4.8. NAGYVADAK AZ ERD�BEN

 Tank�nyv 116-118. oldala, k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 50. oldala

 1. G�mszarvas

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, �llatok orsz�ga, gerincesek t�rzse, eml�s�k oszt�lya, p�rosujj� pat�sok rendje, k�r�dz�k alrendje, szarvasf�l�k csal�dja, g�mszarvas faj.

 Csal�don bel�li rokona a nyugati �z �s a r�nszarvas.

 2. �l�helye

 Legjobban az erd�s puszt�n �rzi mag�t.

 Magyarorsz�gon a legh�resebb �llom�nya a Gemenci-erd�ben (Szeksz�rd �s Baja k�z�tt, a Duna �rt�ri ligeterdej�ben) van.

 3. M�rete

 Hossza (1.5-) 2.5 m, marmagass�ga 1.5 m, t�mege (100-) 350 kg (mint a vaddiszn�).

 Ivari k�talak�s�ga kifejezett: a teh�n t�mege a bik�k�nak fele (ivari k�talak�s�g tn. szexu�lis dimorfizmus, ahol szex ~ ivar, di = kett�, morf = forma, alak). A bik�k m�rete az�rt nagyobb, mert �k k�zdenek a tehenek�rt.

 2. K�lleme

 2.1. Sz�ne

 Egyszer� r�t rejt�sz�n.

 Tavasszal �s �sszel vedlik. A ny�ri sz�rzet r�vid �s v�r�ses, a t�li hossz� �s sz�rk�s.

 2.2. Testt�jai

 2.2.1. Feje

 Agancsa

 ”A bik�k fej�t agancs d�sz�ti, amely a homlokcsont ny�lv�ny�n, a r�zsat�n �l.” /T6M-116./

 Az �gas-bogas agancs t�mege mintegy 10 kg (max. 18.5 kg, 1.2 m-es feszt�v). A h�szas agancsok m�r ritk�k.

 F�le: F�lkagyl�ja a hangforr�s ir�ny�ba ford�that� à ”hegyezi a f�l�t”. Hall�sa kiv�l�.

 Szeme: Nagy, l�t�sa kiv�l�. Helyzete szerint oldalt �l� �s panor�ma l�t�.

 Orra

 Hossz�k�s fej�nek fels� r�sz�n hossz� az orr�reg is – sok a szagl�sejt - szagl�sa kiv�l�. Ak�r 600 m-r�l is megorrontja az �vatlanul - sz�l fel�l - �rkez� ember szag�t.

 Fogazata: N�v�nyev� fogazat – z�pfoga red�s. Metsz�fogai alul hossz�ak, fel�l hi�nyoznak.  Szemfogai nincsenek, ez�rt az als� fogsorban megszakad a fogak l�ncolata.

 2.2.2. Nyaka: Hossz� legel�nyak.

 2.2.3. T�rzse: Sz�les, mivel t�pl�l�ka nehezen em�szthet�.

 Nagy, �sszetett gyomra van.

 A far�n l�v� feh�r folt a fart�k�r, amely a csorda �sszetart�s�t szolg�lja. Farkas el�l menek�lve a gid�k ennek seg�ts�g�vel k�vetik anyjukat.

 2.2.4. Farka: Kurta �s c�ltalan.

 2.2.5. L�ba

 P�rosujj� pat�s, izmoscomb� fut�l�b.

 Fut�sa kecses, l�gies – nagy t�mege ellen�re. Fej�t b�szk�n emelve, d�lcegen fut.

 Sz�ks�g eset�n nagyokat ugrik �s j�l �szik.

 3. T�pl�lkoz�sa

 3.1. �letm�dja: Sz�rk�leti-hajnali n�v�nyev�.

 3.2. T�pl�l�ka: F�, lomb �s k�reg; term�s: makk �s gy�m�lcs.

 3.3. T�pl�l�kszerz�se

 �vatos à k�r�dz�.

 Nagy t�rfogat� �sszetett gyomra olyan, mint egy erjeszt� tart�ly. A benne l�v� bakt�riumok a cellul�zt vajsavv� erjesztik. Az �llat ezt sz�vja fel.

 4. Szaporod�sa

 A bik�nak id�vel egyre nagyobb �s egyre el�gaz�bb agancsai n�nek.  Az agancs jelzi a bika erej�t �s megakad�lyozza a komolyabb s�r�l�st. A bika agancsfejl�d�se nem annyira szab�lyos, mint az �zbakokn�l. Ereje telj�ben ak�r huszonn�gyes (�gak sz�ma) agancsa is lehet. T�len hullatja, ny�ron �jra n�veszti.

 A t�bbi egyed csord�ban �l, ahol az egyedsz�m a 100-at is el�rheti. A bika az �szi b�g�si (szaporod�si) id�szakban egy csord�t kisaj�t�tva h�remet foglal. A fiatal h�meket elverik anyjuk mell�l, ezt�n azok leg�nycsapatot alkotnak. A vet�lyt�rs bik�kat messze hangz� b�g�s�kkel igyekeznek elriasztani.

 Ha az elriaszt�s nem siker�l, a h�rem ura er�fitogtat�sba kezd. Pat�j�val felszaggatja a talajt, agancs�val megt�p�zza a k�zeli cserj�ket. Ezt�n j�n a b�g�si csata k�vetkezik. Az er�sebb bika hangja m�lyebb, er�sebb - ha nagy a k�l�nbs�g, a gyeng�bb feladja. A p�rhuzamos s�ta sor�n egym�sra sand�tva a nyak vastags�g�t - �s �gy a nyakizmok erej�t - becs�lik fel. A bik�k hossz�sz�r� nyaklebernyege a m�ret-megt�veszt�st szolg�lja.

 Ha ez sem hoz d�nt�st, a v�rben forg� szem� bik�k agancsukkal �sszeakaszkodva pr�b�lj�k h�tratolni ellenfel�ket. A k�zdelem �r�kon �t tarthat. V�g�l a vesztes utols� erej�t �sszeszedve nekifesz�l a gy�ztesnek - majd h�traugrik �s eliszkol.  A  gy�ztes p�rzik - id�vel a teljes h�remmel.

 N�ha a fiatal bik�k kihaszn�lj�k az er�sek k�zdelm�t �s suttyomban megh�gj�k a teheneket. Nagyritk�n az is el�fordul, hogy a k�zd� bik�k agancsa �gy �sszeakad, hogy nem tudnak t�bb� sz�tv�lni.  Egy�tt halnak �hen.

 A teh�n �ltal�ban egy borjat ellik, mely a teh�n h�ts� l�bai t�j�k�n l�v� t�gyb�l tejet szopik, �gy hogy beb�jik a teh�n hasa al�. A gid�nak �sszetett rejt�sz�ne van. Barna alapsz�n feh�r pettyei feloldj�k a test k�rvonal�t. A fiatal tehenek anyjukkal maradnak.

 5. Emberrel val� kapcsolata

 A csapa a szarvasf�l�k patanyoma. Agancsuk k�zismert vad�sztr�fea.

 Gid�t ne simogass, mert az anya elveti az idegen szag miatt.

 2. Vaddiszn�

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, �llatok orsz�ga, gerincesek t�rzse, eml�s�k oszt�lya, p�rosujj� pat�sok rendje, diszn�f�l�k csal�dja, vaddiszn� faj.

 H�zias�tott alfaja a h�zisert�s (melyet Kr. e. 7 000 k. h�zias�tottak Kis�zis�ban), mellyel keveredni k�pes.

 2. �l�helye

 Az erd�s puszt�k boz�tj�ra termett (boz�t: d�s cserje- �s gyepszint). (Eur�zsiai elterjed�s� faj.)

 Jellemz� a t�lgyesekben, mivel legf�bb eledele a makk. Kedveli az �rt�ri ligeterd�ket. Itt a s�ros terepen (egy�nileg mozgathat�) p�rosujj� pat�ival j�l boldogul.

 3. M�rete

 Ivari k�talak�s�ga er�s: a koca t�mege a kan�nak k�tharmada (de van hogy csak a fele).

 A legnagyobb kanok hossza (1-) k�t m�ter, farka (1-) k�t arasz. Magass�ga (0.5-) egy m�ter, t�mege (50-) 350 kg (az �szaki lomberd�kben, Oroszorsz�gban; akkora mint a g�mszarvas).

 M�ret�k a h�m�rs�klethez à f�ldrajzi sz�less�ghez is igazodik. Az �szakiak nagyok, a d�liek fele akkor�k.

 2. K�lleme

 1. Sz�ne

 A kifejlett sert�seknek egyszer� rejt�sz�ne van, mely k�rnyezet�nek megfelel� (r�t, barna, s�rga, sz�rke, fekete). Mivel sokat dagony�zik, rejt�sz�n�nek kialak�t�s�ba a s�r is beseg�t.

 Fed�sz�rei merev sert�k, melyek a boz�t karcol�s�t�l �s valamelyest a harap�st�l is v�dik. Oldals� sert�i k�l�n�sen er�sek: sertepajzsot alkotnak. A fed�sz�r�k alatti puha gyapj�sz�r�k a h�szigetel�sben fontosak. Ezt a b�ralja vastag szalonnar�tege is seg�ti. B�r�b�l dagony�z�ssal (s�rf�rd�) t�vol�tja el az �l�sk�d�ket (pl. kullancs).

 2. Testt�jai

 2.1. Feje: Hossz�k�s.

 F�le: F�lkagyl�ja a hangforr�s ir�ny�ba ford�that� à ”hegyezi a f�l�t”. . Hall�sa kiv�l�.

 Szeme: Apr�, l�t�sa gyenge. A boz�tban �gysem l�tna messzire.

 Orra

 Hossz�k�s fej�nek fels� r�sz�n hossz� az orr�reg is – sok a szagl�sejt - szagl�sa kiv�l�: a t�pl�l�kot �s ragadoz�t egyar�nt �szleli.

 Fels� ajka �sszen�tt az orral: r�vid orm�nya van.

 A t�r�korong az orm�ny v�g�n l�v� nedves, �rz�keny �s mozg�kony k�plet, melynek elej�n j�l l�that�k az orrny�l�sok.

 Fogazata

 Mindenev� fogazata van: z�pfogai gum�sak.

 A kanok szemfoga agyarr� fejl�dik (max. 28cm). Az agyarak felfel� merednek, egym�ssal szembefordulnak - �n�lez�k, egym�st fenik. T�pl�l�kot �snak �s v�dekeznek vel�k.

 2.2. Nyaka: Kurta, izmos.

 2.3. T�rzse: Z�m�k, oldalr�l lap�tott, sertepajzsos. �gy k�nnyen �tcs�rtet a boz�ton.

 2.4. Farka: Kurta, kunkori (csiga-vonalban tekered�), 15cm hossz�, sz�rbojtban v�gz�d�.

 2.5. L�ba

 Kurta, p�rosujj� pat�s, izmoscomb� fut�l�b.

 N�gy pat�j�val a mocsaras talajon is j�l mozog. A k�ls� ujjak pat�i kicsik (ezek adj�k a nyom h�ts� harmad�t).

 "R�vidt�vfut�": n�h�ny sz�z m�ter sprintre k�pes. Sebess�ge a 40 km/h-t is el�rheti.

 3. T�pl�lkoz�sa

 1. �letm�dja: Sz�rk�leti mindenev�.

 2. T�pl�l�ka

 2.1. N�v�ny

 term�s, gy�m�lcs                  à t�lgymakk, b�kmakk, vadk�rte, vadalma

 talajb�li rakt�roz� k�pletek   à hagyma, gum�, gy�kt�rzs, tarack.

 2.2. Gomba

 2.3. �llat

 f�reg              à pl. f�ldigiliszta

 puhatest�       à �ti csiga

 �zeltl�b�         à rovarl�rva pl. bog�rl�rva = pajor, pl. a szarvas- �s cserebog�r l�rv�ja

 h�ll�               à sikl� pl. erdei ~

 mad�r             à toj�s vagy fi�ka

 rovarev�         à pl. s�n pl. keleti ~

 r�gcs�l�          à pl. pocok

 p. pat�s          à pl. �zgida, szarvasborj�

 2.4. D�g.

 3.3. T�pl�l�kszerz�se

 Nappal a boz�tban pihen vagy dagony�zik. Sz�rk�letkor indul t�pl�l�k�rt. Ha a k�n�lat sz�k�s, hossz� k�borl�sra k�pes.

 Legf�bb t�pl�l�ka a t�lgymakk.

 Emellett felfal minden ehet�t, el�rhet�t �s utol�rhet�t a felsz�nen �s kit�rhat�t a felsz�n alatt.

 Ragadozik is. Agyontapossa a s�nt. Kiszimatolja �s kiford�tja a pocok k�lykes f�szk�t. Megt�madja, legy�zi �s felfalja az �rizetlen szarvas borjat, �zgid�t, s�t a megsebzett kifejlett egyedeket is.

 4. Szaporod�sa

 Koca �s malac a szoptat�s idej�re anyacsal�dot alkot. Az anyai agresszi� a malacok v�delm�re szolg�l, �s ez�rt a malacos koca nagy �vben ker�lend�.

 K�s�bb az anyacsal�dok �ltal�ban kond�ba t�m�r�lnek. Egy�tt t�rnak, dagony�znak, d�rg�l�znek �s vackolnak be �jszak�ra. A kondavez�r az anyakoca. Kondatagok a saj�t malacai, s�ld�i �s a fiatal, gyenge kanok. A kondatagok "szem�lyesen" ismerik egym�st. Hang �s tapint�s �ltal tartanak kapcsolatot. Vis�tanak (ui-ui) �s r�f�gnek, mely ut�bbi az el�gedetts�g jele. Kedvelik a b�rkontaktust, gyakran hever�sznek szorosan egym�s mellett. Ez�rt lehetett k�nnyen �lba szelid�teni. A konda sz�vesen dagony�zik (s�rf�dr�), hogy megszabaduljon �l�sk�d�it�l.

 B�s�ges makkterm�s �s/vagy t�li hideg eset�n t�bb konda �sszever�dhet, id�leges t�m�r�l�st alkotva. Mocsaras vid�ken a t�li hideg el�tt k�z�sen j�kora m�lyed�st t�rnak, melybe sz�jukban n�dat, f�vet hordanak. Ebbe az �n. b�ny�ba �gy bef�szkelik magukat, hogy csak az orruk l�tszik ki.

 A vaddiszn� kanok csak a t�li szaporod�si (b�gat�si) id�szakban csatlakoznak a kond�hoz. Ekkor megk�zdenek egym�ssal. Szemb�l egym�snak rohannak, agyaruk vagy kem�ny kopony�juk fogja fel az �tk�z�seket. A gy�ztes vet�lyt�rsait el�zi �s kisaj�t�tja a kond�t. A kan udvarol a koc�nak: orr�val d�fk�di �s harapd�lja a nyak�t. V�g�l p�rzik vele.

 A koca 4 (-5) h�napi vemhess�g ut�n, tavasszal vacokot k�sz�t. M�lyed�st kapar, melyet avarral b�lel. Ide elli 6 (4-12) cs�kos malac�t. Ezek a pat�sokra jellemz�en a malacok nyitott szemmel, fejletten j�nnek a vil�gra. Sz�rad�s ut�n m�ris k�vetni tudj�k anyjukat. A malacok cs�kos h�t�ak. A hossz�ban vil�gos-s�t�t cs�kokkal feloldott k�rvonal �sszetett rejt�sz�nt ad.

 A koca az eml�iben termel�d� tejjel szoptatja malacait. Az eml�k sz�ma a malacok sz�m�val egyez�. A legfels� eml�k 15%-kal t�bb tejet adnak, mint a legh�ts�k. A malacok hevesen megk�zdenek a fels�bb eml�k�rt. Rangsoruk m�r ekkor eld�l. 3 h�napig szopnak. �ns�ges id�kben a koca felfalja �nn�n malacait (fajt�rs megev�se tn. kannibalizmus).

 Egy�ves korban a cs�kok elt�nnek, ett�l kezdve s�ld� a nev�k. �lettartamuk vadon is el�rheti a 20 �vet.

 5. Emberrel val� kapcsolata

 Sz�rk�letkor kil�togat a sz�nt�f�ldekre �s tetemes k�rt tesz a sz�nt�f�ldi n�v�nyekben (kukorica, cukorr�pa, burgonya). Ez�rt sorakoznak vadlesek a sz�nt�f�ldek erdei perem�n.

 Vad�ssz�k sz�r�n �s hajt�ssal. Sz�rm�je sz�nyeg, feji csontozata tr�fea lesz. A malacos koca vagy a megsebzett kan embert �lhet. Agyar�val felt�pi a l�bat, pat�ival felszak�tja a hasat, fogaival �sszemarcangolja a beleket, majd nagy h�scafatokat t�p ki a testb�l. Sebzett (n�met) vadkan v�gzett Szent Imre herceggel �s gr�f Zr�nyi Mikl�ssal (a gy�ri �s esz�ki diadal ut�n).

 Az ember k�zels�g�hez j�l alkalmazkodik. �jszak�nk�nt Bud�n �s Pesten (R�k�czi �t, 2015) is el�fordul.

 H�sa a horgasfej� galandf�reg betokoz�dott l�rv�j�t - bors�k�j�t tartalmazhatja.  Ha nem s�tik j�l �t, az ember bel�ben kifejlett f�regg� alakul (max. 4m).

 Kiszimatolja a szarvasgomb�t �s a k�b�t�szert.