4.2. �LETK�Z�SS�GEK

 Tank�nyv 104-106. oldala, k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 41. oldala

 1. T�r�k�pess�g tn. tolerancia

 1. Minimum / maximum

 Fogalma: A k�rnyezeti t�nyez� azon sz�ls��rt�ke, melyet az adott egyed, popul�ci� vagy faj m�r / m�g elvisel

 2. Pesszimum / optimum

 Fogalma: A k�rnyezeti t�nyez�k azon s�vja, melyn�l az egyed (popul�ci�, faj) �letfolyamatainak m�rt�ke 10% alatti / 90% feletti a maxim�lishoz k�pest.

 A faj a pesszimumban m�g �l, de m�r nem szaporodik.

 3. Sz�kt�r�s� / t�gt�r�s�

 Fogalma: A k�rnyezeti t�nyez� vagy t�nyez�k m�rt�k�t kis / nagy s�vban k�pes elviselni.

 P�ld�ja

 A h�m�rs�klettel szemben a f�eml�s�k sz�kt�r�s�ek – ez�rt (szinte) csak tr�pusi-szubtr�pusi t�jakon �lnek. Kiv�tel a jap�n mak�k�, mely h�vforr�sok viz�ben telel �t. Eur�p�ban ma m�r csak egyetlen majomfaj �l, a gibralt�ri szikl�n is honos berber mak�k�. Az ember azonban mindh�rom �vezetben �l, mert ruh�t �lt mag�ra.

 Az emberi bels� magh�m�rs�klet:

 h�guta pontja                        43 oC

 norm�l l�z cs�csa                  41 oC

 norm�l m�rt�ke                     37 oC.

 Az optim�lis emberi k�ls� k�rnyezet h�m�rs�klete

 mez�telen�l                            28 oC              ha a magh�m�rs�klet ilyen hideg, az ember el�jul

 ruh�ban                                 22 oC,

 mely ut�bbiak azonosak azon bels� magh�m�rs�klettel, ami az

 �jul�si pont                            28 oC              ahonnan m�r csak k�ls� seg�ts�ggel meleg�thet� vissza

 �leszthetetlen kih�l�si pont   22 oC.

 t�pl�l�kkal szemben jellegzetesen

 sz�kt�r�s� a koala �s �ri�spanda

 t�gt�r�s� a v�ndorpatk�ny �s h�zi eg�r.

 4. Jelz�fajok tn. indik�torfajok

 Fogalma

 Olyan fajok, melyek minden k�rnyezeti t�nyez�vel szemen t�gt�r�s�ek – kiv�ve egyet.

 Ez�rt elterjed�s�ket kiz�r�lag ez az egy fogja meghat�rozni (kisark�tva).

 P�ld�ja

 A zuzm�k egyed�l a leveg� tisztas�g�val szemben sz�k t�r�s�ek.

 K�l�n�sen �rz�kenyek a k�n-dioxidra. Ez�rt a nagyv�rosok sz�ve: zuzm�sivatag.

 A sz�nyogok az es�erd�kt�l a tundr�ig minden�tt �lnek – ha el�g p�r�s a leveg�.

 2. T�rsul�sok napi ritmusa; napi tn. cirkadi�n

 1. �llatok

 nappali a        kerecsens�lyom

 sz�rk�leti a    vadmacska, vaddiszn�, g�mszarvas

 �jszakai az      erdei eg�r à erdei f�lesbagoly vagy k. denev�r.

 2. N�v�nyek

 nappal ny�lik  tulip�n

 �jszaka           m�csvir�g.

 3. T�rsul�sok �ves ritmusa, pl. az erd�

 1. �vszakok

 Aspektus: A t�rsul�s �vszakosan v�ltoz� arca.

 Tavasszal       barna   �led az �let

 Ny�ron           z�ld     zsong az �lett�l

 �sszel             s�rga    b�cs�zik az �let

 T�len              feh�r    szunnyad benne az �let.

 2. Alkalmazkod�s a t�lhez a lomberdeinkben

 A f�s sz�r�ak elhullajtj�k lombjukat, a fatest v�ztelenedik. A l�gysz�r�ak elhervadnak – csak talajb�li szerveik maradnak meg (gy�k�r + m�dosult hajt�s).

 A gerinctelenek �ltal�ban pete vagy l�rva �llapotban v�szelik �t a telet.

 A hidegv�r� gerincesek be�ss�k magukat a fagymentes helyekre (iszapba, talajba). A melegv�r�ek k�z�l egyes madarak d�lre vonulnak. A t�bbiek t�li h�jat n�vesztenek, vackot �p�tenek, k�szletet halmoznak fel vagy t�li �lmot alszanak.

 3. El�t�r-h�tt�r

 Tavasszal h�vir�g – kihaszn�lv�n az id�-ablakot: m�r el�g meleg van �s m�g el�g f�ny van

 T�len pedig a moha – egyed�li fotoszintetiz�l�.

 4. T�rsul�sok tov�bbfejl�d�se tn. szukcesszi� pl.

 1. �tt�r� t�rsul�s tn. pion�r t�rsul�s, pl. egy homokburka vagy a h�ztet� beerd�s�l�se

 2. Z�r�t�rsul�s tn. klimaxt�rsul�s

 Az �ghajlati �vnek megfelel� t�rsul�s, amely fel� a t�rsul�s bels� fejl�d�se tart.

 3. T� beerd�s�l�se (9)

 4. Sz�nt�f�ld beerd�s�l�se (5), miut�n parlagon maradt:

 El�sz�r l�gysz�r�ak (2): egyny�riak majd �vel�k

 Azt�n f�ssz�r�ak (3): cserj�k, juharf�k, t�lgyf�k.