5.6. A SZ�L �S A CSAPAD�K

 Tank�nyv 138-141. oldala; munkaf�zet 63. oldala

 1. A sz�l

1. Fogalma: Sz�l: felsz�nnel p�rhuzamosan mozg� leveg� (l�gt�meg).

2. Elnevez�se

Mivel a sz�l l�gt�mege alapjellemz�it (h�m�rs�klet, p�ratartalom) ott veszi fel, ahonnan indul. Ez�rt a szelet arr�l az �gt�jr�l nevezik el, ahonnan f�j.

3. N�lunk

 Az �tlagos sz�lsebess�g 10 m-es magass�gban 3 km/h.

 Az �szaki sz�l hideg, a d�li sz�l meleg. A nyugati sz�l p�r�s, a keleti sz�l sz�raz.

 A m�rs�kelt �vezet leggyakoribb sz�lir�nya a nyugati, n�lunk pedig az �szaknyugati. Ez jellemzi a legt�bb t�junkat. Kiv�telt k�pez a (3) Nyugat-Dun�nt�li-dombs�g �szaki, a Tisz�nt�l �szakkeleti, �s az �szaki-k�z�phegys�g v�ltoz� sz�lir�nya.)

 4. Ereje szerint

 Sz�lcsend: sz�l hi�nya. A f�st egyenesen sz�ll fel. Lev�l sem rezd�l.

 Ork�n: Lesodorja a tet�t. F�kat facsar ki.

 2. Hogyan keletkezik a csapad�k

1. Folyamat

”A meleg leveg� t�bb, a hideg kevesebb v�zp�r�t /v�zg�zt/ tud befogadni.” /T5-139./

Felemelkedik à Leh�l à P�ra kicsap�dik à Felh� k�pz�dik à Csapad�k hull.

2. P�lda

Magyarorsz�gon az �tlagos csapad�k 600 mm/�v.

3. Domborzati hat�s: a sz�l fel�li �s sz�l�rny�kos oldal ellent�te.

 3. Csapad�kfajt�k

 4. A v�z k�rforg�sa

Nap à v�zfelsz�n p�rolog à felh� à csapad�k à felsz�ni vagy felsz�n alatti lefoly�s (t�, tenger, �ce�n)

Felsz�ni lefoly�s (7)

·         fel�leti v�zlepel

·         pontszer� forr�s

·         vonalas: �r, csermely, patak foly�, folyam

 ”A v�z p�rolg�s�val a folyamat �jra kezd�dik.” /T5-140./