deak.istvan
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
9. biolgia
Tartalom
 
5. Term.ismeret
5. Term.ismeret : 6.3. Pomps tulipn

6.3. Pomps tulipn

  2016.03.17. 06:10


 6.3. A TULIPN

 Tanknyv 161-162. oldala; ktelez rsbeli hzi feladat a munkafzet 77. oldala.

 

 1. BM

 1. Besorolsa

 lvilg, nvnyek orszga, zrvatermk trzse, egyszikek osztlya

 Rokonai a hagymk (fok-, metl- s prhagyma) tovbb a kikeleti hvirg.

 2. lhelye

 Az gynevezett magyar tulipn a Krpt-medence peremn, az Aldunai-szorosnl dszlik.

 A fajcsoport kialakulsi helye a Kzel-Kelet s/vagy a Turni-skvidk.

 3. Mrete: Kifejletten ½ m magas.

 

 2. Szervei

 Gykr: Gykrzete sekly. Mivel egyszik, gykrzete mellkgykrzet.

 Szr: Ktfle, lgy szra van.

 Rvid szrtag hagymatnk.

 A hagymatnktl ered az egyetlen, hossz szrtagbl ll csves szr, mely a virgot tartja.

 Ezt a levelek aljukkal tlelik ugyan, de nem innen erednek.

 Levl: Ktfle levele van.

 Allevl a hagyma fehr, hsos, raktroz hagymalevele s a barna, szraz, vd buroklevele.

 Lomblevele a hagymatnktl ered.

 Zld szn s hamvas (viaszbevonatos, vzleperget).

 Levlalapja s levlnyele nincs.

 Levllemeznek alja szrlel, f rsze lndzss, cscsa hegyes, szle p.

 Mivel egyszik: erezete prhuzamos.

 Virg

 sszel a talaj feletti rszek leszradnak – csak a hagymafej telel t. A nvny vel.

 Virgjai magnyosak. A virg piros – rovarmegporzs. Hasonl a vrshagymhoz /T5M-158.3./.

 Mivel egyszik: takarlevelei egynem lepellevelek.

  Virgkplete: L: 3+3, P: 3+3, T (3).

 A lepellevelek ”kitn hmrskletjelzk” /T5M-161./ . Fnyes nappal kinylnak, az alkony hvsben vagy bors idben bezrulnak.

 Terms

 A szraz, felnyl termsek kz tartoz, sokmagv tokterms. Hasonl a hagymkhoz /T5M-162.1./.

 

 3. Emberrel val kapcsolata

 A tulipn s turbn alakja hasonl s e szavak eredete is kzs. A ”toliban” sz perzsa nyelven azt jelenti: turbn.

 Eurzsia belsejbl elretr hunjaink kedves virga volt. Virgjt a tulipntos ldra is faragtk. A tulipntos lda a jurta (favzas, nemezburkos krstor) btora, melyben az elad lny kelengyje ll.

 Eurpa nyugati  rszn a tengerjr hollandok terjesztettk el. Orszguk egyik jelkp lett. Mlyfldjeiken /T5M-108.3./ termesztik.