3.5. A NY�LT VIZEKEN

 Tank�nyv 80-82. oldala; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 33. oldala

 1. K. hering

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, �llatok orsz�ga, gerincesek t�rzse, halak oszt�lya, csontos halak aloszt�lya, K�z�ns�ges hering faj. Aloszt�lyon bel�li rokon faj a ponty.

 2. �l�helye: Hideg tengerek �tvil�g�tott �v�ben.

 3. M�rete: Hossza 30 (40) cm.

 2. K�lleme

 2.1.  Sz�ne

 Egyr�szt �ltal�nos v�zi-l�gi rejt�sz�n

 M�sr�szt ez�st�s csillog�sa zavarja a bem�r�st (v�. oroszl�n – zebra).

 2.2. Testt�jai

 Feje csak bels� f�le van, szemh�ja �sszen�tt �s �tl�tsz�, r�vidl�t�, szagl�g�dr�s, kopolty�fed�s

 Nyaka nincs

 T�rzse (teste)

 oldaln�zetben ors� alak� – �ramvonalas

 keresztmetszetben lapos à hull�mmozg�ssal halad

 V�gtagkezdem�nye a p�ros mell- �s has�sz�.

 Egy�b testf�ggel�ke a p�ratlan farok alatti �sz�, fark�sz�, h�t�sz�.

 Az er�t t�rzs�k k�gy�z� mozg�sa �s fark�sz�juk nagy csap�sa adja.

 P�ros �sz�ikkal korm�nyoznak.

 P�ratlan �sz�ik  f�gg�leges s�kban stabiliz�lj�k a testet.

 Farka v�g�n fark�sz�t visel.

 3. T�pl�lkoz�sa

 �letm�dja: mindenev�

 T�pl�l�ka n�v�nyi �s �llati plankton: moszat - r�k, csiga, halikra.

 Ragadoz�ja a tonhal, heringc�pa �s a f�k�k.

 4. Szaporod�sa

 Az �v�s a parti �v sek�ly r�sz�n t�rt�nik. Egy ikr�s a 50 000 pet�t bocs�t ki, melyet a tejes k�ls�leg megterm�keny�t. A lemer�l� ikr�k ak�r 8 r�teg vastags�g� sz�nyeget alkotnak. A kikel� kis, majd nagy halak �t (2-8) �vesen v�lnak ivar�rett�. Az egykor� egyedekb�l �ll� halak a m�lyben rajokat k�peznek. Ekkor van hogy oly s�r�n helyezkednek el, hogy a raj teteje a felsz�n f�l� domborodik. A legnagyobb rajok ter�lete ak�r k�t (budapesti) ker�letnyi is lehet (15x6 km), egyedsz�ma pedig el�rheti a 3 milli�rdot. Egy ilyen raj elvi k�pz�d�si felt�tele mind�ssze annyi, hogy egy ikr�s k�t ut�dnemzed�ke – ”unok�i” - egy�tt maradjanak (50000²-~ 3 milli�rd). Ez�rt nem kell f�lni att�l, hogy a t�lhal�sz�s kipuszt�tja �ket /T6-82.3./!

 A sokas�g adotts�ga egyr�szt a szaporod�st seg�ti m�sr�szt a v�delmet szolg�lja. �gy a ragadoz� (tonhal, heringc�pa, f�ka) nehezen tud egy kis csillog�-villog� halat kikapni a rajb�l (v�. oroszl�n �s zebra).

 5. Emberrel val� kapcsolata

 H�sa vitamind�s �s �zletes - keresett hal�sz zs�km�ny. Frissen vagy tart�s�tva (5): m�lyh�tve, f�st�lve, p�colva, s�zva vagy olajban hozz�k forgalomba. Meg�r�lt apr�l�ka a halliszt, ami egy feh�rje d�s takarm�ny.

 A radar �s von�h�l� seg�ts�g�vel 1977-re t�lhal�szt�k. Akkor kifog�s�t n�h�ny �vre tilalom al� vett�k – �s n�h�ny �v alatt majd’ visszaszaporodott.

 2. Heringc�pa

 1. B�M

 Besorol�sa: �l�vil�g, �llatok orsz�ga, gerincesek t�rzse, halak oszt�lya, porcos halak aloszt�lya, c�p�k 340 faja, Heringc�pa faj. Aloszt�lyon bel�li rokon faj a t�vises r�ja.

 �l�helye: B�r a c�p�k t�bbs�ge a forr� �vezetben �l, a heringc�pa viszont a m�rs�kelt �vezeti.

 M�rete: Hossza 3 m, t�mege 150 kg. A c�p�k k�z�tt a

 legkisebb a 15 cm-es t�rpec�pa

 legnagyobb a 15 m-es (max. 18m) �ri�sc�pa mn. �rdes cetc�pa – egyben az �l�vil�g legnagyobb hala.

 2. K�lleme

 2.1. Sz�ne: �ltal�nos v�zi-l�gi rejt�sz�n

 2.2. Testt�jai

 Fej

 Csak bels� f�le van

 Szemh�ja �sszen�tt �s �tl�tsz�, r�vidl�t�

 Orra megny�lt, szagl�sa kiv�l�; szagl�g�dr�s

 Sz�jny�l�sa hatalmasra t�that�.  Sz�j�reg�ben t�rszer�, t�bbsoros, cser�l�d� fogakb�l �ll� revolver-fogazat van.

 Kopolty�fedele nincs

 Nyaka nincs

 T�rzse (teste) oldaln�zetben ors� alak� – �ramvonalas.

 Oldalvonal�val meg�rzi a verg�d� halat.

 �sz�i a hering�vel l�nyeg�ben egyez�k.

 Farka v�g�n r�szar�nytalan fark�sz�t visel.

 3. T�pl�lkoz�sa

 3.1. �letm�dja: ragadoz�

 3.2. T�pl�l�ka: Fejl�b�akat is fogyaszt. Nev�t legf�bb t�pl�l�k�r�l kapta.

 3.3. T�pl�l�kszerz�se

 Mivel nincs sem kopolty� fed�je, sem �sz�h�lyagja: folyamatosan �sznia kell, k�l�nben megfulladna �s/vagy les�llyedne. A heringrajok felkutat�s�ban oldalvonala �s orra seg�ti. Meg�rzi a sebes�lt halak verg�d�s�t vagy v�r�t (van hogy egy cseppet 1 km-r�l). Polin�z hal�szok z�rg�ssel (k�kuszdi�k, kagyl�tekn�k-csigah�zak) csalj�k magukhoz az elejteni k�v�nt c�p�kat.

 Lesb�l t�mad. A zs�km�nyb�l fogazat�val nagy h�sdarabokat t�p ki. N�mely c�pa roppant fal�nk: felfalja a haj�r�l kidobott konzervdobozt �s a felhas�tott hasoldal�n kit�dul� beleit.

 4. Szaporod�sa

 A halak t�bbs�g�t�l el�lt. Megterm�keny�t�s�k bels�. A h�m has�sz�ja p�rz�szervv� m�dosult. 

 Pet�je (1-4) pet�je az ikr�s test�ben kel ki, majd az elevensz�l�sig 70 cm-esre n�.

 5. Emberrel val� kapcsolata

 K�zeledt�t r�szar�nytalan h�t�sz�ja jelzi. Fajaiknak 90 %-a �rtalmatlan, 7 %-a csak harapja (pl. heringc�pa), 3 %-a ak�r meg is �li az embert. Az �vi 100 balesetb�l �sszesen 20 hal�los. A legnagyobb emberev� a feh�r c�pa (�tlagosan 6 m, max. 12 m).

 R�gen a heringc�pa m�j�b�l "csukam�j” olajat, fogasan pikkelyes b�r�b�l csiszol� eszk�zt k�sz�tettek. Ma sporthorg�szok �s a h�l�ba-akad�s tizedeli �ket. V�dett fajaik is vannak.