3. 2-3. EVOL�CI�S FOLYAMATOK, tank�nyv 127-136. oldala

 1. Evol�ci�s folyamatok

 Adapt�v (2):               mut�ci�, szelekci�

 Nem adapt�v (3):       g�n�raml�s, sodr�d�s.

 2. Mut�ci�

 Hat�sa (4): Hal�los, k�ros, k�z�mb�s, hasznos: n�veli a popul�ci� genetikai v�ltozatoss�g�t �s �gy alkalmazkod�k�pess�g�t is – de csak akkor lehet evol�ci�s hat�sa, ha az ivarsejtben vagy leend� ivarsejtben t�rt�nik. Egy�bk�nt a mut�ns egyed pusztul�s�val maga a mut�ci� is megsz�nik.

 Fajt�i (4): pont, kromosz�ma szakasz, darab, szerelv�ny

 R�t�ja

 Egy adott DNS-szakaszra megadhat� egy pontmut�ci�s r�ta. M�rt�kegys�ge: megv�ltozott b�zisp�r / id�. Egy nemzed�knyi id� 30 �v. Egy nemzed�kv�tl�s sor�n a DNS �t�r�sakor 150 mut�ci� keletkezik /Or.09.09.02./

 K�t v�letlenszer�en kiv�lasztott ember eset�ben �sszesen 3 milli� – azaz minden ezredik - nukleotid lesz k�l�nb�z� /Or.09.09.02./.

 Ez a mut�ci�s r�ta azt mutatja, hogy az emberis�gnek 600 000 �ve k�z�s �se volt – ez a laposhomlok� embert�l val� elv�l�s idej�vel egyezik.

 3. A szelekci� oka �s m�rt�ke szerint

 1. Szaporod�k�pess�g

 A popul�ci� szaporod� k�pess�ge korl�tlan - de a k�rnyezet eltart� k�pess�ge korl�tos

 à l�t�rt val� k�zdelem angolul ”struggle for life” à r�termettebb marad fenn.

 2. R�termetts�g

 R�termetts�g tn. fitness: ”Megmutatja, hogy az egyed milyen es�llyel marad fenn a l�t�rt folytatott k�zdelemben. … a genot�pus �ltal meghat�rozott tov�bbszaporod�si �rt�k.” /B12M-129./

 Napjainkban nagy ar�nyban �lnek r�termett emberek Fekete-Afrik�ban �s Indi�ban. Kev�s a r�termett eur�pai �s jap�n.

 3. Szelekci�

 A genot�pus �ltal meghat�rozott kivesz�si �rt�k. A r�termetts�g ellent�te.

 M�rt�ke szerint lehet teljes vagy r�szleges.

 A teljes szelekci� a term�szetben ritka, vagy �szrev�tlen, spont�n vet�l�shez vezet.

 Let�lis all�l: Dominancia vagy homozig�cia eset�n az egyed nem �ri meg az ivar�retts�get.

 A r�szleges szelekeci� gyakori: kisebb-nagyobb szaporod�si h�tr�nyt okozhat.

 Heterozig�ta f�l�ny: sarl�sejtes v�rszeg�nys�g, mal�ria

 4. Mesters�ges szelekci�

 A term�szetes szelekci�val szemben ezt az ember okozza �gy, hogy a sz�m�ra kedvez� tulajdons�g� egyedeket szapor�tja tov�bb. Nemes�tett, mert a legjobbat nem ette meg.

 A h�zisert�snek gyeng�bb a sz�rzete, csontozata �s izomzata, agyara kisebb; t�rzse z�m�kebb.

 A h�zisert�s azonban szapor�bb �s gyorsabb n�veked�s�. H�skihozatala kiv�l�. R�gen m�g �gy is  h�rom �vig hizlalt�k – ma m�r csak f�l �vig; �s 300 kg takarm�nyb�l �p�ti fel 100 kg-os test�t.

 Az �stulok visszateny�sztett ut�dai oly vadak, hogy nem tan�csos �ket megk�zel�teni. A vadon �l�  pat�sok ist�ll�zott ut�dainak agyt�rfogat�nak harmada elveszett.

 4. A szelekci� ir�nya szerint

 1. Stabiliz�l� - a sz�lek ellen hat

 P�va farktolla: Nem lehet kisebb, mert nem tetszene a toj�knak, de nem lehet nagyobb sem, mert a madarat neh�zkess�ge miatt elejtik a ragadoz�k

 Ember: Agya nem lehet nagyobb, mert nem f�rne ki a sz�l�csatorn�n. Ha t�l buta, nem �ri meg az ivar�retts�get �s kevesebb ut�dja lesz. Ha t�l okos lenne, nem sz�letik meg.

 2. Sz�tv�laszt� – �tlag ellen

 K�poszta: A vadk�poszta nemes�t�se sor�n m�s-m�s szervek h�sosodtak meg �s v�ltak fogyaszthat�v�.

 Majomb�l ember: A k�t erd�s vid�k k�z�tt az ember �sei al�l kiment a fa. Egy elm�let szerint a majom az erd�kkel szorult vissza D�lkelet-�zsi�ba �s a Kong�-medenc�be – az ember pedig a K�zel-Keleten alakult ki.

 Emberi v�rcsoportok

 A v�rcsoport di�ta elm�let szerint a t�pl�lkoz�si specializ�ci� ember csoportokat k�l�n�tett el. 0: vad�sz, A: gabonatermel� f�ldm�ves, B: tejtermel� �llatteny�szt�.

 Megjegyzend�, hogy a B-v�rcsoport a K�rp�t-medenc�be els�sorban nem keletr�l j�tt, hanem Kr. e. 3500-t�l bizony�tottan jelenl�v� k�zel-keleti bev�ndorl�kkal.

 3. Ir�ny�t� – egyik sz�l ellen

 Termesztett b�za: Kezdetben egy elvetett mag kett� - ma pedig ak�r t�bb mint 5 x 60 = h�romsz�z szemet hoz.

 Darwin-pintyek

 A 14 faj el�dje egy ecuadori �s volt, mely lek�zd�tte az 1000 km-es f�ldrajzi g�tat. Ut�dai kis egyedsz�m� (100-1000) fajokat alkotnak �s k�l�nb�z�v� v�lt �l�hely�k (fa, kaktusz, talaj) �s t�pl�l�kuk (mag, kaktusz, rovar) miatt elker�lik a verseng�st. Olyan rovarev� is van k�zt�k, amely kaktuszt�vissel piszk�lja ki a f�b�l a f�rget.

 Elef�ntb�l mamut: A j�gkori mamutsztyeppen jobban �lt a nagyobb termet� �s kisebb f�l� elef�ntf�le (mamut). A F�ldk�zi-tenger szigetein a t�rpen�v�s� masztodonok sok�ig fennmaradtak.

 Emberi rasszok: A j�gkori Bels�-�zsi�ban kifejl�d�tt hidegt�r� jellegek jellemzik a mongolid rasszt.

 4. Egy�ttes hat�suk

 Szarvasmarha

 Sz�tv�laszt� szelekci�val hoztuk l�tre a tej �s h�smarha t�voli �s�t.

 Ir�ny�t� szelekci�val alakult ki a sz�ls�s�ges adotts�g� fekete-feh�r holstein-fr�z �s magyar sz�rkemarha (90 �s 4 liter tej).

 Stabiliz�l� szelekci�val a kett�s hasznos�t�s� piros-tarka simment�lit.

 T�lgylev�l

 Sz�tv�laszt� szelekci� �rv�nyes�l ha az �ghajlat sz�raz-napos vagy csapad�kos-bor�s à kar�jos vagy sz�les lev�l.

 Stabiliz�l az �tmeneti.

 5. Adapt�ci�

 Hasonlat: ed�nybe befolyik a mut�ci�, kifolyik a szelekci�, benne van az adapt�l�dott

 1. Egy adott antibiotikummal szemben ellen�ll� tn. rezisztens bakt�riumt�rzsek kialakul�sa

2. Jap�n ”isten k�p�” kagyl�

3. Fekete-vid�ki ny�rfaaraszol� lepke: sz�z �v, 95%

 4. Elef�nt f�le r�videbb, sz�re hosszabb lett à hidegt�r� mamutt� lett.

 5. T�rpesz�r� n�v�ny

 A f�v�ros k�rny�ki dunai �rt�ri erd�kben a szed�s miatt t�rpe h�vir�g t�nt fel.

 A kom�csin (f�f�le) a legel�s miatt: ha juhlegel�n 30 cm, szarvasmarha legel�n 40 cm, legel�s n�lk�l 50 cm volt az �tlagmagass�g.

 6. Fajkeletkez�s tn. speci�ci�

 Sz�tterjed�s à Elk�l�n�l�s (3)

 1. T�rbeli: f�ldrajzi, �kol�giai

 2. Biol�giai                           pl.

 szaporod�si id�szak             keleti �s nyugati s�n

 p�rv�laszt�si inger                 lugas�p�t� mad�r

 ivarszervek megfelel�se        pincsi �s bern�thegyi

 ivarsejtek �sszeolvad�sa       cseresznyel�gy

 ut�d term�kenys�ge              �szv�r.

 3. Genetikai izol�ci�hoz vezet: ezzel l�trej�tt az �j faj

 7. Szelekci�s elm�letek

 Az �nfel�ldoz� ember elm�let szerint az ember evol�ci�j�ban a csoportszelekci� volt a d�nt�, mely az �ldozatv�llal�son alapult. K�z�sen 2 milli� �ve legy�rt�k a kardfog� tigrist �s m�r ekkor etett�k a fogatlan �reget. Voltak olyan csoportok, ahol nem versengtek sem a nemek, sem a h�mek. Vagy fennmaradt az eg�sz csoport, vagy elpusztult.

 ”Az ’�nz� g�n’ elm�let szerint a term�szetes kiv�laszt�d�s nem k�zvetlen�l az �l�l�nyekre, hanem g�njeikre hat. A hatvanas �vekben megfogant elm�let szerint a t�l�l�s�rt �s reprodukci��rt folytatott k�zdelem nem a fajok �s egyed, hanem a g�nek szintj�n zajlik.” /B12M-129./

 8. Nem adapt�v evol�ci�

 1. G�n�raml�s mn. v�ndorl�s

 A B-v�rcsoport �rkez�se Eur�p�ba d�nt�en a K�zel-Kelet, al�rendelten a keleti f�ves puszt�k fel�l.

 2. Sodr�d�s tn. drift

 1. Kiv�l�s – alap�t� hat�s

 �vegnyak hat�s tn. bottleneck effect, mintav�teli hiba.

 A szigetek kedveznek az �n�ll� fajj� alakul�snak, pl. az Ausztr�lia k�rny�ki rovarokn�l

 Az egyik elm�let �gy magyar�zza az indi�nok d�nt�en 0-�s v�rcsoportj�t.

 2. Kis l�tsz�m� popul�ci�kn�l gyakori a belteny�szet – leroml�shoz vezethet

 3. Katasztr�fa ut�n kev�s egyed marad meg.