5. ALF�LDJEINK

 Tank�nyv 131-158. oldala, munkaf�zet 58-68. oldala

 5.1. ALF�LDJEINK KIALAKUL�SA

 Tank�nyv 132-134. oldala, k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 58. oldala

 1. Alapadatok

 1. Helyzet�k

 Az orsz�g d�lkeleti fel�n ter�l el az Alf�ld, ”�szaknyugati r�sz�ben a Kisalf�ld fekszik.”

”Haz�nk ter�let�nek k�tharmad�t alf�ldek bor�tj�k.”

 2. Ter�let�k

 Mindk�t t�jat felezi a trianoni orsz�ghat�r.

 Az Alf�ld teljes ter�lete 100 000 km2 – teh�t nagyobb mint Magyarorsz�g. Hat�rainkon t�li fel�t �t orsz�g (Szlov�kia, Ukrajna, Rom�nia, Szerbia, Horv�torsz�g) birtokolja.

 A Kisalf�ld ter�lete 10 000 km2. Hat�rainkon t�li fel�t k�t orsz�g (Szlov�kia, Ausztria) birtokolja.

 2. F�ldt�rt�nete

 Alf�ldjeink �s dombs�gaink m�ly�ben ugyan azok a k�zett�megek fekszenek, mint amelyek hegys�geinkben a felsz�nen vannak (pl. �idei gr�nit, k�z�pidei m�szk�). A mai hegys�geink �s alf�ldjeink f�ldt�rt�nete csak 15 milli� �vvel ezel�tt kezdett elt�rni. ”Az Alpok �s a K�rp�tok kiemelked�s�vel egyidej�leg az Alf�ld �s a Kisalf�ld ter�lete megs�llyedt.” A K�rp�t-medence (csak) 15 milli� �ve alakult ki az�ltal, hogy a hegys�gkeret emelkedni kezdett, a medencealj (alf�ldek, dombs�gok) pedig s�llyedni.

 ”A s�llyed�ket tenger �nt�tte el. Az �vmilli�k alatt vastag tengeri �led�k k�pz�d�tt.” Ezt az egykori  tengert Pannon-tengernek nevezik.

 K�s�bb (10-5 milli� �ve) a dombs�gok s�llyed�se meg�llt – az alf�ldek� viszont folytat�dott.

 V�g�l az �ll�v�z elz�r�dott a Vil�g�ce�nt�l: ezt az �llapotot Pannon-t�nak nevezz�k. A tengerbe �s t�ba rak�d� iszap �s homok v�g�l a tavat is felt�lt�tte.

 3. T�jt�pusok

 A sz�razz� v�lt t�fen�kre a j�gkori foly�k homokot, a sz�l pedig port hordott amib�l l�sz keletkezett. A ma is s�llyed� ter�letek maguk fel� vonzz�k a foly�vizeket �s az �rtereknek adnak helyet.

 A homok, l�sz vagy az �rt�ri �led�k jelenti az alf�ldi t�jak f� t�pusait pl.

 4. Homokvid�kek

 1. Kialakul�suk

 P�ldater�lete a Kiskuns�g. A j�gkorban ”ter�let�n az �s-Duna kalandozott. A foly� t�bbsz�r v�ltoztatta a medr�t. Lerakott hordal�k�b�l a sz�l homokbuck�kat �p�tett, melyek �szaknyugat-d�lkeleti ir�nyban rendez�dnek. A buck�k ir�nya megegyezik a Duna egykori foly�sir�ny�val �s a leggyakoribb sz�lir�nnyal. Ahol n�v�nyzet nem fedi a felsz�nt, ott a homokbuck�k v�ndorolnak. A mozg� homokot fut�homoknak nevezz�k. Fut�homok ma m�r csak elszigetelt foltokban tal�lhat�. Ak�cf�k, sz�l�k �s gy�m�lcsf�k telep�t�s�vel akad�lyozt�k meg a homok mozg�s�t.”

 2. Felsorol�suk: Homokvid�keink k�z� tartozik (2) a Kiskuns�g �s Ny�rs�g.

 5. L�szvid�kek

 1. Kialakul�suk

 P�ldater�lete a Nagykuns�g, melynek l�szt�bl�ja a Tisza, valamint a Hortob�gy �s a K�r�s�k k�z�tt ter�l el.

 A l�sz a j�gkori szelek f�takar� �ltal megk�t�tt pora. A l�sz�n egyens�lyi v�zh�ztart�s mellett fekete mez�s�gi talaj k�pz�dik, mely a F�ld legterm�kenyebb talaja.

 2. Felsorol�suk: L�szvid�keink k�z� tartozik a

 1. Alf�ld�n

 Mez�f�ld

 Duna-Tisza-k�z�n (4): B�cskai-l�szh�t, Kecskem�ti-l�szh�t, T�pi�s�g, J�szs�g

 Tisz�nt�lon (3): Hajd�s�g, Nagykuns�g, K�r�s-Maros-k�ze.

 2. Kisalf�ld�n (2): Mosoni-s�k, Gy�r-tatai-s�k

 6. �rterek

 1. Kialakul�suk

 P�ldater�lete a Hortob�gy (foly�) v�zvid�k�n elter�l� Hortob�gy (t�j).

 ”A d�s v�zh�l�zat� ter�leteken a medr�kb�l kil�p� foly�k �vezredeken kereszt�l akad�lytalanul �rasztottak el nagy ter�leteket. Sz�tteregett�k a magukkal sz�ll�tott homokot �s iszapot. Felt�lt�tt�k a m�lyed�seket, elegyengett�k a felsz�nt. �gy alakultak ki a t�k�letes s�ks�gok.”

 T�k�letes s�ks�g: Olyan s�ks�g, ahol a szintk�l�nbs�g 1 km²-en bel�l nem haladja meg a 30 m�tert. Pl. Hortob�gy.

 2. Felsorol�suk: �rtereink k�z� tartozik a

 Kisalf�ld�n (3): R�bak�z, Szigetk�z, Hans�g

 Alf�ld�n (4): Dunamenti-�rt�r, Fels�-Tiszai-vid�k, Hortob�gy, K�r�svid�k.

 3. �talakul�suk – a szikesed�s

 A mentett �rterek talaja hajlamos a szikesed�sre. ”A 19-20. sz�zadi foly�szab�lyoz�s nyom�n is �talakult az alf�ldek k�pe. Az egykori mocsarak, l�pok szinte teljesen elt�ntek. A rendszeres �rad�sok elmarad�sa miatt a Hortob�gy talaja elszikesedett. A folyamat sor�n a talaj s�tartalma a felsz�nre ker�lt. A term�ketlen, szikes talajon csak s�t�r� n�v�nyek �lnek meg.”