3.7. DOMBVID�KEINK – DIMBES-DOMBOS DUN�NT�L

 Tank�nyv 86-88.oldal; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 36-37. oldala

 1. Kialakul�sa

1. D�l-dun�nt�li-dombs�g

1. T�jai (6)

Szigethegys�g (2): Mecsek, Vill�nyi-hegys�g

 Dombs�gok: Somogyi-dombs�g: Bels�- �s K�ls�-Somogy; Tolnai-dombs�g; Baranyai-dombs�g; Zselic

 2. F�ldtana

A Mecsek �s Vill�nyi-hegys�g m�szk� pikkelye szigethegys�gk�nt, idegen�l �ll, k�s�bbi �led�kt�l k�zrefogottan.

 Amikor a K�rp�t-medence k�lseje (a leend� Alpok, K�rp�tok �s Dinarid�k gy�r�je) magasodni kezdett, a medence belseje azzal ellent�tesen s�llyed�snek indult. Ezt a s�llyed�ket el�nt�tte az �n. Pannon-tenger, mely nem csak mai alf�ldjeink, hanem dombs�gaink hely�n is hull�mzott. Ez a tengeri homok �s iszap - homokk�v� �s iszapk�v� v�lva adja a D�l-Dun�nt�li-dombs�g f� t�meg�t. Ezek a k�zett�megek a k�s�bb �sszet�redeztek, kibillentek, vet�d�sek �ltal kibillentek.

Bels�-Somogy halomvid�k�t a j�gkori szelek a foly�k (pl. Duna) �rter�b�l homokkal ter�tett�k be.

 A t�bbi D�l-dun�nt�li t�jra pedig por sz�lling�zott, kelet fel� egyre vastagod� l�szr�teget alkotva. Ennek k�sz�nhet�en e t�jon kelet fel� egyre jobbak a talajok.

2. Nyugat-dun�nt�li-dombs�g

 1. T�jai (5)

 Szigethegys�gek: Soproni- �s K�szegi-hegys�g

 Dombs�gok: Sopron-Vasi-halomvid�k, Vasi-hegyh�t �s Kemenesh�t; Zalai-dombs�g

 2. F�ldtana

 A Soproni- �s K�szegi-hegys�g �n. szigethegys�g: az Alpok el��rse. Jellemz� k�zet�k a pala.

 Az Alpokat a j�gkorban 1000 m�ter vastag j�gtakar� fedte be. A j�gtakar� perem�n er�s fagyapr�z�d�s volt. Ez�rt az Alpokb�l lesiet� foly�kba (pl. R�ba) �s patakokba sok kavics ker�lt. E v�zfoly�sok durva hordal�kukat r�gt�n a hegyek l�b�hoz teregett�k. �gy j�tt l�tre a Nyugat-Dun�nt�li-kavicstakar�, mely az itteni dombs�gokat fedi. Mivel ez val�j�ban az Alpok t�rmel�kszokny�ja, Alpokalj�nak is nevezik. A kavicsnak k�sz�nhet�en e t�jon �ltal�ban rosszak a talajok.

 2. �ghajlat �s n�v�nyzet

 1. �ce�ni hat�s - az Atlanti-�ce�n hat�sa

 1. H�m�rs�klet

 Nyara h�v�sebb, tele enyh�bb - h�ing�sa kisebb

 2. Csapad�k: A csapad�k mennyis�ge nagyobb, eloszl�sa egyenletesebb, az �g borultabb

 2. Mediterr�n hat�s – a F�ldk�zi-tenger hat�sa

 1. H�m�rs�klet: A mediterr�n ter�leteken forr� a ny�r �s enyhe a t�l à ennek k�sz�nhet�en a Mecsek d�li lejt�j�n meg�l a mediterr�n t�jakra jellemz� (2) f�ge �s mandula

 2. Csapad�k: A mediterr�n ter�leteken a t�l a csapad�kos à ennek hat�sa a Dr�va okt�beri �rhull�ma

 3. N�v�nyzet (4)

 Cseres t�lgyes 400m gyerty�nos t�lgyes 600m b�kk�s; nyugati hat�rsz�len fenyves is.

 3. �sv�nykincsek

 1. Sz�nhidrog�nek

 1. Kialakul�sa

 A Pannon-tengerben olajcseppes moszatok �ltek. A tenger t�bb alkalommal elz�r�dott az �ce�nt�l. Ekkor nem jutottak be a kever��raml�sok à oxig�nhi�ny l�pett fel à a tenger alj�n felhalmoz�dott a rothad�, b�z�s iszap à ebb�l k�pz�d�tt a foly�kony k�olaj �s a f�ldg�z à az anyak�zetb�l a nyom�s hat�s�ra v�ndorol à boltozatok csapd�j�ban meggy�lik: f�r�toronnyal innen b�ny�ssz�k

 2. El�fordul�sa, Zala megye, pl: Nagylengyel, k�olaj

 2. Sz�nf�les�gek

 1. Kialakul�sa

 V�zbe d�l� erd�k à oxig�nhi�ny miatt nem bomlik le, r�tegnyom�s �s id� miatt t�m�r�dik à

 szil�rd sz�nf�les�gek: t�zeg, lignit, barnasz�n, feketesz�n, antracit.

 2. El�fordul�sa

 T�zeg             Zalai patakv�lgyekben

 Lignit             Szombathely mellett, Torony k�zs�gn�l

 Feketesz�n     Mecsekben: P�cs �s Koml� v�ros�n�l

 Mivel m�shogy olcs�bb energia nyerhet�, energiatermel�sre egyiket sem haszn�ljuk.

 3. H�v�z pl. Zalakaros.

 4. �lelmiszergazdas�g

 �lelmiszergazdas�g: mez�gazdas�g + �lelmiszeripar

 1. Zalai-dombs�g: h�v�sebb �s t�l csapad�kos; gyenge talaj� à

D�s f� à tejel� szarvasmarha à tejipar

 2. Somogyi-dombs�g: melegebb �s kedvez� csapad�k�; j� talaj� à

 Kukorica �s b�za à sert�s- �s baromfitart�s à h�sipar

 3. Mecsekalja mediterr�n hat�st �lvez� d�li lejt�i à

 F�ge, mandula, sz�l� à bor�szat.