5.1. PILLANT�S A VIL�G�RBE

 tank�nyv 120-123. oldala; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 57. oldala

 1. F�ld

 Fogalma: A F�ld a mi bolyg�nk mn. az �let bolyg�ja.

 Bolyg�: Csillaga k�r�l kering� saj�t f�ny n�lk�li �gitest.

 Alakja g�mb

 Sugara az Egyenl�t�n�l 6378 km.

 H�m�rs�klete

 Felsz�n�n 15 oC az �vegh�zhat�s �s a Napt�l val� t�vols�ga miatt.

 ”L�gk�r�nk az �vegh�zhoz hasonl�an megtartja a h�t. N�lk�le bar�ts�gtalan, hideg lenne a bolyg�nk.”

 A F�ld pont annyi meleget kap, hogy felsz�n�n a v�z mindh�rom halmaz�llapotban jelen lehet.

 A foly�kony v�z tette lehet�v� az �let kialakul�s�t.

 ”F�ld�nk az egyetlen olyan ismert bolyg�, melynek felsz�n�n foly�kony v�z tal�lhat�.”

 Magv�ban 5 000 oC.

 Mozg�sa: A F�ld forog saj�t tengelye k�r�l �s kering a Nap k�r�l.

 2. Nap

 Fogalma: A mi csillagunk a Nap.

 Csillag: Saj�t f�ny� g�zg�mb.

 Alakja g�mb

 Sugara a F�ld�nek 110 x-e

 H�m�rs�klete

 Felsz�n�n 6000 oC

 Magv�ban 15 milli� oC

 Felsz�ne f�nyt �s h�t sug�roz.

 T�vols�ga a F�ldt�l 150 milli� km = 8 f�nyperc = 1 csillag�szati egys�g.

 3. Naprendszer

 Fogalma: A mi csillagrendszer�nk.

 Csillagrendszer: Azon t�r, amelyre az adott csillag t�megvonz�sa kiterjed.

 R�szei

 Felsorol�s: A Naprendszer h�tf�le alkot�ja a

 Nap, nagy-, mell�k- �s kisbolyg�k; meteorok, �st�k�s�k �s a bolyg�k�zi anyag.

 1. Nap

 2. Nagybolyg�k

 Anyaguk k�zet vagy fagyott g�z.

 Sz�muk nyolc: Merk�r, V�nusz, F�ld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Ur�nusz, Neptunusz.

 3. Mell�kbolyg�k mn. holdak

 Anyaguk k�zet vagy fagyott g�z

 Sz�muk: 175 (2006).

 4. Kisbolyg�k tn. aszteroid�k

 Anyaguk k�zet.

 Sz�muk t�bb mint sz�zezer. Z�m�k a Mars �s Jupiter k�z�tt kering.

 5. Meteorok mn. mennyk�vek

 Anyaguk vas, k� vagy j�g.

 A F�ld l�gk�r�be �rve felizzanak: ekkor hull� csillag a nev�k.

 A F�ldre hullva meteoritnak h�vjuk �ket.

 Egy mennyk�r�l sz�l az ”Isten kardja” mond�nk.

 6. �st�k�s�k

 Anyaguk fagyott g�zb�l �s por.

 Magjuk mindig megvan, l�gk�r�k (k�ma) csak napk�zelben fejl�dik.

 L�gk�r�ket a napsz�l f�jja: ez a cs�va mn. �st�k.

 7. Bolyg�k�zi anyag: Anyaguk ritka por �s g�z, mely nem t�m�r�d�tt �gitestt�.

4. Tej�t

 Fogalma: A Tej�t a mi galaxisunk.

 Galaxis: Csillagrendszerek egy�tt forg� sokas�ga.

 A mi galaxisunkban pl. t�bb mint 200 milli�rd csillagrendszer van.

 Alakja

 A Tej�t alakja oldalr�l n�zve olyan, mint egy kett�s t�ny�r, fel�lr�l pedig mint egy propeller (vagy �rv�ny). Belsej�ben tal�lhat� a galaxismag, sz�l�n pedig spir�lkarok vannak.

 Amikor egy s�t�t �jszaka a F�ldr�l a Tej�t belseje fel� tekint�nk, akkor halv�ny, f�nyl� s�vk�nt pillantjuk meg az �gbolton. A f�nyl� s�vot a csillagsokas�g s�r�s�d�se adja.

 A Tej�tr�l sz�l Csaba kir�lyfi mond�ja.

 Sugara 50 000 f�ny�v. Naprendszer�nk 30 000 f�ny�vre van a Tej�trendszer magv�t�l.

 A Tej�t csillagjainak eleny�sz�, hozz�nk k�zeli r�sze - mintegy �tezer csillag - szabad szemmel is l�that�.

 T�j�koz�d�s v�gett a csillagokat csillagk�pekbe soroljuk. Ilyen pl. a G�nc�l-szek�r �s a D�l keresztje. A G�nc�l-szek�rr�l sz�l G�nc�l t�ltos csillagmond�ja. Val�j�ban a csillagk�pek csillagainak egym�shoz sincs semmi k�ze - nemhogy az emberi sorshoz. A csillagk�pek l�that�s�ga v�ltozik az �jszaka �s az �v m�l�s�val �s a f�ltek�k szerint is.

 5. Vil�gegyetem tn. Univerzum

 Az ismert Vil�gegyetem d�nt�en galaxisokb�l mn. csillagv�rosokb�l �ll.

 ”A felt�telez�sek szerint a vil�gegyetem csillagv�rosainak sz�ma t�bb mint sz�zmilli�rd.” /T5-120./

 6. A Nap mint energiaforr�s

 1. H�sug�rz�sa

 P�rologtatja a Vil�g�ce�n viz�t à v�z k�rforg�sa à hasznos�thatja a v�zi er�m�

 Szelet teremt                              à hasznos�thatja a sz�ler�m�.

 2. F�nysug�rz�s�nak energi�j�t

 Megk�t�tt�k a n�v�nyek          à ebb�l lettek az �satag tn. fosszilis energiahordoz�k:

         sz�n, k�olaj, f�ldg�z à hasznos�tja az ezeket el�get� h�er�m�

 Megk�ti a n�v�nyzet ma is       à eledele lesz �llatnak, embernek à izomer�

    à hasznos�thatja a biomassza er�m�.

 Megk�theti a napelem               à hasznos�tja a naper�m�.

 3. Energiatermel�s