5.1. RENDSZER AZ �L�K VIL�G�BAN

 Tank�nyv 124-126. oldala, munkaf�zet 53. oldala

 1. Bevezet�s

 1. K�rd�sfelvet�s

 1. Probl�ma

 Egy mar�k telev�nyes talajban is t�bb milli�rd �l�l�ny lehet.

 A F�ld�n eddig 2 milli� fajt �rtak le.

 2. Megold�s: A sokas�gban �s sokf�les�gben val� eligazod�shoz rendszerezni kell.

 Rendszerez�s

 1. Fogalma: A val�s�g elemeinek meghat�rozott szempont� csoportos�t�sa.

 2. Tudom�nyos rendszerez�s: Megkereste a legt�bb �sszef�gg�st felt�r� szempontot.

 3. �si: ”�n eszem �t vagy � eszik engem – a t�bbi �rdektelen” – t�ves gondolat: j�l ismerte a gy�gyn�v�nyeket, a szersz�mnak val� f�t, stb.

 4. Csoportjellemz�: Egy adott rendszertani csoport minden faj�ra jellemz� tulajdons�gok �sszess�ge. Pl: a madarak melegv�r�ek �s tollasak, az eml�s�k melegv�r�ek �s sz�r�sek.

 2. Izraelita �llatrendszertan

 1. Vizi �llatok: halak, krokodil, cetek

 2. Sz�rnyasok: holl�, f�rj, galamb, h�zity�k, s�lyom, kesely�, denev�r

 3. Cs�sz�m�sz�k: f�rgek, s�sk�k, sz�nyogok, b�k�k, k�gy�k (�spisk�gy�, vipera)

 4. Mezei �llatok

 1. Vadak: k�sz�li kecske, gazell�k, oroszl�n, elef�nt, majmok

 2. H�zi�llatok: Kis: juh, kecske. Nagy: szarvasmarha, teve

 5. Tiszta-tiszt�talan csoportos�t�s – m�s rendszer: vall�si c�l�

 1. Tiszta: halak, ”has�tott k�rm�ek” (p�rosujj� pat�sok)

 2. Tiszt�talan: f�rgek, k�gy�k, kesely�, sert�s.

 3. Arisztotel�sz rendszere a Vil�gmindens�gr�l

 1. �lettelenek

 1. Csoportjellemz�k: l�teznek - de nem �lnek

 2. Alcsoportok: Nap, tenger, leveg�

 2. N�v�nyek

 1. Csoportjellemz�k: l�teznek �s �lnek - de nem mozognak

 2. Alcsoportok

 f�k: libanoni c�drus, olajfa, datolyap�lma

 cserj�k: bor�ka, t�mj�n

 l�gysz�r�ak: b�za, �rpa, liliomok.

 3. �llatok

 1. Csoportjellemz�k

 l�teznek + �lnek + mozognak �s t�k�letlen lelk�k van

 de nem gondolkodnak �s nincs t�k�letes lelk�k

 2. Alcsoportok

 nem v�r�s v�r�ek: pl: szivacsok, puhatest�ek, rovarok

 v�r�s v�r�ek: halak, h�ll�k, madarak, eml�s�k

 4. Emberek

 Csoportjellemz�k: l�teznek + �lnek + mozognak + gondolkodnak �s t�k�letes lelk�k van.

 4. �jkori tud�sok

 Linn�, Carl von (e. k�rl, m. K�roly), sv�d

 F� m�ve: ”A term�szet rendszere”, 1735, tn: ”Systema naturae”

 T�le erednek a rendszertani kateg�ri�k pl. a n�v�nyek �s �llatok orsz�ga

 Kett�s nevez�ktan tn. binomin�lis nomenklatura

 T�bb mint 70.000 fajt rendszerezett

 Kitaibel P�l

 Linn� magyar k�vet�je volt

 A K�rp�t-medence 1015 n�v�ny�t rendszerezte, 44 ma is a nev�t viseli pl. Kitaibel-m�lyva

 J� szeml�lete volt: a n�v�ny k�rnyezet�t is le�rta.

 Lamarck (e. lamark), francia

 A fajok v�ltoznak à a szerzett tulajdons�gok �r�kl�dnek, pl. a zsir�f nyaka az�rt hossz�, mert sokat ny�jt�zkodott. Van aki szerint ebben is van igazs�g – b�r ezt a darwinist�k tagadj�k. Az �r�kl�sr�l val� ismeretek h�zagosak – a k�rd�s tudom�nyosan nem eld�nthet� à hit k�rd�se.

 Darwin, Charles (e. cs�rlsz d�rvin; m. Gy�rgy), angol

 F� m�ve ”A fajok eredete”, 1859, an. ”The Origin of Species”

 A zsir�f nyaka az�rt hossz�, mert a r�videbb nyak� t�rsai m�r kipusztultak. K�zdelem a l�t�rt, ”struggle for life” – a gyarmatos�t�s ideol�gi�ja is lett.

 Igaz, hogy az ember legk�zelebbi rokonai a majmok. Az ember a ”majomb�l lett” �ll�t�ssal logikailag azonos �rt�k� az is, hogy a ”ban�nb�l lett”, csak az ember fejl�d�si vonal�r�l val� lev�l�s volt sokkal hamarabb.

 A d�nt� min�s�gi v�ltoz�sok mindig az emberhez vezet� �gon fejl�dtek ki. Ez arra utal, hogy az evol�ci� f� �ga az emberhez vezet à az evol�ci� c�lja �s �rtelme az ember �s Krisztus. A v�letlen: Isten m�v�szneve. A darwinist�k tagadj�k, hogy az evol�ci�nak c�lja lenne, szerint�k a v�letlen ir�ny�t. Sz�ls�s�ges darwinista n�zet az ”�nz� g�n” elm�let.

 5. Rendszerek

 1. Mesters�ges

 Kiragadott b�lyeg alapj�n.

 Linn� pl. a n�v�nyekn�l a term�t vizsg�lta �s porz�kat sz�molt.

 Lehet gazdas�gi pl. textilipar sz�m�ra fontos n�v�ny (len, gyapot, juta) �s �llat (juh, selyemherny�)

 2. Term�szetes mn. fejl�d�st�rt�neti

 Az �l�l�nyek szerkezet�t �s m�k�d�s�t vizsg�lja – a lesz�rmaz�sra k�vetkeztet à t�rzsf�t szerkeszt, a legt�bb �sszef�gg�st magyar�z� szempont a t�rzsfejl�d�s mn. evol�ci�.

 6. Rendszertani kateg�ri�k (12)

 1. Faj feletti rendszertani kateg�ri�k (8): vil�g, orsz�g, t�rzs, oszt�ly, rend, csal�d, nemzets�g, faj

 2. Faj

 1. Fogalma (6): Azon

 �l�l�nyek csoportja, melyek

 sz�rmaz�sa k�z�s, legl�nyegesebb

 k�ls� �s bels� tulajdons�gaikban megegyeznek,

 egym�s k�z�tt szaporodva term�keny ut�dokat hoznak l�tre. A faj a

 rendszerez�s alapegys�ge.

 A term�szetben popul�ci�k form�j�ban jelenik meg.

 2. Nem tartozik azonos fajba a h�zil� �s a h�ziszam�r, mert ut�djuk, az �szv�r medd�.

 3. Elnevez�se

 Kett�s nevez�ktan szerint: A legk�zelebbi nemzets�g neve + faji k�l�nbs�g.

 Tn: binominalis nomenclatura: genus proximum + differentia specifica.

 4. Sz�ma: Kb. k�tmilli� le�rt faj van, de vannak akik a fajok sz�m�t 30 milli�ra becs�lik.

 3. Faj alatti rendszertani kateg�ri�k (4)

 1. Alfaj          f�ldrajzi elk�l�n�l�s, pl. szum�trai �s szib�riai tigris

 2. Rassz         alfaj az ember eset�ben, pl. europid

 3. Fajta          nemes�tett, pl. ac�los b�za, magyar sz�rkemarha

 4. V�ltozat    pl. alb�n� tigris

 7. Az ember besorol�sa

 8. Orsz�gok