4.4. MADARAK A LOMBOK K�Z�TT, tk. 104-106; mf. 46.

 1. Nagy fakop�ncs

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, �llatok orsz�ga, gerincesek t�rzse, madarak oszt�lya, hark�lyalkat�ak rendje, Nagy fakop�ncs faj.

 Hark�lyalkat�ak csoportjellemz�i

 Faodvakban f�szkel�, erdei madarak.

 Fi�k�ik csupaszon �s vakon kelnek ki a toj�sb�l: f�szeklak�k.

 A fak�reg alatti rovarl�rv�kat szigonynyelves v�s�cs�r�kkel szedik ki.

 F�nlak� �letm�djukat az X-alak� k�sz�l�b �s a merev, t�maszt� korm�nytollak seg�tik.

 2. �l�helye: Lombos- �s fenyveserd�k.

 3. M�rete: Rig�nyi, 25 cm hossz�.

 2. K�lleme

 2.1. Sz�ne

 A h�meknek piros tark�foltja: "sapk�ja" van.

 H�toldala nagyr�szt fekete mint a f�ldfelsz�n,  hasoldala pedig feh�r, vil�gos, mint az �gbolt.  �gy fel�lr�l vagy alulr�l n�zve egyar�nt nehezebben vehet� �szre. Ezt a sz�nkombin�ci�t �ltal�nos v�zi-l�gi rejt�sz�nnek nevezz�k.

 2.2. Testt�jai

 Feje kicsi – ty�kesz�.

 A fak�reg alatti rovarl�rv�kat szigonynyelves v�s�cs�r�kkel szedik ki. Nyelve hosszan ki�lthet�, ragad�s. Egyes fajokn�l hosszabb lehet mint a fej a cs�rrel egy�tt

 Nyaka mozg�kony.

 T�rzs�nek v�g�r�l merev, t�maszt� korm�nytollak (mn. farktollak) ny�lnak ki.

 Farka nincs.

 V�gtagja fel�l sz�rny, alul l�b.

 Sz�rnya gy�nge - rep�l�se hull�mos. N�h�ny sz�rnycsap�ssal felfel� halad, majd sz�rnyait beh�zva s�llyed. �gy nehezebben tudj�k kisz�m�tani r�pt�t a ragadoz� madarak. A ny�lt ter�leteket ker�li.

 L�ba X-alak� k�sz�l�b�nak cs�dje r�vid, karma �les. Ujjainak �ll�sa a norm�l mad�rl�b�t�l elt�r (3-1), k�t ujja el�re �s kett� h�tra �ll (2-2).

 3. T�pl�lkoz�sa

 X-alak� k�sz�l�b�val kapaszkodik, merev farktollaival t�maszkodik.

 Ny�ron rovarev� (pete, l�rva, b�b, kifejlett). A k�reg reped�seiben (gyapjaslepke), a k�reg alatt (bet�z�sz�) �s a fatestben (szarvasbog�r) egyar�nt kutat. A fat�rzseken alulr�l-felfel�, csigavonalban halad, a rejt�zk�d�ket a kopogtat�s visszhangj�r�l ismeri fel, majd ki�zi �ket. A megriadt rovarok sokszor a fa t�ls� oldal�ra menek�lve bukkannak el� - a fakop�ncs azonban ismeri viselked�s�ket, �s vill�mgyorsan odak�szva pont ott les r�juk.

 Er�s nyakizmaival belev�gja v�s�cs�r�t a fak�regbe, j�kora darabon leh�ntva, lefesz�tve azt. A l�rvaj�ratot kiv�jja, majd bele csusszantja f�regszer�, ragacsosan ny�las szigonynyelv�t (v�ge kem�ny, szigonyszer�).  A kis rovar r�ragad erre, a nagyot pedig feld�fi.

 Fajt�rsait nem t�ri meg fels�gter�let�n, de a kisebb �nekesmadarakkal nem verseng, mivel ezek a fa sz�m�ra el�rhetetlen r�sz�n keresik t�pl�l�kukat (a csuszk�k az �gak lefel� n�z� oldal�n, a sz�ncineg�k a gallyakon, a k�kcineg�k a vessz�k�n).

 �lland� madarunk, mely t�len n�v�nyekkel k�nytelen be�rni. Mogyor�t vagy tobozt keres, melyet egy k�regreped�sbe - �n. "kov�csm�hely"-be - szor�t. A mogyor�t felt�ri, a tobozr�l leh�ntja a term�leveleket �s kiszedegeti magvait.

 4. Szaporod�sa

 A korhad� f�ba v�jt od� 2-20m-es magass�gban helyezkedik el. Az egy h�napos v�s�si munk�ban a h�m �s a toj� is r�szt vesz, �s ez igen kimer�ti �ket. Az od� sz�less�ge 30 cm, magass�ga 60 cm.

 A toj� 5 toj�st rak. A fi�k�k f�szeklak�k.

 A h�m tavaszi kopogtat�sa a "hark�ly�nek", mely a vet�lyt�rsat riasztja, a toj�t csalogatja. Ennek sor�n a h�m teljes er�bedob�ssal ver a cs�r�vel egy �reges �gat. �tlagosan 15-�t kopogtat egyszerre, majd 2-3 m�sodperces sz�netet tart. A visszhangos, kong� hang ak�r 1 km-re is elhallatszik. Emberk�zelben villanyoszlopon, b�dogtet�n, ereszcsatorn�n is sz�vesen dobol. Ha a h�m kopog�st hall fels�gter�let�n, harcra k�szen el�bukkan. �gy azonban az ember is el�csalogathatja.

 Az udvarl�s sor�n a h�m �r�kon �t �zi, kergeti a toj�t, m�g az v�gre hajland� p�rosodni vele.

 A k�lt�shez �reg, beteg f�t keres, melynek t�rzs�be od�t v�j a h�m �s toj�, egy�ttes munk�val. Kem�nyf�ban (t�lgy, b�kk) ez k�t heti megfesz�tett munk�t jelent sz�m�ra, a puhaf�val (feny�, f�z, ny�r) k�nnyebben boldogul (2 nap). Az od� bej�rata sz�k, zs�kszer�en lehajl� �rege t�gas. Az alj�n faforg�cs a b�l�s. A toj� �vente egyszer 5 (4-6) feh�r (teh�t nem rejt�sz�n�) toj�st tojik. A toj� �s a h�m felv�ltva k�lt. A fi�k�k kezdetben csupaszok �s vakok: f�szeklak�k.

 5. Emberrel val� kapcsolata

 Mivel a sz�vak f� fogyaszt�ja, r�gen az "erd� gondnoka" nevet kapta.

 A mai erd�gazd�lkod�sban azonban sz�gyen a korhad� �s sz�vas fa.  Itt kevesebb t�pl�l�kot tal�l, �s igen megk�nl�dik az eg�szs�ges f�k kiv�j�s�val.  Ezzel n�mi k�rt okoz.

 Sopronban, az egyetemen kifejlesztettek egy m�hark�lyt. Olyan m�szer ez, amely a kopogtat�s visszavert hangj�t kielemezve k�pes jelezni egy fa eg�szs�gi �llapot�t.

 2. Sz�ncinege

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, �llatok orsz�ga, gerincesek t�rzse, madarak oszt�lya, �nekesmadarak rendje, cinegef�l�k csal�dja, sz�ncinke faj.

 Renden bel�li rokona a k�kcinke, f�lem�le, h�zi ver�b, f�stifecske.

 �nekesmadarak mn. ver�balkat�ak rendj�nek csoportjellemz�i

 Ebbe a rendbe tartozik a mad�rfajok 60%-a.

 T�pl�l�kuk mag �s/vagy rovar.

 L�gcs�v�k alj�n egy �n. als� g�gef� tal�lhat�. Az �nekesmad�r �gy �nmag�ban is duettet �nekelhet (g�ge + als� g�gef�). Daluk apr� termet�k ellen�re messze hangz�.

 Fi�k�ik csupaszon �s vakon kelnek ki a toj�sb�l - f�szeklak�k.

 2. �l�helye

 �lland� madarunk. ”… nagyon alkalmazkod� k�pes … minden�tt megtelepszik, ahol f�kat tal�l.” /Szmd-224./

 A lombos- �s fenyveserd�kben egyar�nt megtal�lhat�.

 3. M�rete: Ver�bnyi (hossza 15 cm, t�mege 20 gramm).

 2. K�lleme

 1. Sz�ne

 Sz�nfekete fej�n feh�r pofafoltok vannak. Ez a mint�zat a fajt�rsak felismer�s�re szolg�l. Fekete mells�vot visel. H�toldala �s sz�rnya olajz�ld (sz�rke), hasoldala k�ns�rga.

 2. Testt�jai

 Fej: L�that� f�lkagyl�ja nincs. Orrny�l�sa a cs�r t�v�n ny�lik. Szagl�sa – a madarak z�m�vel ellent�tben, ritka kiv�telk�nt – j�. Csipeszszer� rovarfog� cs�re van.

 Nyak: r�vid �s mozg�kony

 T�rzs: z�m�k

 V�gtagok

 Kicsi, lekerek�tett sz�rnyai vannak. Mellizmai gyeng�k. Neh�zkesen, csapkodva, keveset rep�l.

 Ink�bb v�kony, de er�s sz�kd�csel� l�b�t haszn�lva v�ltoztat helyet. �gyesen f�ggeszkedik.

 3. T�pl�lkoz�sa

 1. �letm�dja: Nappali mindenev�.

 2. T�pl�l�ka

 ”�tlapjukon f�k�nt rovarok szerepelnek.” /T5-105./

 A rovart minden �llapotban (pete, l�rva, b�b, kifejlett) eszi. Fogyaszt f�rget is. Ha nincs �llati eledel, a n�v�nyire fanyalodik. Magot �s term�st (gy�m�lcs) csipeget.

 3. T�pl�l�kszerz�se

 T�pl�l�k�t a lombkoron�ban szerzi meg.

 Ny�ron f�k�nt rovarokkal  �s f�rgekkel, �sszel gy�m�lcs�kkel, t�len magvakkal t�pl�lkozik.

 Fal�nk: Mivel kicsi à testt�meg�hez k�pest nagy a fel�lete à sok h�t vesz�t à naponta saj�t testt�meg�vel egyenl� t�pl�l�kot eszik à �l�nk �s f�rge: sz�ntelen�l keresg�l, vizsg�lgat, csipeget.

 A nagyobb t�pl�l�kot l�bujjaival leszor�tja, cs�r�vel sz�tvagdossa.

 Egy cinkecsal�d �vente 20 milli� rovart fogyaszt el. Fel�t a sz�l�k, fel�t a fi�k�k.

 4. Szaporod�sa

 A p�rv�laszt�s folyamata hamar megkezd�dik. ”A h�mek m�r kar�csony ut�n �nekelni kezdenek.” /Szmd-224./. Ehhez a h�m olyan �nekl��ll�st foglal (pl. �ghegy), ahonnan dala – a "nyitnik�k" - messze hangzik. Dal�nak szerepe kett�s. A toj� sz�m�ra szaporod�si h�v�hang, a m�sik h�mnek pedig riaszt�hang. Ha a m�sik h�m m�gis bet�r a ter�letre, megkezd�dik a szexu�lis k�zdelem: cs�r�kkel-karmukkal egym�snak esnek. A vesztes menek�l. Az udvarl�sra a cinke nem sokat ad: a becs�b�tott toj�k egyszer�en a ter�let ur�val p�rzanak. Az �nekesmadarak j�l meg tudj�k k�l�nb�ztetni egym�s �nek�t: az �nek �ltal�ban csak a fajt�rsakra hat.

 P�rz�s ut�n a toj� faodvat keres, �s az � dolga a f�szekrak�s is. A f�szek kerete f�sz�l, b�l�se behordott sz�r, kihullatott toll. A f�szek v�ly�j�t test�vel m�ly�ti ki. A toj�srak�s sor�n �vente k�tszer 10 db, feh�r sz�n� toj�st tojik. A toj� hasoldal�n a v�rell�t�s fokoz�dik, a tollak kihullanak - k�lt�folt alakul. A kotl�s alatt toj�sait ezzel a "f�t�test"-tel melengeti.

 K�t h�t m�lva kikelnek a tehetetlen, f�szeklak� fi�k�k. Csupaszok �s vakok. A sz�l�k ivad�kgondoz�sa fejlett. Percenk�nt hordj�k a t�pl�l�kot, am�g csak vil�gos van - "l�t�st�l-vakul�sig" (ak�r napi 16 �r�n �t). Ha a fi�k�k meg�rzik a f�szek rezd�l�s�t: hevesen csipogni kezdenek.  Kit�tj�k cs�r�ket, felt�rul �l�nks�rga torkuk. A sz�l�k sz�m�ra ez a hang �s l�tv�ny az etet�si viselked�s kulcsingere. A sz�l�k az od� tiszt�ntart�s�r�l is gondoskodnak: cs�r�kben hordj�k ki a fi�k�k �r�l�k�t. T�mad�s eset�n f�szket elsz�ntan v�dik: d�h�sen k�pk�dnek, f�jnak. �gy pr�b�lj�k az ellens�get elijeszteni.

 H�rom h�ttel a toj�sb�l val� kikel�s ut�n megt�rt�nik a kirep�l�s: a fi�k�k elhagyj�k a f�szket. ”A kirep�l�s ut�n a csal�d m�g egy-k�t h�tig egy�tt marad, ezalatt az �reg madarak m�g etetik a fiatalokat.” /Szmd-224./. Azok teh�t fokozatosan megkezdik �n�ll� �let�ket.

 5. Emberrel val� kapcsolata

 ”… nagyon alkalmazkod�k�pes mad�r … a sz�ncinege foglalja el leggyakrabban a kihelyezett f�szekod�t. … K�nnyen r�szoktathat�k arra, hogy a csemeg�t az emberek kiny�jtott kez�b�l is �tvegy�k.” /Szmd-224./. Ha valahov� ritk�n �rkezik lev�l, bef�szkelheti mag�t a postal�d�kba is.

 A term�szet rendje szerint a cineg�k nagy r�sze t�len �hen hal, kih�l - nem t�zszerez�dhet meg �vr�l-�vre a p�rok sz�ma. A neh�z �vszak a t�pl�l�kot ny�jt� ember k�zel�be �zi.  Csipeget a mad�retet�k olajos napraforg� magvaib�l �s a kif�ggesztett szalonn�b�l. A n�la is kisebb �nekesmadarakkal nem osztozik: elveri �ket az etet�t�l.  Az is el�fordul, hogy felkoncol egyet �s lakom�zik bel�le.

 A j�llak�s�rt folytatott k�zdelem �tletess� teszi. Angli�ban reggelente a h�zak ajtaja el� teszik a tejes�vegeket, melyeket aluf�lia z�r le. Egy v�llalkoz� szellem� sz�ncinege r�j�tt arra, hogy ezeket cs�r�vel ki tudja nyitni.  R�kapott az energiad�s tejf�lre.  El�sz�r saj�t csal�dja tanulta el t�le az �gyes fog�st - majd sorra a t�bbi.  Az �vegnyit�si fort�ly 30 km/�ves sebess�ggel terjedt.