3.1. Az evolci lnyege
2016.01.11. 16:33
3.1.1. AZ EVOLCI LNYEGE, tanknyv 122-126. oldala
1. Vlemnyek az let s a fajok eredetrl
1. Istentl val - teremtstrtnetek
Az stojs teremtse vagy rk volta hit krdse, akrcsak az let, llek / tudat eredete.
A Szentrsi teremtstrtnet transzcendens magyarzatot ad.
Termszettudomnyos szempontbl helyesen lltja:
(1) elbb volt a vilgossg, mint a nap
(2) a fejldsnek idbelisge volt (napok)
(3) az lvilg cscsa az ember.
2. Mshonnan jtt - pnspermia elmlet
1. Fogalma
E ”… szerint az let nem a Fldn alakult ki, hanem egy meteorit vagy fejlettebb llnyek kzvettsvel ms bolygrl jutott el hozznk. … a pnspermia sz jelentse: ’csrk mindentt”
Tbbek kztt az albbi rvek szlnak mellette.
2. ssejt
A kutatk 4 600 milli ves meteoritban ”egysejtnek tetsz” kvletet talltak. Ha a kvlet valban sejtet tartalmazott, akkor ez Fldn kvli kell legyen, mivel kora a Fld korval egyezik.
3. Holdbaktrium
Az Apollo-12 legnysge 1969-ben visszahozott egy kamert, mely kt vet tlttt a Holdon. A ktelez sterilils ellenre Streptococcus mitis baktriumot talltak rajta.
3. Fldn keletkezett
Az let a Fldn keletkezett a fizikai s kmiai trvnyeknek megfelelen
Az j fajok kialakulsnak oka a vltoz krnyezethez val alkalmazkods.
2. Fogalma
1. Tg rtelemben lehet beszlni technikai vagy vallsi evolcirl. Pldk:
Haditechnika: a kiparok, fmmvessg, fegyverek s lszerszm fejldse
Ipari technika: a kzmipart tnkre teszi a gyripar (mint ahogy az ersznyeseket visszaszortjk a mhlepnyesek
Vallsi: a smnhit mindentt visszaszorult/visszaszorul a vilgvallsokkal szemben.
Valjban az evolci az let - st a Vilgegyetem - minden terletn megmutatkozik.
2. Termszettudomnyos rtelemben
Az evolci az anyagvilg fejldse a teremtstl / srobbanstl
a vilg vgig / Krisztus msodik eljvetelig tart; ami utn ”j eget s j fldet vrunk” /Jel.21./.
3. Biolgiai rtelemben / genetikai szempontbl
A biolgiai evolci az let kialakulstl indul.
A populci alllsszettelnek rkld megvltozsa az egymst kvet nemzedkek sorn.
3. Idelis populci
Elmleti modell, mely bemutatja, hogy ezen felttelek teljeslse esetn nincs evolci.
Az idelis populci jellemzi
|
Teljesen zrt
|
Nincs vndorls tn. migrci
|
Egyedszma vgtelen
|
Nincs sodrds tn. drift
|
Mutci-szelekci nincs
|
Nem vltozik a krnyezet
|
Szabad kombinlds van
|
Nincs elnyben rszest tn. preferlt prvlaszts
|
Alllsszettele vltozatlan marad.
|
Gyakorlati haszna: diverzits megrzse, rkld betegsgek nyomon kvetse.
3.1.2. POPULCIGENETIKA FELADATOK
1. HW-trvny: rkk
1. Feladat
Helyzet
A vrs rka ltalban nevnek megfelel szn, nha azonban albn vltozata is ltrejn. Egy erdben sznk szerint csoportostva megszmoltk a rkkat. Azt talltk, hogy az ezer rkbl kilenc volt albn.
Krds: milyen az alllgyakorisg s mennyi a heterozigta?
2. Megolds
Adatok rgztse
szn
|
alll
|
darab
|
arny
|
alllgyakorisg
|
norml, vrs
|
Aa, AA
|
9991
|
0.9991
|
p2+ 2pq
|
albn
|
aa
|
9
|
0.0009
|
q2
|
q2 = 0.0009 à q = 0.03; p = 1-q = 0.97. Heterozigta = 2pq ~ 6%.
2. Aprbet 126. oldalon: nyulak
1. Feladat
Helyzet
Egy nyl populciban a genotpusok megoszlsa a kvetkez:
homozigta dominns
|
0.09
|
heterozigta
|
0.42
|
homozigta recesszv
|
0.49
|
Krds: Milyenek az alllgyakorisgok? Genetikai egyenslyban van-e a populci?
2. Megolds
q2 = 0.49 à q = 0.7; p = 1-q = 0.3.
Homozigta dominns szmtva: pAA = 0.3 x 0.3 = 0.09 à ami egyezik a valsggal.
Heterozigta dominns szmtva: paA = 2 (0.3 x 0.7) = 0.42 à ami egyezik a valsggal.
Az idelis populci esetre kiszmtott, s a vals genotpusok egyezse miatt: a vizsglt populci genetikai egyenslyban van.
3. Aprbet 126. oldalon: kakukkok
1. Feladat
Helyzet
Egy kakukk populciban a genotpusok megoszlsa a kvetkez:
homozigta dominns
|
0.36
|
heterozigta
|
0.28
|
homozigta recesszv
|
0.36
|
Krds: Milyenek az alllgyakorisgok? Genetikai egyenslyban van-e a populci?
2. Megolds
q2 = 0.36 à q = 0.6; p = 1-q = 0.4.
Homozigta dominns szmtva: pAA = 0.4 x 0.4 = 0.16 à ami nem egyezik a 0.36-os valsggal.
Heterozigta dominns szmtva: paA = 2 (0.3 x 0.7) = 0.42 à ami nem egyezik a 0.28-as valsggal.
Az idelis populci esetre kiszmtott, s a vals genotpusok eltrse miatt: a vizsglt populci nincs genetikai egyenslyban.
1. Gondolkozz s vlaszolj /B10M-126.1./
1. Feladat
Egy jellegnek az adott npessgen bell kt alllja van, a dominns s a recesszv. Az egyenslyi populci 4%-a recesszv fenotpus.
Krds: mekkork az alllgyakorisgok?
2. Megolds
q2 = 0.04 à q = 0.2; p = 1-q = 0.8. Heterozigta = 2pq = 32%. Homozigta dominns: 64%.
2. Gondolkozz s vlaszolj /B10M-126./
1. Feladat
Egy populci egyedeinek genotpus szerinti megoszlsa a kvetkez: 240 AA, 100 Aa, 60 aa. Mekkork az alllgyakorisgok? Kveti-e a populci a Hardy-Weinberg-eloszlst?
2. Megolds
db
|
alll
|
tnyleges arny
|
HW arny
|
240
|
AA
|
60 %
|
37 %
|
100
|
Aa
|
25 %
|
48 %
|
60
|
aa
|
15 %
|
15 %
|
400
|
ssz.
|
100 %
|
100 %
|
q2 = 15 % à q = 0.39 à p = 1-q = 0.61 à 4. oszlop. Teht a tnyleges arnyok nem a Hardy-Weinberg-eloszls szerintiek.
3. Gondolkozz s vlaszolj /B10M-126./
1. Feladat
Egy populciban az egyedek 95%-a AA, 5%-a aa-genotpus. Mekkora a dominns alll relatv gyakorisga?
Csak ktfle genotpus van. Az egyik csak a dominns alllt (95%) tartalmazza, a msik pedig azt egyltaln nem tartalmazza azt. Ezrt az alllgyakorisg azonos azon genotpus arnyval, amely csak a dominns alllt tartalmazza, teht 95 %.
4. Gondolkozz s vlaszolj /B10M-126./
1. Feladat
Egy populciban az AB0-vrcsoport allljainak eloszlsa a kvetkez: pA = 0.6, qB = 0.1, r0 = 0.3.
a) Milyen az egyes fenotpusok gyakorisga?
b) Ebben a populciban az A-vrcsoportak hny szzalka heterozigta?
c) Ha ebben a populciban egy B-vrcsoport frfi 0-s vrcsoport nvel hzasodik ssze, mi a valsznsge annak, hogy gyerekk 0 vrcsoport lesz?
a) megolds
A megadott alll arnyokkal felrt keresztezsi tbla szerint genotpusok arnya:
|
pA
|
qB
|
r0
|
0.6
|
0.1
|
0.3
|
pA
|
0.6
|
0.36
|
0.06
|
0.18
|
qB
|
0.1
|
0.06
|
0.01
|
0.03
|
r0
|
0.3
|
0.18
|
0.03
|
0.09
|
Ebbl kvekezen a fenotpusok arnya:
Az A-vrcsoportak arnya: 0.36 + 2x0.18 = 0.72 à 72 %
A B-vrcsoportak arnya: 0.01 + 2x0.3 = 0.07 à 7 %
Az AB-vrcsoportak arnya 2 x 0.06 = 0.12 à 12 %
A 0-vrcsoportak arnya: 0.09 à 9 %.
b) megolds
Homozigta 36%, heterozigta 36% à teht 50 %-a.
c) megolds
Az anya csak 0-s alllt adhat. Az apa 1 : 7 arnyban biztosan nem ad 0-s, s 6 : 7 arnyban ad 50 %-os esllyel 0-s alllt.
BB
|
B0
|
0.01
|
2(0.03)
|
1/7
|
6/7
|
-
|
50%
|
6/7 = 86 %. 86 % : 2 = 43 %. Teht a gyerek 43 %-os esllyel lesz 0-s vrcsoport.
5. Gondolkozz s vlaszolj /B10M-126./
1. Feladat
A vrzkenysg allljnak gyakorisga egy idelisnak tekinthet populciban 1 / 10 000. Mennyi a beteg frfiak s nk egyedszma, ha a npessg ltszma egymilli?
2. Megolds
A vrzkenysg nemhez kttten rkldik, az X kromoszma hordozza.
A frfiaknl az Y-kromoszmn nincs vralvadssal kapcsolatos gn, ezrt ha a frfi X kromoszmja beteg, a frfi is beteg. Az 500 000 frfibl 500 000 : 10 000 = 50 f.
Az 50 000 n kztt csak azok betegek, akiknek mindkt X-kromoszmjuk beteg. Ennek az eslye 500 000 / 10 000 x 10 000 = 5 / 1 000 à 0.005. A vrzkeny n ltnek valsznsge teht 5 / 1 000 à 0.005.
|