6.3. A TULIP�N

 Tank�nyv 161-162. oldala; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 77. oldala.

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, n�v�nyek orsz�ga, z�rvaterm�k t�rzse, egyszik�ek oszt�lya

 Rokonai a hagym�k (fok-, met�l�- �s p�r�hagyma) tov�bb� a kikeleti h�vir�g.

 2. �l�helye

 Az �gynevezett magyar tulip�n a K�rp�t-medence perem�n, az Aldunai-szorosn�l d�szlik.

 A fajcsoport kialakul�si helye a K�zel-Kelet �s/vagy a Tur�ni-s�kvid�k.

 3. M�rete: Kifejletten ½ m magas.

 2. Szervei

 Gy�k�r: Gy�k�rzete sek�ly. Mivel egyszik�, gy�k�rzete mell�kgy�k�rzet.

 Sz�r: K�tf�le, l�gy sz�ra van.

 R�vid sz�rtag� hagymat�nk.

 A hagymat�nkt�l ered az egyetlen, hossz� sz�rtagb�l �ll� cs�ves sz�r, mely a vir�got tartja.

 Ezt a levelek aljukkal �t�lelik ugyan, de nem innen erednek.

 Lev�l: K�tf�le levele van.

 Allev�l a hagyma feh�r, h�sos, rakt�roz� hagymalevele �s a barna, sz�raz, v�d� buroklevele.

 Lomblevele a hagymat�nkt�l ered.

 Z�ld sz�n� �s hamvas (viaszbevonatos, v�zleperget�).

 Lev�lalapja �s lev�lnyele nincs.

 Lev�llemez�nek alja sz�r�lel�, f� r�sze l�ndzs�s, cs�csa hegyes, sz�le �p.

 Mivel egyszik�: erezete p�rhuzamos.

 Vir�g

 �sszel a talaj feletti r�szek lesz�radnak – csak a hagymafej telel �t. A n�v�ny �vel�.

 Vir�gjai mag�nyosak. A vir�g piros – rovarmegporz�s�. Hasonl� a v�r�shagym��hoz /T5M-158.3./.

 Mivel egyszik�: takar�levelei egynem� lepellevelek.

  Vir�gk�plete: L: 3+3, P: 3+3, T (3).

 A lepellevelek ”kit�n� h�m�rs�kletjelz�k” /T5M-161./ . F�nyes nappal kiny�lnak, az alkony h�v�s�ben vagy bor�s id�ben bez�rulnak.

 Term�s

 A sz�raz, felny�l� term�sek k�z� tartoz�, sokmagv� tokterm�s. Hasonl� a hagym�k�hoz /T5M-162.1./.

 3. Emberrel val� kapcsolata

 A tulip�n �s turb�n alakja hasonl� �s e szavak eredete is k�z�s. A ”toliban” sz� perzsa nyelven azt jelenti: turb�n.

 Eur�zsia belsej�b�l el�ret�r� hunjaink kedves vir�ga volt. Vir�gj�t a tulip�ntos l�d�ra is faragt�k. A tulip�ntos l�da a jurta (fav�zas, nemezburkos k�rs�tor) b�tora, melyben az elad� l�ny kelengy�je �ll.

 Eur�pa nyugati  r�sz�n a tengerj�r� hollandok terjesztett�k el. Orsz�guk egyik jelk�p� lett. M�lyf�ldjeiken /T5M-108.3./ termesztik.