3.9. A TENGERMELL�K �S A NEMZETI PARKOK

 1. Tengermell�k - Adrai-tenger – �l�vil�ga, tk. 90-91.

 Az eml�tett fajok egy r�sze a K�pes lexikonban szerepel.

 1. Sz�veges le�r�s

 A Tengermell�k mediterr�n �ghajlat�. Jellegzetes n�v�nye az olajfa, bab�rfa, f�gefa �s magyalt�lgy /BuM-209./.

 A parti �v aljzat�n �l a mosd�szivacs, tengeri csillag �s a F�ldk�zi-tengeri uborka, f�s�kagyl�.

 A parti �v v�zfelsz�n�n lebeg a kellemetlen cs�p�s� f�les med�za.

 A parti �vben �szik a tintahal, a halak sokas�ga, a k. delfin, a bukva zs�km�nyol� k. kormor�n �s a mediterr�n bar�tf�ka.

 A leveg�b�l az ez�stsir�ly les zs�km�nyra.

 2. Rendszertani t�bl�zat

 2. Nevezetes nemzeti parkok

 1. Yellowstone NP, USA, Szikl�s-hegys�g 2000-2500 m�ter magas fenns�kj�n, Wyoming �llamban

 A F�ld els� nemzeti parkja (1872) f�ldajzi �rt�kekben gazdag.

 A ter�let alatt egy forr� pont (hot spot) tal�lhat�, mely ut�vulk�ni jelens�geket okoz. Ennek k�sz�nhet t�bb mint 200 gejz�re, melyek k�z�l legh�resebb az �reg H�s�ges. 67 percenk�nt �s 4 percen �t 60 m�ter magasra l�velli a 72 oC-os viz�t �s az egyetlen olyan gejz�r, mely 1870 �ta folyamatosan m�k�dik. �rdekesek az iszapfortyog�k �s forr�sm�szk� l�pcs�k. Az Obszidi�n Gerinc anyag�t �vezredeken �t haszn�lt�k az indi�nok. H�res a Yellowstone foly� puha riolittuf�ba v�jt szurdoka �s h�rom v�zes�se.

 �llatvil�g�nak h�ress�ge a koldul� feketemedve, a v�rmes sz�rkemedve (grizzly), az amerikai b�l�ny  �s a n�lunk is �l� sz�rke farkas.

 2. Sequoia NP, USA, Sierra Nevada �ce�n fel� tekint�, nyugati lejt�je

 F� �rt�ke a hegyi mamutfeny�, mely a F�ld legnagyobb t�meg� �l�l�nye, vastag k�rge v�di az erd�t�zt�l, magvaib�l viszont csak 300 darab tesz ki egy grammot. Voltak f�k, melyekbe t�nctermet �s alagutat v�jtak – a nemzeti parkot az�rt hozt�k l�tre, hogy a f�kat a fav�g�kt�l megv�dj�k (1890)

J� tudni, hogy az ipolytarn�ci leletek tan�s�ga szerint 20 milli� �ve a K�rp�t-medenc�ben is �lt a mamutfeny�.

 3. Everglades NP, USA, Florida d�li cs�cske

 F�foly� 80 km sz�les, 15 cm m�ly, s�sos – le akart�k csapolni.

 �rdekess�ge a mangrove, mely sz�r eredet� gy�keret fejleszt, �s magva is az anyan�v�nyen fejleszti ki els� gy�kereit.

 �llatvil�g�nak nevezetess�ge az alig�tor �s sz�mos m�rges k�gy�. Itt is �l a feh�rfej� r�tisas – az USA c�mer�llata, melyet a halmoz�d� m�rgek vesz�lyeztettek.

 4. Galapagos NP, az Egyenl�t�n�l tal�lhat� a Csendes-�ce�nban, Ecuadort�l 1000 km-re

 Az er�s sz�l miatt jellemz�ek a t�rpe sz�rny� rovarok. Ezeket nem sodorja le a sz�l a szigetekr�l az �ce�nba.

 E szigeteken nincs ragadoz� - b�k�t �lvez a moszatev� tengeri legu�n �s sok�ig h�bor�tatlanul �lhetett a szigeteknek nevet ad� elef�nttekn�s is.

 Pingvinjeinek l�t�t a Humboldt- mn. Chile-Perui-hideg�raml�s tette lehet�v�.

 Itt �lnek az �n. Darwin-pintyek. A 14 faj el�dje egy ecuadori �s volt, mely lek�zd�tte az 1000 km-es f�ldrajzi g�tat. Ut�dai kis egyedsz�m� (100-1000) fajokat alkotnak �s k�l�nb�z�v� v�lt �l�hely�k (fa, kaktusz, talaj) �s t�pl�l�kuk (mag, kaktusz, rovar) miatt elker�lik a verseng�st. Olyan rovarev� is van k�zt�k, amely kaktuszt�vissel piszk�lja ki a f�b�l a f�rget.

 A pomp�s fregattmad�r zs�km�ny�t hal�szmadarakt�l rabolja �s h�mje tork�n v�r�s b�rzs�kot visel.

 5. Corbett NP e. (k�rbet), India

 Az indiai tigris mened�khelye, a kezdem�nyez� �rnagyr�l nevezik el (1936)

 6. Wolung NP, K�na, Szecsu�ni-medence pereme

 Az �ri�spanda mened�khelye. Bambuszr�gyet fogyaszt� t�pl�l�kspecialista. �vente egy nap mutat szaporod�si hajland�s�got.

 7. Serengeti NP, Tanz�nia: Az afrikai szavann�k �llatvil�g�nak mintahelye. A zebra, gn� �s antilop legel�si sorrendje itt is megfigyelhet�. A kiz�ld�l� f� ut�n vonulva ak�r napi 70 kilom�tert is megtesznek. A csord�kat �s m�neseket ragadoz�k �s d�gev�k k�vetik.