4.1. IDEGESEJT SZERKEZETE �S M�K�D�SE

 Tank�nyv 98-100. oldala; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 40. oldala

 1. �lland�s�g a v�ltoz�sok k�zepette

 1. Homeoszt�zis: A bels� k�rnyezet szab�lyozott �lland�s�ga.

 2. A szab�lyz�s szerepe

 A k�ls� k�rnyezet v�ltozik. Az �l�l�ny az alkalmazkod�s �ltal k�pes arra, hogy meg�rizze bels� k�rnyezet�nek szab�lyozott �lland�s�g�t a v�ltoz� k�ls� k�rnyezetben. Az alkalmazkod�st a szab�lyoz�s teszi lehet�v�.

 3. A szab�lyz�s p�ld�ja

 A k�ls� k�rnyezet leh�l�s�hez az ember �gy alkalmazkodik, hogy dideregni kezd. Izmai akaratlanul mozognak. �gy t�bb h�t termel, �s bels� k�rnyezet�nek h�m�rs�klete �lland� marad.

 Hasonlat: pillanatr�l-pillanatra v�ltoz� t�k�rk�p.

 2. Az ingert�l a v�laszig

 1. Inger

 fogalma: K�rnyezeti hat�s, amely az �l�l�nyb�l v�laszt v�lt ki.

 eredete (2): Sz�rmazhat a k�ls� vagy bels� k�rnyezetb�l (�tel illata, gyomor felsz�l�se).

 modalit�sa, azaz energia fajt�ja (4)

 k�miai pl. szag - orr, �z - nyelv

 mechanikai pl. hang - f�l, tapint�s-nyom�s: b�r

 f�ny: szem

 h�: hideg-meleg

 felfog�sa: Receptor �ltal

 megfelel� tn. adekv�t inger

 Olyan inger, amellyel szemben az adott receptor ingerk�sz�be a legalacsonyabb.

 P�lda: A szem mechanikai ingert is �rz�kel - de csak az extr�m nagy energi�j�t: amikor egy �t�s ut�n csillagokat l�tunk. A neki megfelel� energiafajt�b�l - a f�nyb�l - azonban m�r egy foton energi�j�t is �rz�kelni tudja.

 Ingerl�kenys�g: Az ingerfelv�tel k�pess�ge. ”Az �l�l�nyek egyik alapvet� �letjelens�ge”

 Receptor sejt: Ingerfelv�telre alkalmas sejt. Olyan sejt, amely az ingert inger�lett� alak�tja.

 2. Inger�let: ”inger hat�s�ra bek�vetkez� anyagcsere v�ltoz�s”

 Pl. a sejt hormont kezd termelni vagy megv�ltozik folyad�k�nak ion�sszet�tele.

 Az idegsejt inger�leti �llapota az akci�s potenci�lt eredm�nyez

 3. �rzet

 A nagyagyban az inger�let �rtelmez�se �ltal kialakul�, tudatosul� �s szem�lyes (szubjekt�v) �lm�ny.

 4. V�lasz

 Az �l�l�ny m�k�d�s�nek megv�ltoz�sa, mely �ltal a k�rnyezethez alkalmazkodik.

 3. Az idegsejt szerkezete �s m�k�d�se

 1. Fogalma

 Idegsejt: Olyan �llati / emberi sejt, mely az inger�let felv�tel�re, �talak�t�s�ra �s lead�s�ra specializ�l�dott.

 2. R�szei

 Axonered�si domb: Domborulat az axon kezdet�n�l, mely a sejttest fel�l �rkez� hat�sokat �sszegzi �s v�g�l inger�letet ind�t / nem ind�t.

 Idegrost: Vel�sh�velyes axon

 V�gf�cska: A tengelyfon�l el�gaz� v�ge.

 Idegv�gz�d�s mn. v�gbunk�: Az axon szinaptikus h�lyagokt�l duzzadt v�ge.

 3. Akci�s potenci�l

 Az axon egy adott pontj�n l�v� felfut�s Na-ion be�raml�sa a szomsz�dos h�rtya r�szletet ingerli. Mivel ez az egyik ir�nyban ingerelhetetlen �llapotban van, az inger�let egy ir�nyban, hull�mszer�en terjed.

 4. Szinapszis

 Egy idegsejt tengelyfonal�n inger�let fut. El�r az idegv�gz�d�sbe. Az ottani szinaptikus h�lyagokb�l inger�let �tviv� anyag l�p ki a r�sbe.

 Az �tviv� anyag a r�s t�loldal�n a k�vetkez� idegsejt receptoraihoz k�t�dik. Ennek hat�s�ra ioncsatorn�k ny�lnak, inger�leti �llapotot alak�tva ki.

 Egy idegsejtnek ak�r 10 000 szinapszisa lehet. ”Idegrendszer�nk fejletts�ge a szinapszisok sz�m�val jellemezhet�.” /M8-100./

 4. Idegsejt fajt�k m�k�d�s�k szerint /B8M-107.1./

 Az �tkapcsol� tn. asszoci�ci�s idegsejt a k�zpontban van. A bej�v� inger�letet �rtelmezi, ennek ismeret�ben d�nt �s kimen� utas�t�st ad.