3.7. AZ EMBER EVOL�CI�JA, tank�nyv 159-168. oldala

 1. M�kuscick�ny szint, 80 - 70 m

 Besorol�sa

 A m�kuscick�ny-rep�l�maki csoport 70 milli� �ve v�lt le az ember fejl�d�si vonal�r�l �s m�g 15 milli� �ven �t k�z�sen fejl�d�tt (55 milli� �vvel ezel�ttig).

 A mai m�kuscick�nyoknak k�t faja van, a rep�l� makiknak pedig 20.

 �l�helye

 M�kuscick�ny: Talajon �l� nappali gy�m�lcs �s rovarev�

 Rep�l�makik: F�kon �l� �jszakai gy�m�lcsev�k.  B�rlebernyeg�k olyan, mint egy kisbaba t�lm�retes rugdal�z�ja. Ennek r�v�n ak�r 70 (100) m-es sikl�rep�l�sre k�pesek.

 M�rete: Patk�ny m�ret�.

 Testt�jai

 Fej: Kezdetleges sz�nl�t�sa van. A m�kuscick�nyok l�t�tere r�szben, a rep�l�makik� d�nt�en �tfed�. Fogaik sz�ma 44-38 k�z�tt van. Az emberr� v�l�s sor�n a fogak sz�ma cs�kken.

 T�rzs: A n�st�nynek m�g n�gy eml�je van.

 V�gtagok: Ujjai v�g�n m�g csak karom van. Nagyujja a t�bbivel m�g nem ford�that� szembe.

 2. Maki szint , 70 – 55 m

 Besorol�sa

 A leg�sibb f�eml�s�k. A k�z�pid� v�g�re fejl�dtek ki. Ezen �seik m�g egy�tt �ltek a s�rk�nygy�kokkal. Legkor�bbi lelete kb. 70 milli� �ves. A korai p�ld�nyok azonban szinte csak fogaikb�l ismertek ez�rt ”dent�lis prim�t�nak” is nevezik �ket. Egyesek nem is tartj�k �ket a k�s�bbi majmok �seinek. El�re tekint� szem� lelet csak az eoc�nb�l van (55m-).

 Maki mn. f�lmajom, a f�eml�s�k rendj�nek alrendje.

 �l�helye: F�nlak�k. A nedves orr�ak a tr�pusi Afrika, India �s D�lkelet-�zsia lak�i. A sz�razorr�ak a Mal�j-szigetvil�gba szorultak.

 M�rete: �tlagosan macska m�ret�ek.

 Testt�jai

 Fej

 L�t�s: A m�kuscick�nyokhoz hasonl�an �ltal�ban gyenge sz�nl�t�suk van. Ennek k�s�bbi fejl�d�se a sz�nes gy�m�lcs� z�rvaterm�kkel egy�tt fejl�d�tt (�kol�giai elm�let). T�rl�t�suk a lombkoron�ban, az �gak k�zti mozg�st �s a kis �llatok – f�k�nt rovarok - elejt�s�t seg�tette (vizu�lis ragadoz� elm�let).

 Szagl�s: A nedvesorr�ak orrt�kr�sek. Az orrt�k�r az orrs�v�ny �s fels� ajak nedves �s �rz�keny b�rrel bor�tott r�sze, mely a szaganyagok megk�t�s�t seg�ti. A sz�razorr� makik onnan kapt�k nev�ket, hogy orrt�kr�k m�r elt�nt. A f�eml�s�k fejl�d�s�re �ltal�nosan jellemz� az, hogy a szagl�s szerepe cs�kken, a l�t�s� pedig n�.

 Fogazat: Fogaik sz�ma 36-ra cs�kkent.

 T�rzs

 A nedvesorr� makiknak m�g k�t�reg� m�h�k �s sz�rt m�hlep�ny�k van. A sz�razorr� makik m�he m�r k�t�reg� �s m�hlep�ny�k korong alak�.

 V�gtagok: Mivel m�ret�k megn�tt, m�r nem tudtak futni az �gakon hanem kapaszkodniuk kellett azokba (abore�lis elm�let). Ez�rt h�velykujjuk szembeford�that�v� v�lt – fog�kez�k alakult. Legal�bb egy ujj v�g�n a karom k�r�mm� alakul.

 3. Sz�lesorr� majom szint, 55 – 30 m �ve

 Besorol�sa

 A legegyszer�bb val�di majmok. A harmadid�szak elej�re fejl�dtek ki.

 F�eml�s�k rendje, val�di majmok alrendje, �jvil�gi mn. sz�lesorr� majmok.

 �l�helye

 Els� lelete az 54 milli� �ves Eosimas. K�n�ban bukkantak r� - legkor�bbi d�l-amerikai lelete 26 milli� �ves.

 M�ra D�l-Amerik�ba szorult.

 Testt�jai

 Szagl�sa: Orrs�v�nye sz�les. Orrny�l�sai egym�st�l t�vol vannak. Orrny�l�sai oldalra n�znek.

 Fogazata: 36-32 foguk van.

 4. Keskenyorr� majom szint, 30 – 25 m �ve

 Besorol�sa

 Az els� keskenyorr� majomnak a 30 milli� �ves Egyiptomi majmot tartj�k.

 F�eml�s�k rendje, val�di majmok alrendje, keskenyorr� mn. �vil�gi majmok.

 �l�helye: D�nt�en a tr�pusi Afrika �s �zsia.

 Testt�jai

 Orrs�v�nye keskeny. Orrny�l�sai egym�shoz k�zel vannak. Orrny�l�sai lefel� n�znek.

 5. Emberszab�s� szint, 25 – 5 milli� �ve

 Farkuk m�r nincs – de a farkcsigoly�k sz�ma m�g 8-5.

 A molekul�ris �r�k r�v�n ismertt� v�lt az, hogy az egyes emberszab�s� majom csoportok mikor v�ltak le az ember fejl�d�si vonal�r�l

 gibbon            18 m                /Hoffmann-M�tics/

 orangut�n       14 m                (15/Hoffmann-M�tics/)

 gorilla             10 m                (7)

 csimp�nz          6 m                (5)

 Proconsul: 18 milli� (20-16) �ve �lt a Victoria-t�, Rusinga-sziget�n. A csontokon l�v� s�r�l�sek szerint a rendszeres zs�km�nya volt egy farkas m�ret�, kutyaf�l�knek �s a sasoknak. Kor�bbi �seinket egy�bk�nt krokodilok, hi�n�k �s macskaf�l�k is tizedelt�k.

 A csimp�nz lev�l�s�t egy kromosz�ma t�r�s okozta. A k�z�ns�ges �s t�rpecsimp�nz fejl�d�se 2.5 milli� �ve v�lt el egym�st�l.

 6. Gyalogmajom, 5 – 1 milli� �ves

 Tudom�nyos n�ven Australopithecusnak nevezik.

 ”Kelet-Afrik�b�l … a korai emberf�l�k sok lel�hely�t t�rt�k fel. … A legt�bb fajt az Australopithecus nemzets�gb�l �rt�k le, amelyeknek az eddig tal�lt legid�sebb maradv�nya mintegy 4,5 milli� �ves.” /BM12-161./

 ”Legfontosabb jellemz�ik: a 400-500 cm3-es agyt�rfogat … A 110-140 cm magas egyedek rendszeresen k�t l�bon j�rtak.” /BM12-161./

 Vannak akik egyes j�vai leleteket is d�limajomnak tartanak.

 7. Korai �sember, 2m

 Tudom�nyos n�ven homo erectus.

 8. K�sei �sember, 1m

 Tudom�nyos n�ven homo heidelbergiensis.

 9. Laposhomlok� ember, 500 000 �ve

 Besz�lt (New Englandi Egyetem), f�st�l�ssel tart�s�tott, kem�ny�t� tartalm� �telt f�z�tt

 300 000 �ve z�mmel szarvasra �s l�ra vad�szott, de k�pes volt elejteni a 2.4m-es oroszl�nt (Atapuerca, 350 000 – 250 000 �ve, az �llat nem volt beteg, csontjai �pek; megny�zt�k �s csontjait a vel��rt felt�rt�k).

 Kre. 26 000 �ve beolvadt, DNS-e 2.5%-ban benn�nk van

 10. Mai ember, 200 000 �ve

 1. Id� adatok

 ”A mai ember az ut�bbi 200 ezer �vben fejl�d�tt ki.” /BM12-158./

 ”Molekul�ris genetikai bizony�t�kok szerint az els� fejtet�/ruhatet� elk�l�n�l�s mintegy 100 000 �ve t�rt�nt, ez k�r�lbel�l egybeesik az emberi ruh�zkod�s els� megjelen�s�vel.”

 ”… az emberi agy m�rete �s bar�zd�lts�ga csak 50 ezer �vvel ezel�tt v�ltozott meg jelent�sen.”

 2. Jellemz�i

 Istent�l kapott lelke van.

 �nfel�ldoz� k�pess�ge, k�z�ss�gi ereje �s nyelve min�s�gileg �j szintre emelte.

 Jellegzetes emberi tulajdons�g a m�v�szet �s humor.

 Akt�van alkalmazkodik: ruh�t �s eszk�zt k�sz�t� szersz�mot k�sz�t.

 Meghat�roz�v� v�lik a kultur�lis evol�ci�.

 3. Fogalmak

 Kultur�lis evol�ci�: Gondolatok (à m�mek) tov�bbad�sa az egym�st k�vet� nemzed�kek sor�n (eszm�k = gondolat rendszerek). A gondolatok �tad�suk k�zben m�dosulnak (mut�l�dnak, szelekt�l�dnak).

 M�m: A kultur�lis evol�ci� inform�ci�s egys�ge, mely ut�nz�s vagy a kult�ra tudatos �tad�sa sor�n m�sol�dik egyik agyb�l a m�sikba. A g�n fogalm�nak kiterjeszt�se a kultur�lis evol�ci�ra. A g�r�g ut�nz�s = ’mim�ma’ sz�b�l ered, v�. m�melni. A fogalmat Richard Dawkins /e. rics�rd d�kinsz/ alkotta meg ’Az �nz� g�n’ c. m�v�ben (1976). A m�mek �sszess�ge az emberis�g teljes tud�sanyaga. M�m lehet pl. egy dallam, jelsz� vagy egy�b gondolat (k�pattint�s, ruhadivat).

 11. Adatok

 12. �si �s fejlett b�lyegek

 1. �si

 K�ltakar�: A sz�rzet er�s. K�r�m helyett m�g karom van.

 Mozg�s

 A csontok vastagok, felsz�n�k �rdes, az izomzat csom�s.

 A kopony�n sok ki�ll� r�sz van. A nyakszirt �s fejtet� tarajos, a homlok lapos �s homlokereszes. A k�t taraj �s a homlokeresz a fejtart� �s r�g�izmok tapad�s�ra szolg�l, a homlokeresz pedig a szemet v�di. �llcs�cs m�g nincs: helye lapos.

 A f�nlak� �letm�d sor�n el�ny�s, ha a k�z �s l�b (legal�bb) egyenrang�. A gerincoszlop egyszer�en �velt. A medencecsont m�g keskeny. A farok a keskenyorr�akn�l a legfejlettebb: fog�farokk� alakult. Az emberszab�s� majmokn�l a farkcsigoly�k sz�ma 8-5. A fog�farok �rarug� szer�en feltekerhet� �s �t�dik v�gtagk�nt m�k�dik. A fels� v�gtag hosszabb (emberszab�s� majmok) mint az als�.

 T�pl�lkoz�s

 A fogak sz�ma nagy (m�kuscick�nyokn�l 44-38, makikn�l 36, sz�lesorr�akn�l 36-32, keskenyorr�akn�l 32).

 A fogak m�rete is nagy – ”l�fog�”.

 A szemfogak k�l�n�sen nagyok. �n�lez�k – ez�rt ut�nuk fogh�zag van.

 A fogsor�vek p�rhuzamosak.

 A r�g�izmok er�sek - ez�rt van fejtet�i taraj.

 L�gz�s: A mellkas oldalir�nyban lap�tott: ”ty�kmell�”.

 Kering�s: Mivel a t�rzs v�zszintes, visszerein nincsenek billenty�k.

 Szaporod�s

 Az ember �s a gorilla k�z�tt k�t sz�zal�knyi /Nature 2012/, az ember �s csimp�nz k�z�tt pedig mind�ssze egy sz�zal�knyi genetikai k�l�nbs�g van.

 Az ivari k�talak�s�g jellemz�en nagy (pl. gorilla, gyalogmajom).

 A vemhess�g ideje �s a k�ly�k t�mege az ember�vel egyez�: 280 nap.

 A sz�l�s az ar�nyos fej miatt k�nny� �s gyors.

 Egyedfejl�d�s

 A m�hen k�v�li fejl�d�s gyors. Az ivad�kgondoz�si id� �s az �tlagos �lettartam (40 �v) hossz�.

 Idegrendszer

 Az agy �s test t�megar�nya 0.5 – 1.6 % k�z�tt van.

 Az agykoponya t�rfogata kicsi: az emberszab�s�ak �s gyalogmajmok k�r�ben 4-5 dl. A koponya alakra keskeny, alacsony �s hossz�.

 Az agykoponya / arckoponya t�rfogat ar�ny m�g kicsi. Az arckoponya hossz�, arcmezeje kiugr�.

 Az agy / gerincvel� ar�nysz�m kicsi: emberszab�s� majmokn�l 15 : 1.

 Az agyk�rgi idegsejtek sz�ma 10 milli�rd. A piramisp�lya fejletlen. Az emberszab�s� majmok fele-fele ar�nyban jobb �s balkezesek. A korai �semberekn�l viszont h�romb�l m�r csak egy volt az.

 �rz�kszervek

 A szagl�s szerepe nagy. Az orr nagy (krumpliorr). Az orrhegy nedves.

 A l�t�s szerepe kicsi. A szemek oldalt �l�k. A t�r �s sz�nl�t�s gyenge.

 2. Fejlett

 K�ltakar�: A sz�rzet gyenge. Karom helyett m�r k�r�m van.

 Mozg�s

 A csontok v�konyak, felsz�n�k sima, az izomzat finom.

 A nyakszirt csapott, a fejtet� sima, a homlok meredek, m�g csontos szem�ld�k�v sincs. A fejet tart� �s r�g�izmok gyeng�k. Az �llcs�cs viszont kiugr�.

 A k�t l�bon j�r�s miatt az �reglyuk m�r a koponya alapj�n van. A fejet tart� izmok gyeng�k (ez�rt nincs nyakszirti taraj sem). A gerincoszlop kett�s S-alak�, hogy j� rug�z�st biztos�tson. A medence sz�les. Az als� v�gtag j�val hosszabb �s er�sebb. A l�b nagyujja m�r nem ford�that� szembe a t�bbi ujjal.

 T�pl�lkoz�s

 A fogak sz�ma m�r csak 32.

 A fogak m�rete is kicsi.

 A szemfogak �si t�rsaikhoz k�pest k�l�n�sen kicsik. A fogh�zag elt�nt.

 A fogsor�vek parabola alak�ak. A r�g�izmok gyeng�k (ez�rt nincs fejtet�i taraj).

 L�gz�s: A mellkas lapos.

 Kering�s: Mivel a felegyenesed�s csak 5 milli� �ve k�vetkezett be, visszerein nincsenek billenty�k.

 Szaporod�s

 Egy-egy ember k�z�tt �tlagosan egy ezrel�knyi genetikai k�l�nbs�g van.

 A m�retbeli ivari k�talak�s�g viszonylag kicsi (10%).

 A koromsz�m�k sz�ma az embern�l 46.

 A vemhess�g ideje �s a csecsem� t�mege az emberszab�s� majmok�val egyez�: 280 nap �s 3 kg.

 A nagy fej miatt a sz�l�s hossz� �s f�jdalmas.

 Egyedfejl�d�s

 A m�hen k�v�li fejl�d�s lass�. Az ivad�kgondoz�si id� �s az �tlagos �lettartam (80 �v) hossz�.

 Idegrendszer

 Az agy �s test t�megar�nya 2.07 % k�z�tt van. Az agykoponya t�rfogata nagy: a mai ember eset�ben �tlagosan 13.5 dl. Az agykoponya alakra sz�les, magas �s r�vid.

 Az agykoponya / arckoponya ar�ny m�r nagy. Az arckoponya r�vid, arcmezeje lapos.

 Az agy / gerincvel� ar�nysz�m nagy: embern�l 49 : 1.

 Az agyk�rgi idegsejtek sz�ma 100 milli�rd. K�l�n�sen fejlett az �j mozg�s tanul�sakor d�nt� piramisp�lya. A mai emberek k�z�tt m�r csak t�zb�l egy balkezes.

 �rz�kszervek

 A szagl�s szerepe kicsi. Az orr apr� (pisze). Az orrhegy sz�raz.

 A l�t�s szerepe nagy. A szemek el�re tekintenek. A t�r �s sz�nl�t�s fejlett.

 L�trej�tt majd visszafejl�d�tt

 Homlokeresz, farok, l�b nagyujj�nak szembeford�that�s�ga.