3.8. KORALLZ�TONYOK - A KORALLZ�TONYOK REJTELMEI, tk. 89.

 1. K�korallok

 1. B�M

 1.1. Besorol�sa: �l�vil�g, �llatok orsz�ga, csal�noz�k t�rzse.

 1.2. �l�helye

 Tr�pusi meleg tengerek parti �v�ben.

 Sz�kt�r�s�ek (4): csak az �tvil�g�tott, tiszta, meleg �s s�s v�zben �lnek meg.

 A K�rp�t-medenc�ben 16 milli� �ve, a Visegr�di- �s B�rzs�ny hegys�g vulk�njainak l�b�n�l korallz�tonyok fejl�dtek. Az ekkoriban keletkez� �n. lajtam�sz�vet a fert�r�kosi k�fejt�ben is b�ny�szt�k.

 1.3. M�ret�k: cm-dm.

 2. K�llem�k

 Testt�jak: t�ml�, karok.  Talpkorongjuk meszet v�laszt ki - m�szk�k�pz�k.

 Telepeik nyugodt v�zben bokrosak, hull�mver�sben t�m�rek.

 3. T�pl�lkoz�suk

 3.1. �letm�dja: Nappal egy�tt�l�, �jjel ragadoz�.

 3.2-3. T�pl�l�ka �s t�pl�l�kszerz�se

 A csal�noz� sejtjei egysejt� z�ldmoszatokat kebeleznek be, de nem em�sztik meg azokat. A szimbionita moszatsejt a csal�nsejtt�l a v�delem mellett sz�n-dioxidot is kap. Cser�be a befogad�j�t ell�tja a fotoszint�zis alatt megtermelt t�panyaggal �s oxig�nnel.

 A korall csal�noz�, ez�rt azokra jellemz� m�don is t�pl�lkozik. F� t�pl�l�ka a plankton. Ennek le�r�s�t l�sd a f�les med�z�n�l.

 4. Szaporod�sa: F�k�nt bimb�z�ssal - telepesek.

 5. Emberrel val� kapcsolata: A v�r�s nemeskorallb�l nyakl�ncot k�sz�tenek. Magyar neve: kl�ris.

 2. Nagy Korallz�tony

 A j�gkor val�j�ban nem �rt v�get, b�r a j�gtakar� m�rete Kr. e. 10 000-t�l l�nyeg�ben folyamatosan cs�kken. A j�gkor v�g�t�l kezd�d� tengerszint emelked�ssel az akkor m�g j�val nagyobb Ausztr�lia-�j-Guinea partj�t el�nt�tte a tenger. �gy j�tt l�tre az �j-Guinea fel� ma v�laszt k�pz� Torres-szoros, a Tasm�ni�t lev�laszt� Bass-szoros �s el�nt�tte a tenger a Nagy Korallz�tony ter�let�t is. Ez ut�bbi 1900 km hosszan simul Ausztr�lia �szakkeleti partj�hoz, keleti sz�le pedig a sz�razf�ld egykori perem�t rajzolja ki /Pr�zs-384’/.

 A korallz�tony a forr� �vezeti tengerek sz�npomp�s, legfajgazdagabb �l�helye. A nagy Korallz�tonyon a 400 k�korall-faj mellett �l itt �ri�skagyl�, remeter�k, tengeri csillag �s 2000 halfaj (pl. �ri�skagyl�, boh�chal, papag�jhal, pillang�hal, c�pa, mur�na). Ha a korallr�teg a felsz�nre emelkedik, szigett� v�lik. A h�feh�r korallhomokon k�kuszp�lma telepszik meg.

 A z�tonyrendszer Ausztr�lia egyik nemzeti parkja lett �s egyben �vegfenek� haj�n megismerhet� vend�gforgalmi l�tv�nyoss�g. Nagyobb haj�kkal azonban nehezen j�rhat� - ez�rt sincs arra nagyobb v�ros.

 Nevezetesek a Karib-szigetvil�g �s a V�r�s-tenger koralljai is (pl. �lat).