4.5. ANYAG�RAML�S AZ �LETK�Z�SS�GEKBEN

 Tank�nyv 113-115. oldala, k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 44. oldala.

 1. Anyagforgalom

1. Jellegzetess�gei

 ”Az �letk�z�ss�gek anyagforgalma a termel�k, fogyaszt�k �s lebont�k t�pl�lkoz�si kapcsolata r�v�n val�sul meg. … az �letk�z�ss�gekben az anyagok �lland� k�rforg�st v�gezek az �lettelen k�rnyezet �s a t�pl�lkoz�si szintek k�z�tt.” /B7M-113./

 2. Biogeok�miai anyagforgalom

 A �l�l�nyek �s �lettelen k�rnyezet k�z�tt zajl� anyagforgalom k�miai elemekre vonatkoztatva. Gyakran vizsg�lt elem pl. a

·         sz�n (C) mivel a szerves vegy�letek f� alkot�ja, �s a

·         nitrog�n (N), mivel a n�v�nytermeszt�sben a legnagyobb mennyis�gben sz�ks�ges t�panyag. 

 2. Energia�raml�s

 1. F�nyenergia

 Anyagforgalom: … E k�rforg�st a Nap energi�ja tartja fenn.” /B7M-113./

 A F�ldre �rkez� f�ny energi�j�nak 0.5%-a k�t�dik meg a termel�k �ltal v�gzett fotoszint�zis sor�n �gy, hogy k�miai energi�v� alakul.

 2. K�miai energia

 Ez a k�miai energia halad a t�pl�l�kl�ncban (fogyaszt�k, lebont�k).

 A fogyaszt�kban �s lebont�kban a sejtl�gz�s sor�n megy v�gbe ”… az anyagban l�v� k�miai energia megszerz�se.” /B12M-66./

 Az a k�miai energia m�k�dteti az �letfolyamatokat.

 3. Mechanikai �s h�energia

 Ha pl. az �llat mozog, az �ppen felhaszn�lt k�miai energia 45 %-a mechanikai energi�v� alakul, a t�bbi pedig h�energiak�nt sz�tsz�r�dik. V�gs� soron azonban a k�miai energia teljes eg�sz�ben h�energi�v� lesz.

 3. Gazdas�gi �letk�z�ss�gek mn. mesters�ges �letk�z�ss�gek

 1. Fajv�laszt�s

 A gazd�lkod� f�ldm�ves ember �gy v�ltoztatja meg k�rnyezet�t, hogy az sz�m�ra kedvez� legyen - �s annak eltart� k�pess�ge ak�r t�bb sz�zszoros�ra n�vekedj�k.

 A gazda nem dolgozik feleslegesen. Azt a nemes fajt�t termeszti �s teny�szti, amire sz�ks�ge van, �s amelynek a legnagyobb a hozama (pl. term�s�tlaga, h�skihozatala). Mivel nincs minden fajra sz�ks�ge, ami a term�szetes �letk�z�ss�gben jelen volt, a gazdas�gi �letk�z�ss�g fajgazdags�ga �rtelemszer�en kisebb.

 2. �l� k�rnyezeti t�nyez�kkel kapcsolatban seg�ti az ember

 A n�v�nytermeszt�s sor�n az ember pl. �rtja a b�zaf�ldr�l a haszonn�v�ny vet�lyt�rs�t (konkoly) �s k�rtev�j�t.

 A konkoly k�rtev�se a Szent�r�sban is szerepel. ”Termesztett n�v�nyeinket csak rendszeres gyomirt�ssal tudjuk megv�deni a gyomokt�l.” /T6M-141./

 A gabonafutrinka l�rv�ja a zsenge hajt�st falja, a kifejlett bog�r pedig az �r�ben l�v�, tejes szemet. R�gen megesett, hogy feket�llett t�le a b�zat�bla.

 A sz�l� gy�k�rtet� kiirtotta az eur�pai sz�l�k k�tharmad�t (1863-93 k�z�tt; �s a magyarorsz�giak 58%-�t 1875-97 k�z�tt).

 Az �llatteny�szt�s sor�n az ember �rtja a haszon�llat �l�sk�d�j�t �s m�r kiirtotta a ragadoz�it (sz�rke farkas).

 3. �lettelen k�rnyezeti t�nyez�kben seg�ti az ember - tr�gy�z�s

 Mivel a term�s elvitel�vel a benne l�v� t�ps�k, pontosabban ionok is t�voznak – ezeket vissza kell juttatni. ”A talaj hi�nyz� t�panyagait tr�gy�z�ssal kell p�tolni.” /B7M-113./

 Legf�bb ion a nitrog�n, foszfor �s k�lium – ezeket t�lnyom�an m�tr�gy�val juttatjuk vissza.

 4. A term�szetes �s mesters�ges t�rsul�sok �sszehasonl�t�sa

 1.

 A mesters�ges t�rsul�st a gazd�lkod� ember munk�ja tartja fenn.

 Ha egy sz�nt�f�ldet felhagynak, el�bb-ut�bb visszat�r az �ghajlatnak megfelel� term�szetes t�rsul�s.

 2.

 A fajok sz�ma egy b�zat�bl�n j� ha k�zel egy – mert ha t�bb az k�rtev�t vagy gyomot jelent.

 Val�j�ban a gabon�t vet�sforg�ban is termelhetik, lehetnek egy�tt �l� (szimbionita) seg�t�t�rsai, �s helyet adhat a t�bla pl. a v�dett t�zoknak.

Jellegzetesen alacsony pl. a pap�rny�rasok fajsz�ma – �s ez�rt term�szeti �rt�ke is. Ez�rt van aki fa �ltetv�nynek nevezi �ket erd� helyett.

3.

 A K�rp�t-medencei cs�csragadoz� �t�k” a les� harcsa, szirti sas, k�z�ns�ges hi�z, sz�rke farkas, barnamedve.

 4.

 Az ember �gy szab�lyozza a vad�llom�nyt, hogy a fiatalokat a t�rv�ny v�di, az �llatokat kukoric�val eteti, a beteg vagy �reg �llatot pedig kil�vi. Mivel a cs�csragadoz�k a fiatalokat nem k�m�lt�k, nem etettek, �s az �reget-beteget ugyan�gy elejtett�k: erdeinkben ma t�bb a vad, mint r�gen.

 5. Alkalmazkod�si sz�ls�s�gek

 Vannak az emberi k�rnyezethez rosszul �s j�l alkalmazkod� fajok.

 1. J�l alkalmazkod� faj

 A K�rp�t-medenc�ben: kecsker�k, ponty, balk�ni gerle, macskabagoly, k�z�ns�ges nyest, v�r�s r�ka �s a barnamedve.

 A ny�rfaaraszol� lepke. Mikor Birmingham k�rny�k�n a gy�rak fekete f�st�t kezdtek ontani, elterjedt a fekete v�ltozat (95%). Mi�ta a k�rnyezeti terhel�s cs�kken – n� a feh�rek ar�nya.

 2. Rosszul alkalmazkod� faj

 A K�rp�t-medenc�ben a k�z�ns�ges hi�z mert nem viseli el a zavar�st

 A koala, mert ”kiz�r�lag csak n�h�ny eukaliptusz-f�le level�vel t�pl�lkozik..” /B7M-31./

 A WWF c�mer�llata, az �ri�spanda, mert ”Kiz�r�lag bambusszal t�pl�lkozik … egy �vben csak 1-2 napig term�keny, ez�rt a pandab�bik igen ritk�k.” /B7M-95./  Mindazon�ltal ezen kev�ss� r�termett faj is elszaporodik, ha v�dik. Az elm�lt 12 �vben egyedsz�ma a v�delemnek k�sz�nhet�en 17%-kal n�tt.

 3. �z�nfaj

 Olyan behurcolt faj, mely egy �j �lett�rhez kiv�l�an alkalmazkodott �s ez�rt gyorsan terjed.

 P�lda: parlagf�, gyalogak�c.

 4. Visszaszorul� faj p�ld�ul

 az Eur�p�b�l 20 milli� �ve t�nt el az utols� ersz�nyes – alul maradv�n a fejlettebb m�hlep�nyes eml�s�kkel szemben.

 A K�rp�t-medenc�b�l 5 milli� �ve t�nt el a p�fr�nyfeny� (tn. Gingko biloba, nyitvaterm�) – alulmaradv�n a fejlettebb z�rvaterm�kkel folytatott versenyben.

 A szentg�li tiszaf�sb�l (Bakony, Veszpr�m mellett) manaps�g szorul ki a nyitvaterm� tiszafa.

 6. Term�szetes kihal�s

 1. Faj�lt�

 Az evol�ci� term�szetes folyamata ma is tart. A r�termett fajok egyedei szaporodnak, a kev�sb� r�termettek kihalnak.

 A fajok term�szetes �ton vagy tov�bb fejl�dnek vagy kihalnak. Az �tlagos faj�lt� 1-10 milli� �v. A visszaszor�tott helyzetben fennmaradt v�ltozatlan fajokat �l� k�v�letnek nevezz�k (pl. bojtos�sz�s hal, hidasgy�k, kacsacs�r� eml�s). A valaha l�tezett fajok 99%-a m�r kihalt.

 2. Kihal�sok

 A f�ldt�rt�net sor�n sz�mos nagy kihal�s is volt, pl. az �di� �s k�z�pid� v�g�n.

 Az �id� v�g�n, ”A 250 milli� �vvel ezel�tti perm–tri�sz kihal�si esem�ny azonban sokkal sz�lesk�r�bb volt: becsl�sek szerint a tengeri fajok kb. 96%-a, m�g a sz�razf�ldi gerincesek 70%-a pusztult ki ekkor.” /F�ldg�mb, 2012.05.31./

 Nevezetes a k�z�pid� v�gi nagy kihal�s is, mely elhozta az eml�s�k vir�gkor�t.

 3. Kevered�s

 Vannak kev�ss� r�termett fajok, melyek az�rt maradhattak fenn, mert f�ldrajzilag elszigetel�dtek a k�s�bb kialakult fejlettebbekt�l. A v�ndorl� ember legy�zi a f�ldrajzi g�takat – sokszor m�s fajokkal egy�tt à behurcolt fajok. �gy pusztult ki a kev�ss� r�termett mauritiusi dod�, mivel a r�termettebb patk�ny �s sert�s felfalta a toj�sait. Ezt a hat�st a nagy f�ldrajzi felfedez�sekhez igazodva Kr. u. 1500-t�l �rtelmezik – val�j�ban kor�bban is jelen volt (pl. ding� �se Ausztr�li�ba).

 4. Vad�szok

 Vannak fajok, melyeket a vad�sz� �letm�d� ember m�g a term�szet r�szek�nt irtott ki. Pl. mamut, vadl� �szak-Amerik�b�l, �ri�slajh�r D�l-Amerik�b�l.

 7. A term�szetv�delem szerepe

 A gazd�lkod� ember is szor�t vissza fajokat. A K�rp�t-medence ter�let�r�l a jelenkorban (tn. holoc�n, Kr. e. 10 000-t�l napjainkig) pusztult ki az �stulok �s vadl�.

 Helyett�k azonban teny�sztj�k a szarvasmarh�t �s h�zi lovat, egyr�szt.

 M�sr�szt vissza telep�tett�k a nemzeti parkokba a vadlovat, �s a magyar sz�rkemarh�t is lehetne visszavad�tani. Magyarorsz�g ter�let�nek 10 %-a v�dett – �s ez �gy helyes.

 A F�ld eg�sze azonban nem lehet m�zeum.