4.7. GOMB�K - AZ ERD� GOMB�I

 Tank�nyv 113-115. oldala, k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 49. oldala.

 1. A gomb�k besorol�sa

 A gomb�k t�bbsejt� �s kett�s term�szet� l�nyek.

 Kin�zet�k n�v�nyi jelleg�, mivel r�gz�ltek.

 T�pl�lkoz�suk �llati jelleg�. Szerves anyagot bontanak le oxig�n seg�ts�g�vel v�zz� �s sz�n-dioxidd� (mint az ember).

 A gomb�k ez�rt nem n�v�nyek, nem �llatok, hanem az �l�vil�g egy �n�ll� orsz�g�t alkotj�k.

 2. A gomb�k �letm�dja

 A lebontand� szerves anyag lehet �l� vagy holt.

 3. A gomb�k emberrel val� kapcsolata

 K�ros

 n�v�nyen, pl. peronoszp�ra, lisztharmat �s v�nkospen�sz (mon�lia)

 emberen pl. l�bgomba

 Hasznos

 antibiotikum termel�k – melyek antibiotikumokat termelnek a bakt�riumok ellen, pl. ecsetpen�sz

 �leszt�k: a s�r-, bor- �s s�t��leszt�. Gomba �rleli a sajtot �s a szal�mit is.

 Tudnival�, hogy a termel�d� sz�n-dioxid bubor�kjai l�that�k a s�rben �s az �ppen borr� forr� mustban. Ezek f�jj�k fel szivacsoss� a kenyeret �s ez�rt van lyuk a sajtban.  

 4. Erd�sz�li csiperke

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, gomb�k orsz�ga, val�di gomb�k t�rzse, baz�diumos gomb�k oszt�lya, kalaposgomb�k rendje, csiperk�k csal�dja, erd�sz�li csiperke faj.

 Nev�nek megfelel�en f�k�nt az erd�sz�len terem. Lombos �s fenyves erd�ben egyar�nt el�fordul. K�l�n�sen jellegzetes az ak�cos erd�s�vokban.

 Oszt�lyon bel�li rokona a gyilkos gal�ca �s nagy �zl�bgomba /T6M-115..2./

 2. �l�helye: Korhad�klak�.

 3. M�rete

 Magass�ga �s kalapj�nak egyar�nt 10 cm �ltal�ban.

 N�ha azonban sokkal nagyobbra is megn� (magass�ga 25 cm, kalapj�nak �tm�r�je 30 cm).

 2. K�lleme �s szaporod�sa

 Szervei nincsenek. Test�nek k�t alakja a teny�sztest �s term�test.

 A lehull� sp�r�b�l kihajt a gombafonal. El�gazik �s sug�rir�nyban sz�tterjedve, l�thatatlanul �tsz�vi a korhad�kot. Ez a sz�vev�ny a teny�sztest. A fonalakban felhalmoz�dik a korhad�k lebont�s�b�l nyert t�panyag.

 Egy h�nap m�lva, egy kiad�s es�t k�vet�en fejl�d�snek indul a term�test. Ennek m�r testt�jai lesznek: ez�rt a csiperke telepes n�v�ny. El�sz�r kis csom�k jelennek meg a felsz�nen (l�tsz�lag a semmib�l), nev�k: gombatoj�s. A gombatoj�s gyorsan ”n� mint a gomba”, amit a gombafonalakban m�r el�re felhalmozott tartal�k t�panyag tesz lehet�v�.

 A gombatoj�s belsej�ben kialakul a t�nk �s kalap, emellett kett�s burka j�n l�tre. A teljes burok maradv�nya lehet a bocskor �s a kalapon l�that� sz�mos folt. A r�szleges burok� pedig a kalapr�l leereszked� f�tyol. A csiperk�nek mindezek k�z�l csak gall�rja fejl�dik (teh�t bocskora sincs).

 A kalap alj�n sp�raterm� lemezek j�nnek l�tre. A lemezek fiatalon �pp oly feh�rek mint a term�test t�bbi r�sze. Mikor a term�test el�ri az egy hetes kort, a lemezek sz�ne csokibarn�ra v�lt. Ekkor a sp�r�kat meg�rlelik �s kihullajtj�k. Ezut�n a term�test felpuhul, sz�tesik, elpusztul.

 Azonban a lehull� sp�r�kb�l ism�t kihajt a gombafonal.

 3. Emberrel val� kapcsolata

 ”Az erdei csiperke �zletes, ehet� gomba.” /T6M-113../

 Aki a bentszakadt bocskor� gyilkos gal�c�t csiperk�nek hiszi: �let�vel fizet.