6.4. A BURGONYA

 Tank�nyv 163-165. oldala; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 78. oldala.

 1. B�M

 1. Besorol�sa

 �l�vil�g, n�v�nyek orsz�ga, z�rvaterm�k t�rzse, k�tszik�ek oszt�lya, burgonyaf�l�k rendje.

 N�pies neve a krumpli (kolomp�r, f�ldialma), a sz�kelyekn�l pedig a pity�ka.

 Rokona a paradicsom, paprika, padlizs�n �s a doh�nyok.

 2. �l�helye

 D�l-Amerika hegyvid�keir�l sz�rmazik, ahol �sid�k �ta termesztik az Andok h�s�s fenns�kj�n.

 A h�v�s �ghajlatot �s a laza talajt kedveli.

 3. M�rete: 0.5 (- 1) m magasra n�.

 2. Szervei

 1. Gy�k�r

 Mivel k�tszik�: gy�k�rzete f�gy�k�rzet.

 M�lys�g�t tekintve ar�nyos: amilyen magas a n�v�ny, olyan m�ly a gy�kere.

 2. Sz�r

 H�romf�le sz�ra van. F�ld feletti sz�ra dudvasz�r. A dudvasz�r t�m�r �s el�gaz� l�gy sz�r.

 F�ld alatti, hossz� sz�rtag�, k�sz� sz�ra a feh�r sz�n� tarack.

 Ahol megvastagszik: sz�rgum� lesz rajta.

 A sz�rgum� �ttelel�, rakt�roz� �s szapor�t� k�plet. M�lyed�seiben r�gyek vannak.

 Rakt�roz�sa nem egyszer� feladat, mivel t�meg�nek h�romnegyede v�z.

 F�nyben megz�ld�l, nyirkos helyen megrohad, de s�t�tben is hossz�, feh�r r�gyei n�hetnek.

 A sz�rgum�t tavasszal vetik, ny�ron h�romszor t�lt�getik (a talajt a sz�r t�v�hez felh�zz�k), �sszel pedig betakar�tj�k.

 3. Lev�l

 P�ratlanul sz�rnyasan �sszetett. R�szei (4): lev�lalap, lev�lny�l, lev�lgerinc, lev�lk�k.

 Mivel k�tszik�: f�erezetes. Lev�llemez�nek teste ov�lis alak�, cs�csa hegyes.

 A burgonya level�t r�gja a burgonyabog�r. Teljes �talakul�ssal fejl�dik. A pet�kb�l egy h�t alatt alakulnak ki a l�rv�k. Rovar�l� szer permetez�s�vel v�dekez�nk ellene.

 4. Vir�g

 Vir�gja mag�nyos, k�tivar�, rovarmegporz�s�. Sziromlevele sz�nes (feh�r, r�zsasz�n�, halv�nylila).

 5. Term�s

 Term�se bogy�. Alakra olyan, mint a paradicsom�, de m�rgez�.

 A bogy�term�s sok magv�, h�sos fel nem ny�l� term�s.

 3. Emberrel val� kapcsolata

 Az Inka Birodalom legf�bb �lelmiszer n�v�nye volt a kukorica mellett.

 Az Inka Birodalmat megh�d�t� Pizarro r�v�n ker�lt Eur�p�ba, ahol kezdetben d�szn�v�nyk�nt termesztett�k.

 A h�v�s, �szaki orsz�gokban a b�za nem �rik be. Itt d�nt� n�peledel lett, pl. �rorsz�g, N�metorsz�g, Oroszorsz�g. Napjainkban ugyanitt burgony�val etetik a sert�seket is (mivel nem �rik be a kukorica, pl. D�nia).

 Legnagyobb mai termel�je K�na, India �s Oroszorsz�g.

 Magyarorsz�gon el�sz�r n�met telepesek termesztett�k, ”sv�bt�k”-nek is nevezt�k. Termeszt�se II. J�zsef (kalapos kir�ly) idej�n terjedt el. F� term�helye a homokvid�keken (pl. Kiskuns�g) vagy h�v�s dombvid�keken (pl. N�gr�di-medence) van. Nevezetes burgonyaterm� hely a Sz�kelyf�ld, mely a h�v�ss�ge miatt a burgonyabog�rt�l mentes. Az egy f�re jut� �ves burgonya fogyaszt�s 65 kg/�v.

 A burgony�t v�ltozatos form�ban fogyasztjuk. K�sz�l krumpli à leves, f�zel�k, p�r� ; krumplis à t�szta, keny�r; paprik�s, rakott, s�lt, f�tt krumpli; chips.

 A sz�rgum� sz�razanyag tartalm�nak fele: kem�ny�t�. Tiszta �llapotban krumpli h�moz�s ut�n, a k�sre rak�dott feh�r pork�nt tal�lkozunk vele. Nev�t onnan kapta, hogy r�gen a h�ziasszonyok ezzel kem�ny�tett�k az ingek gall�rj�t. Ugyanezen anyag adja a gabonamag – �s �gy a liszt �s keny�r z�m�t.

 Burgony�b�l k�sz�l a krumplicukor. Olcs� alkoholt is gy�rtanak bel�le.

 D�l-Amerik�ban gum�it v�ztelen�tik. �gy k�sz�l a ”chuno” (e. kunyo) /T5M-165./.