Az alum�nium �rce.

 Gy�m�nt: Sz�nb�l alakul ki, a legkem�nyebb k�zet.

 5. Sz�nek

 V�r�s – ”v�r�ses”: gr�nit, bauxit

 Barna vagy fekete: barnasz�n

 S�rga: l�sz

 Fekete: feketesz�n

 Sz�rke: andezit

 Feh�r – ”sz�rk�sfeh�r”: m�szk�.