4.2. ERDEIFENY� - AZ �R�KZ�LDEK VIL�GA

 Tank�nyv 98-100. oldala; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 44. oldala

 1. Az ig�nytelen feny�k

 1. �r�kz�ld: Folyamatosan lombosodik �s folyamatos a lombhullat�sa is

 2. T�lev�l

 T� alak� lev�l, pl. kaktusz, feny�k à a lev�l fel�lete kisebb� v�lik a sz�razs�gt�r�s jav�t�sa v�gett

 A feny�kn�l k�v�l viaszos, bel�l gyant�s, sz�raz (alacsony v�ztartalm�) – ez�rt is keveset p�rologtat �s t�ri a fagyot

 3. �l�hely�k

 Kedvelik a (3) j� talajt, csapad�kot �s kis h�ing�st – de elviselik ezek ellent�t�t is: vissazsor�tott helyzetben vannak, a rosszabb adotts�g� helyeken �lnek.

 A K�rp�tokban 1000-1600 m k�z�tt lucfenyeves alkot magass�gi �vet

 Eur�p�ban az Oslo-Stockholm-Helsinki vonalt�l �szakra alkot a fenyves �vezetet. �zsi�ban Szib�ria t�lnyom� r�sze egy feny�rengeteg.

 2. Erdeifeny�

 1. B�M

 Besorol�sa

 �l�vil�g, n�v�nyek orsz�ga, nyitvaterm�k t�rzse, feny�k oszt�lya, erdeifeny� faj.

 Oszt�lyon bel�li rokon faja a feketefeny� �s lucfeny�.

 �l�helye

 A F�ld leggyakoribb feny�je.

 Magyarorsz�gon (3)

 �ltal�ban telep�tett, k�t ter�leten term�szetes:

 a Nyugat-Dun�nt�lon �s egy foltnyi helyen

 a Bakony �szaknyugati perem�n: a feny�f�i �sfenyvesben.

 M�rete: 30-50 m-es.

 2. Szervei

 2.1. Gy�k�r

 Gy�k�rzete sek�lyen sz�tter�l� – v�kony talajon is meg�l.

 Gy�kerei gomb�kkal sz�vetkeznek: gombagy�keret alkotnak. A gomba seg�t felsz�vni a vizet �s t�ps�kat, cser�be a feny� k�sz szerves anyagot ad.

 2.2. Sz�r

 Sz�ra a f�k f�s sz�ra. r�szei: t�rzs, �g, gally, vessz�k.

 T�rzs�n a k�reg fiatalon narancss�rga, id�sen barn�ssz�rke �s lapokban lev�l�.

 A fa n�veked�se sor�n az als�bb �gak f�ny hi�ny�ban elsz�radnak, let�rnek - feltisztul.

 �gai �rv�ket – �gemeleteket – alkotnak.

 Lombkoron�ja sz�lesen k�pos – lecs�szik r�la a h�.

 2.3. Lev�l

 Levele k�tt�s, hamvass�ga (leheletnyi viaszbevonata) miatt sz�rk�sz�ld.

 Hossza 5 cm (4-7 cm).

 A lehullott t�lev�l puha �s rugalmas feny�avart k�pez. A viasz �s gyanta miatt nehezen bomlik le. Nesztelen rajta a j�r�s. A fenyvesek talaja term�ketlen – ez�rt (is) az aljn�v�nyzet gy�r.

 2.4. Vir�ga

 A tavasz v�g�n vir�gzik.

 Vir�gai egyivar�ak, de a porz�s �s term�s vir�g egyazon n�v�nyen mindkett� megtal�lhat�, ez�rt a n�v�ny egylaki.

 A vessz�k v�g�n kifejl�d� toboza barna sz�n� �s toj�sdad. A toboz elf�sult n�i vir�gzat.

 Sz�lmegporz�s�. A porz�s vir�g t�m�nytelen vir�gport termel. A term�s vir�g sz�ntelen, szagtalan, �zetlen (nem �des).

 A megporz�s �s megterm�keny�t�s ut�n term�levelek �sszez�rulnak, majd meg�rve sz�tny�lnak ism�t.

 A term�lev�len sz�rnyas magok fejl�dnek.

 A sz�rnyas mag a sz�llel – ejt�erny�s-start�gi�val – terjed.

 A magkezdem�nyt nem veszi k�r�l a term�. A magot nem veszi k�r�l term�sfal – ez�rt nyitvaterm�.

 Term�se nincs.

 3. Emberrel val� kapcsolata (5)

 Gyors n�veked�s� j�l hasad� puhafa à �p�letfa �s b�tor

 Gyant�j�t V-alak� bev�g�sokkal csapolj�k à balzsam �s lakk

 Fiatal hajt�s à ill�olaj. Az ill� olaj szobah�m�rs�kleten illan� – p�rolg� – illatos olaj.