4.6. GLOB�LIS K�RD�SEK - MI LESZ VELED, EMBERIS�G?

 Tank�nyv 116-118. oldal, munkaf�zet nem kell

 1. Eltart� k�pess�g

 1. Min�s�g

 Az embernek lelke van, az �llatnak nincs. Az ember Isten k�pm�sa �s a teremt�s koron�ja.

 Az ember az �llatt�l min�s�gileg k�l�nb�zik: ann�l �sszehasonl�thatatlanul �rt�kesebb.

 V�. f�gefa meg�tkoz�sa, ger�zai megsz�llott.

 2. Feladat

 Az ember feladatul kapta Istent�l, hogy szaporodjon. "Isten meg�ldotta �ket, Isten sz�lt hozz�juk: 'Legyetek term�kenyek, szaporodjatok, t�lts�tek be a f�ldet �s vonj�tok uralmatok al�." /Ter 1, 28./

 3. Probl�ma

 Az ember �lete r�gen is k�zdelmes volt – �s k�rnyezet�vel egy�ltal�n nem volt ”harmonikus” a kapcsolata, pl. amikor �let�t kock�ztatta a mamutvad�szat sor�n vagy �hen halt, ha a vad od�bb �llt.

 Kr. e. 10 000-re a (kb. 15 milli�) vad�sz-gy�jt�get� ember �ltal lakott f�ld – el�sz�r �s utolj�ra - t�ln�pesedett.

 Ekkorra a vad�szok m�r sz�mos nagyvadat kiirtottak.

 4. Megold�s

 Az ekkor sz�nre l�p� gazd�lkod� ember azonban a korai f�ldm�vel�s �ltal ezerszeres�re n�velte az �ltala haszn�lt ter�let eltart� k�pess�g�t. Ez az �ld�sos term�s�tlag n�veked�s – a n�pess�gn�veked�st j�val megel�zve - mindm�ig tart. Ett�l kezdve a glob�lis t�ln�pesed�s megsz�nt.

 5. �ton

 A technikai fejl�d�s k�vetkezt�ben napjainkban

 az �hez�k l�leksz�ma nem csak ar�nyaiban, hanem abszol�t �rt�kben cs�kken

 az egy f�re jut� gabonamennyis�g n�

 az mez�gazdas�gban dolgoz�k ar�nya zuhan (90 % à pl. Magyarorsz�g 7%, USA 2%)

 Ezek mellett

 az �hez�k b�s�ggel j�l lakhatn�nak a k�v�rek t�lfogyaszt�s�b�l v�. d�sgazdag �s L�z�r ”K�r�lbel�l ugyanannyi t�lt�pl�lt ember van a F�ld�n, mint ah�ny �hez�.” /KeK�-153./; annak ellen�re, hogy pl. az USA-ban egy ember naponta �tlagosan 2 kg �lelmiszert dob ki.

 a F�ld�n k�tszer annyi els� l�pcs�s sz�nt�f�ld lehetne, mint amennyit haszn�lunk.

 Az emberis�g kor�ntsem t�lt�tte be a F�ldet, mivel az �sszes ember �llva elf�rne Kom�rom-Esztergom megye ter�let�nek n�gy�t�d�n – amelyik Magyarorsz�g legkisebb ter�let� megy�je.

 Sz�m�t�s: Egy m2-en 4 f� �llhat. 1 km²-ben 1 milli� m² van. Teh�t 1 km²-nyi ter�leten 4 m f� �llhat. A jelenlegi 7 300 milli� f�ldlak�nak teh�t 1825 km² kell – a megye ter�lete azonban 2265 km².

 2. Anyag                                                                                               

 1. Fogyaszt�i t�rsadalom

 A termel� (t�k�s) a rekl�m �ltal mesters�ges ig�nyeket kelt �s gyors term�kv�lt�st hajt v�gre à ”Haszn�ld �s dobd el” �letst�lus

 2. Szem�t

 Egy �tlagos magyar ember egy �v alatt 400 kg �s 2 m3 szemetet termel. Az orsz�g lakoss�ga �vente k�t Gell�rt-hegynyi (0.02 km³) hullad�kot termel.

 Az �ltagos szem�tb�l term�szetes szerves anyag 30%, m�anyag 15%, pap�r 10%, �veg 5%, f�m �s textil 5%, egy�b 35%.

 Ennek fele lebomlik, a t�bbi pedig t�m�r�dik. Mintegy 20%-�t �jra hasznos�tjuk. 

 Tegy�k fel, hogy

(1)   semmi a szemetet nem hasznos�tunk �jra �s a szem�t sem t�m�r�dik, �s

(2)   az orsz�g ter�let�nek 1 ezrel�k�t szem�ttelepnek haszn�ljuk, ahol �sunk egy 200 m m�ly g�dr�t.

Akkor ez a g�d�r ezer �v alatt telne meg (100 x 0.02 x 50 = 100).

 Sz�m�t�s: 10 milli� f� egy �v alatt 20 milli� m³ szemetet termel. Ez megt�lt egy olyan g�dr�t, amelynek ter�lete 1 km², m�lys�ge pedig 20 m. Ha a m�lys�gen nem v�ltoztatunk, 100 �v alatt 100 km² ter�let kell – ami az orsz�g ter�let�nek egy ezrel�ke. Ha a m�lys�g t�zszeres, akkor ez ezer �vig el�g.

 Tov�bbi tudni val�, hogy a modern szem�ttelep nem �rintkezik a talajv�zzel �s �gy nem szennyezi azt. Szaga sincs, a szerves anyagok boml�sa sor�n termel�d� biog�zzal pedig energi�t lehet termelni. A modern hullad�klerak� felsz�n�t erd�s�tik �s ezen erd�kben j�l �rzik magukat az �zek. M�sutt golfp�ly�t �p�tenek r�juk.

 Szem�tkezel�si hierarchia, n�vekv� k�rnyezeti terhel�s szerint

·         megel�z�s: nem termel�dik szem�t

·         �jrahaszn�lat: a t�rgyat azonos m�don haszn�lj�k

·         �jrahasznos�t�s: a t�rgy anyag�t �jra felhaszn�lj�k

·         energiatermel�s: a t�rgy anyaga megsemmis�l �s ebb�l energi�t nyernek

·         lerak�s tn. depon�l�s: a t�rgyat szem�ttelepen lerakj�k.

 3. �j anyagok

 1. Vulk�ni �veg

 150 000 �ve az ember kevesellte a ritka vulk�ni �veget (obszidi�nt) – ez�rt megtanulta a sokfel� fellelhet� k�veket �get�s �tj�n �tkrist�lyos�tani.

 Fell�pett egy anyag probl�ma – �s az ember megoldotta.

 2. Bronz

 Az �kor ritka �s dr�ga anyaga volt a bronz (r�z �s �n/antimon �tv�zet). Az ember ez�rt Kr. e. 1200-t�l kifejlesztette a vas�rcb�l val� vasolvaszt�st, �s Kr. e. 800-t�l megkezd�d�tt a vaskor.

 Fell�pett egy m�sik anyag probl�ma – �s az ember megoldotta.

 3. M�anyag

 A billi�rd goly�t elef�ntcsontb�l k�sz�tett�k – de ez a nyersanyag dr�ga volt. Ennek helyettes�t�s�re k�sz�lt az els� modern m�anyag (Alexander Parkers 1856-ban cellul�zb�l cellul�z-nitr�tot mn. celluloidot �ll�tott el�. A m�anyagok m�ra majd’ olyan fontoss� lettek, mint a f�mek.

 Fell�pett egy harmadik anyag probl�ma – �s az ember megoldotta.

 4. �jrarahasznos�t�s: f�mek

 A r�z �s alum�nium 2/3-a, ac�l 1/3-a m�r �jra hasznos�tott. A gazd�lkod� ember az anyagforgalmat ak�r z�rtt� is teheti – mik�nt a term�szet.

 A nyersanyagok elfogy�s�ra vonatkoz� tank�nyvi becsl�s t�ves (�n, �lom, cink; ez�st; fluor, higany).

 3. Energia

 1. R�gen �s ma

 Mikor m�g izom energi�t haszn�lt az emberis�g - rendszeres volt a v�ls�g: az �h�ns�gek idej�n.

 Mi d�sk�lunk benne – ha teh�t ezt annak nevezz�k, a r�gi id�ket sokszorosan �gy k�ne h�vni.

 Amikor dr�ga lett a fa, akkor kezdt�k Birmingham mellett a feketeszenet a vaskoh�szatban haszn�lni (Coalbrookdale, Abraham Darby, 1709). K�s�bb ez lett az els� ipari forradalom energiaforr�sa.

 Azok az orsz�gok, amelyeknek nem volt feketeszen�k,

 2. Energiaforr�sok

 K�olaj

 �j lel�helyeket �r el a technikai fejl�d�s pl. az �ce�ni fen�ks�ks�gokon.

 �j elj�r�sok sz�letnek pl. a kisebb olajtartalm� olajpal�b�l val� k�olaj nyer�s �ltal.

 Nagyon sok sz�n van – amib�l k�zel sz�z �ves technik�val lehet benzint k�sz�teni.

 Ur�n: Bel�thatatlanul t�m�rdek van. A F�ld m�ly�n is ett�l van meleg à f�ldh�-er�m�.

 F�zi�s er�m�: A j�v� energiaforr�sa lesz.

 Nap: 5 milli�rd �vig s�tni fog à napenergia.

 4. K�rnyezet

 1. �zonr�teg

 A felsz�n k�zeli �zon a ”rossz �zon” – mert er�s m�reg. A magasl�gk�ri �zon viszont ”j� �zon”, mivel elnyeli a Nap k�ros ultraibolya mn. ultraviola r. UV sug�rz�s�t. A t�lerej� UV sug�rz�s ”b�rr�kot tn. melan�m�t, sz�rkeh�lyogot, illetve az immunrenszer megbeteged�s�t okozhatja.” /Fr7Of-120./ Az �zon maximuma 25 km-en van, a sztratoszf�r�ban.

 A magasl�gk�ri �zon �tlagos vastags�ga tengerszinti nyom�son 3.5 mm lenne. A sztratoszf�rikus �zonr�teget sz�z �ve fedezt�k fel (1913). Ebb�l k�vetkez�en mennyis�g�t enn�l r�gebben biztos, hogy senki sem m�rte. Harminc �ve figyeltek fel tavaszi v�konyod�s�ra (1985, Brit Antarktiszi Felm�r�s).

 A v�konyod�sban a freonoknak van f� szerepe, mert visszaszor�t�suk �ta t�red�k�re cs�kkent az id�leges v�konyod�s ter�lete. ”Mostani sz�m�t�sok szerint 2080-ra a bolyg�nkat k�r�l�lel� �zonr�teg az 1950-es �vek szintj�re �ll vissza.” /NaG.2010.05.14./  Ha a l�gk�r melegszik, hamarabb le�ll a r�teg v�konyod�sa. A glob�lis �zonmennyis�g 1979-1997 k�z�tt mind�ssze 3%-kal cs�kkent /KeK�-325./.

 A t�rs�g lakhatatlanul zord �s mag�nyos, mivel a szelek �s tenger�raml�sok v�gletesen elszigetelik (a d�li f�lteke nyugati szelei �s a Nyugati-sz�l-hideg�raml�s). A hideg f�l�vben nem jut az Antakrtisz f�l� s forr� �vezetben k�pz�d� �zon. Tavasszal (szeptember-november) felszabadul a magas l�gk�ri felh�kbe fagyott freon �s kifejti �zonbont� hat�s�t. Ny�rra az �zonr�teg a forr� �vezeti �zon hat�s�ra ”befoltozza mag�t”.

 A freon (CFCl₃) �zonbont� hat�sa �gy �rv�nyes�l, hogy az UV sug�rz�s hat�s�ra lehasad egy kl�ratom, mely egy �zon molekul�t k�t atomos oxig�nn� �s kl�r-oxidd� bont. Ezut�n a kl�r-oxid oxig�nje egy �jabb �zonmolekul�t bont, �s a kl�r eredeti �llapot�ban felszabadul. Reakci�egyenlet: Cl + O₃ à ClO + O₂; ClO + O₃ à Cl + 2O₂.

 2. H�m�rs�klet

 A j�gkorban a f�ldi �tlagh�m�rs�klet a main�l 11 oC-kal alacsonyabb volt /Tim-36./.

 A j�gkori j�g a New York – London – Krakk� – Kijev vonalig nyomult. 200 000 �ve 170 km-re volt a mai magyar hat�rt�l. Az Alpokat 1 km vastag j�gtakar� fedte.

 A Kre. 10 000-ben kezd�d� jelenkorban (holoc�nban) n�lunk m�r volt 5 oC-kal melegebb, az �gynevezett kis j�gkorszak sor�n pedig Eur�pa �ghajlata 1.5 oC-kal hidegebb volt.

 Kr. u. 1800 �ta az �satag energiahordoz�k el�get�se à CO2 okozta �vegh�zhat�s-t�bblet à lehets�ges, hogy 0.5 oC–kal emelte a f�ldi �tlagh�m�rs�kletet.

 ”Nincs ugyanilyen egy�rtelm� k�p, amelyet meg lehetne mutatni az embereknek a kl�mav�ltoz�ssal kapcsolatban, s nincs ugyanilyen egy�rtelm� bizony�t�k – m�holdk�p, statisztika – sem.” /Papp Gabriella, 2013.09.11; WMO-NASA/

 A j�gkorban ”Valah�nyszor a j�g visszah�z�dott, Eur�pa �s �zsia lak�i megszaporodtak �s fejl�dtek.” /Tim-36./

 "Bolyg�nk eg�sze norm�lis �llapot�ban j�gmentes �gitest." /J�g2-5./  A f�ldt�rt�net 85%-ban nincs sarki j�g. Az emberszab�s� majmok ehhez az �ghajlathoz alkalmazkodtak. A ruh�tlan ember sz�m�ra az optim�lis h�m�rs�klet 28 oC.

 3. Tengerszint

 A rendszeres tengerszint m�r�sek 1880-t�l kezd�dtek.

 A Vil�g�ce�n szintje a j�gkor �ta 120 m�tert emelkedett, az ut�bbi k�tsz�z �vben pedig 0.2 m-t.

 Kelet-Antarktika adja a f�ldi j�g n�gy�t�d�t. Kelet-Antarktika jege enyh�n vastagodik. Nyugat-Antarktika jege cs�kken. Ha teljesen elolvadna, a vil�g�ce�n szintje 4.3 m�terrel emelkedne meg.

 F�ld�nk utolj�ra 37 milli� �ve volt j�gmentes /NaG.2013.09.: 60-61/. A D�li-sarkvid�ken ekkor t�nik fel az �tmeneti j�gtakar�, ami 34 milli� �vt�l kezdve folyamatosan fenn�ll. Az �szaki sarkvid�ken a j�gtakar� �tmenetileg 8 milli� �ve t�nt fel �s csak 3.6 milli� �ve l�tezik folyamatosan /NaG.2013.09.: 60-61/. Ha a F�ld �sszes jege elolvadna, a Vil�g�ce�n szintje maximum 66 m�tert emelkedhet /NaG.2013.09.: 60-61/. Ebb�l Kelet-Antaktisz 53.3 m�tert, Gr�nland 7.6 m�tert, az egy�b f�ldi j�g pedig 60 cm-t adna.