7.1. FELSZ�N ALATTI VIZEK

 Tank�nyv 180-182. oldala; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 89. oldala

 1. F�ldi v�zmegoszl�s

 82 % �ce�nokban

 15 % k�zetburokban (k�zetekben, nem talajv�zk�nt)

   3 % talajv�z + j�g

 A talajb�li, sz�razf�ldi (t�, foly�, mocs�r), l�gk�ri �s az �l�l�nyekben l�v� v�z mennyis�ge a f�ldi v�znek csak egy t�zezrede (p. 1.35 t�zezred ~ 222 000 km3).

 A sz�razf�ld�n l�v� v�z az�rt nem fogyhat el soha, mert az �ce�n mindig p�rolog.

 2. Talajb�li v�z

 Talajnedvess�g

 Felsz�n alatti v�z, mely a talajb�li szemcs�khez h�rtyak�nt tapad.

 A n�v�nynek j�: vizet �s leveg�t is kap.

 Talajv�z /T5M-182.2./

 Olyan felsz�n alatti v�z, mely a legfels� v�zz�r� r�teg f�l�tt gy�lik meg.

 A talajb�li szemcs�k k�zeit csurig t�lti. A n�v�nynek rossz – gy�kere nem kap leveg�t.

 Talav�zt�k�r: A talajv�z felsz�ne.

 Talajv�zt�k�r m�lys�ge az alf�ldjeinken �tlagosan 3 m.

 Belv�z: Felsz�nre emelked� talajv�z /T5M-180.3./.

 3. R�tegv�z

 R�tegv�z: Felsz�n alatti v�z, mely k�t v�zz�r� r�teg k�z�tt gy�lik meg /T5M-181.1./.

 Art�zi v�z: Olyan r�tegv�z, mely a f�rt k�tban a m�lys�gi nyom�s hat�s�ra a felsz�nre emelkedik (nem kell szivatty�zni); /T5M-181.2./

 4. K�l�nleges vizek

 H�v�z: Olyan felsz�n alatti v�z, amely 30 oC-n�l melegebb, pl. /T5M-181.3./

 �sv�nyv�z

 Olyan felsz�n alatti v�z, melynek �sv�nyi anyag tartalma literenk�nt legal�bb 1 gramm /T5M-182: 1, 3./

 Gy�gyv�z

 Olyan felsz�n alatti v�z, melynek gy�gyhat�s�t hivatalosan elismert�k.

 Budapesten van gy�gyv�z pl. a Gell�rt-f�rd�ben.

 Legh�resebb a franciaorsz�gi Lourdes gy�gyvize.