deak.istvan
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
9. biolgia
Tartalom
 
8. Biolgia
8. Biolgia : 4.6. Halls

4.6. Halls

  2016.03.16. 05:52


 4.6. A HALLS

 Tanknyv 120-122. oldala; ktelez rsbeli hzi feladat a munkafzet 48. oldala

 

 1. rzkels

 1. Folyamata

 Krnyezet                 ingere à

 Receptor                   inger talaktsa ingerlett (akcis potencill) à

 Ideg majd plya       ingerletvezetse à

 rzkreg                 ingerlet talaktsa rzett. Az rzet egy rsze rzet emlkezetknt rgzl.

 2. rzegysg tn. analiztor

 Fogalma: Az rzkels mkdsi egysge, mely az rzkszervtl a nagyagykregig tart.

 Az rzegysg rszei (3): rzkszerv, bevezet ideg majd plya, rz kreg.

 Az rzkszerv rszei (3): Receptor + Segt s Vd berendezs.

 

 2. rzktbla

Az t rzk tblzata

rzkszerv

Mit

Modalits

Hol

rzet helye

Fl

Hall s egyenslyt rzkel

Mechanikai

Corti-szerv

Hallkreg

Szem

Lt

Fny

Ideghrtya

Ltkreg

Orr

Szagol

Kmiai (gz)

Szaglhm

Limbikus rendszer

Nyelv

zlel (6)

Kmiai (folyadk)

zlelbimb

lt. rzkreg

Br

Brrzkel (6)

Mechanikai, H

Irha idegvgz.

lt. rzkreg

 A szaglmeznek tekintik a limbikus rendszer egszt, de a f kzpont a homloklebeny krgestest krli rsze.

 A brrzkels sszetevi (6): nyoms-tapints, meleg-hideg, fjdalom-viszkets.

 Az zrzkels sszetevi (6): a ngy alap z az des, ss, savany s keser. Ezen fell az j kutatsok eredmnye szerint az ember a vz zt s az ”umami” zt is rzkeli. Ez utbbi egyes aminosavakra s nukleotidokra jellemz s a kivltott rzet az des zhez hasonl.

rzkrgek helye

kreg

helye

tk.

hall

halntklebeny teteje

121.2.

lt

nyakszirtlebeny vge

125.2.

szagl

limbikus rendszer

126.3.

zlel

falilebeny eleje

128.2.

 Az zlel kreg valjban az ltalnos rzkreg rsze.

 

 3. Halls ltalban

 Hang

 fogalma: A leveg longitudinlis rezgse: srsdse s ritkulsa

 magassga: A hang annl magasabb, minl nagyobb a frekvencija. A fl 20 – 20 000 Hz kztti hangot rzkel.

 Halls

 trzsfejldse: oldalvonal eredet – csills n. szrsejt

 Szerepe

·         veszly jele pl. rgen az avar zrgse

·         beszd: ”az ismeretek 90%-t a szavak kzvettik” à egyttmkds, emberi trsadalom

·         zene

 Fl rszei      A mechanikai inger kzege

 Kls fl        Lgvezets                 Gz

 Kzps fl   Csontvezets              Szilrd

 Bels fl        Folyadk vezets        Folyadk.

 

 4. Kls fl (2)

1. Flkagyl

 Vza rugalmas porc. Brben sok a zsr.

 Parabola alakja segtsgvel a flnylshoz tereli a hanghullmokat.

 A kutyaflk s patsok jl mozgatjk. Az ember szmotteven nem tudja mozgatni.

 2. Halljrat

 Vza kvl rugalmas porc, bell viszont mr csont. Hossza 2.5 cm.

 Faggymirigyei termelik a flzsrt. Norml esetben nem kell piszklni.

 

 5. Kzpfl (3)

 1. Dobhrtya

 A kzpfl fel bedomborodik. Kls felszne a levegvel, a bels a kalapccsal van kapcsolatban.

 felszne 1 cm2, vastagsga 1 mm.

 2. Flkrt

 Lehetsget ad arra, hogy a dobhrtya kt oldaln a nyoms kiegyenltdjn. Pl.

 Egy gy elstse eltt nyisd ki a szdat

 Szopogass cukorkt, ha autval felfel msz egy hgn; vagy lifttel egy felhkarcolra; vagy egy propelleres replgppel emelkedsz a magasba. Ha ez utbbit eszmletlen sebeslttel teszik, az tszakad dobhrtya miatt vrezni kezd a flk.

 A bvrok tanuljk a merls sorn a kiegyenltst.

 3. Hallcsontocskk

 Felsorols (3): kalapcs, ll, kengyel.

 4. Szerepe: A dobhrtya felszne nagy, a kengyel talp kicsi (felletarnyuk 17:1). Emellett a hallcsontocskk egyenltlen kar emelt kpeznek (ami 30%-os erstst ad). Ezrt vgeredmnyben a kzpfl a hangot (17 x 1.3 =) 22x-re felersti.

 5. Gyulladsa a kzpfl gyullads

 Oka: A mindkt orrlyuk befogsval vgzett orrfvs a baktriumokban gazdag taknyot felprseli a flkrtn t a kzpfl regbe. A baktriumok ott elszaporodnak.

 Tnete: A felgylt genny feszti a dobhrtyt.

 Gygytsa: Van hogy felszrjk.

 

 6. Bels fl (2)

 1. Rszei (2)

 Csontos s hrtys labirintus. Az rzkels az utbbiban megy vgbe.

 A hrtys labirintus rszei (2): Hall- s helyzetrzkel szerv.

 hallszerv = csigavezetk = Corti-szerv.

 helyzetrzkel szerv (2): Zskocska s tmlcske + Flkrs vjratok.

 2. Csigavezetk mn. hallszerv

 A csontos csiga kzps jratban helyezkedik el.

 Felette s alatta is van egy-egy jrat, melynek folyadkval a kzps jrat folyadka nem rintkezik.

 Az ovlis ablak à megrezegteti a fels jrat folyadkt à ez pedig a kzps jrat fels hrtyjt (Reissner-hrtya) à ezrt a bellrl kifel indul fedhrtya mozog à s a hallsejtek csillit ingerli.

 A magas hang gyorsan csillapodna – ezrt ezeket a csiga alapjn lv hallsejtek rzkelik. A zajrtalom kezdetben ezekre hat.

 Lsd ez gyben az albbi viccet: Palkt prblja nevelni az anyukja. Anya: ”Kisfiam, ne jrj mr annyit diszkba, mert tnkremegy a hallsod!” Palk: ”Ksz anyu, de mr vacsiztam!”

 A hallsejtek mn. szrsejtek kztt tmasztsejtek vannak.

 A felette lv fels jrat a csiga cscsn az als jratba megy t, mely a kerek ablaknl vgzdik.

 3. Helyzetrzkel szerv

 1. Zskocska s tmlcske

 A fej statikus helyzett rzkelik.

 Az rzksejtek csilli egy kocsonya rtegbe gyazdnak. A rtegben mszkristlyok is vannak.

 A sejteket a rteg mozgsa ingerli.

 Ezek mellett a zskocska rzkdsra, a tmlcske pedig az egyenes vonal egyenletes mozgsra is rzkeny (vibrci, lifthats).

 2. Flkrs vjratok

 A tr hrom skjban llnak, gy a fej minden irny mozgst rzkelik.

 Az rzksejtek csilli egy kocsonyatarajba gyazdnak (keresztmetszetben: kp).

 A fej moccansakor a folyadk sajt tehetetlensge miatt a csonthoz kpest szintn moccan. A tarajt elhajltja s ez ingerli a sejteket.

 V. prgets utni szdlskor mst mond a fl (mozog) s a szem (nem mozog).

 

 7. Ingerletvezets

 Csigadc ktnylvny idegsejtjei alkotjk a VIII. agyideget à

 Kzpagyi tkapcsolds, kombinldik a vzizomzat, szem, kisagy informciival à

 Talamusz à

 Nagyagy hallkrge.