5.2. ALF�LDJEINK �GHAJLATA �S �L�VIL�GA

 Tank�nyv 135-137. oldala, k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 59. oldala

 1. �ghajlat

 1. Medencealj-hegys�gkeret

 A K�rp�t-medence �ghajlat�nak legf�bb jellemz�je a medencealj �s hegys�gkeret ellent�te. A hegys�gkeret �ghajlata hegyvid�ki. K�rnyezet�n�l hidegebb, borultabb, csapad�kosabb, szelesebb.

 2. A h�rom �ghajlat

 A K�rp�t-medenc�ben h�rom �ghajlat van.

 Hegyvid�ki �ghajlat jellemzi a K�rp�tokat, melyet 1000 m�ter felett fenyves, t�rpefenyves �s havasi gyep bor�t. K�z�phegys�geinkben a gyerty�nos-t�lgyes �s b�kk�s uralkodik.

 Nedves kontinent�lis �ghajlat� a K�rp�t-medence z�me. A dombs�gokat z�rt lomberd�, az alf�ldek z�m�t viszont erd�s puszta fedi.

 Sz�raz kontinent�lis �ghajlat� az Alf�ld kell�s k�zepe.

 3. Alf�ld-Kisalf�ld

 Mindk�t alf�ld�nk melegebb, naposabb, sz�razabb �s sz�lcsendesebb, mint a k�rnyezet�k. K�z�tt�k �rnyalatnyi elt�r�s van.

 A Kisalf�ld�n az �ce�n hat�sa jobban �rv�nyes�l: kisebb a h�ing�s (nyara h�v�sebb, tele enyh�bb), t�bb a csapad�k. Az Alf�ldh�z k�pest t�bbsz�r borult �s a csapad�k hull�sa egyenletesebb.

 2. N�v�nyzet

 1. Term�szetes

 ”Az alf�ldek term�szetes n�v�nytakar�ja a f�ves puszta �s az erd�s puszta. F�ves ter�letek ott alakulnak ki, ahol a csapad�k �vi �tlaga” 500 – 300 mm. ”A term�szetes n�v�nytakar� ma m�r csak foltokban van jelen.

 A f�f�l�k k�l�nb�z� magass�g�ak. A magasabbra n�v�k alkotj�k a sz�lf�veket, az alacsonyabbak az aljf�veket. K�z�j�k tartozik a r�tek kiv�l� takarm�nyt alkot� f�ve, az angol perje.”

 2. Mesters�ges

 A kiirtott erd�k �s felt�rt gyepek hely�n ma sz�nt�f�ldek, r�tek �s legel�k vannak. ”A r�tek lekasz�lt f�ve a sz�na. A sz�na j� takarm�ny az �llatoknak. a r�t, legel� �s a sz�nt�f�ld a mez� egy-egy �letk�z�ss�ge.”

 3. Angolperje

 1. B�M

 Besorol�sa

 �l�vil�g, n�v�nyek orsz�ga, z�rvaterm�k t�rzse, k�tszik�ek oszt�lya, p�zsitf�vek rendje, angolperje faj.

 Renden bel�li rokonai a n�dak (fed�-, bambusz) �s a gabon�k (b�za, rozs, �rpa, zab, k�les, kukorica, rizs).

 �l�helye

 ”A f�f�l�k rendk�v�l j�l alkalmazkodtak a sz�ls�s�ges �ghajlatokhoz. Elviselik a tart�s sz�razs�got, a nagy h�m�rs�klet-ingadoz�st �s az �lland�an f�j� szelet, ugyanakkor nem t�rik az �rny�kos helyeket, mert f�nyig�nyes szervezetek.”

 ”A f�f�l�k j�l t�rik a kasz�l�st �s a legel�st. Ennek az az oka, hogy a alapjukn�l folyamatosan n�vekednek, �gy a lev�gott r�szek hely�be �jak n�nek.”

 Az angolperje az �vil�g legel�inek jellegzetes f�ve.

 M�rete max. 50 cm.

 2. Szervei

 Gy�k�rzete mell�kgy�k�rzet, mely ”d�san beh�l�zza a talajt.”

 Sz�ra tarack �s szalmasz�r.

 ”�vel� n�v�ny, mivel f�ldbeni sz�r�ban rakt�rozott t�panyagb�l mindig �jra sarjad.”

 Levele hossz�; �s mivel keskeny, kev�s vizet p�rologtat. Sz�r�lel�, mell�kerezetes, �p sz�l�, hegyes cs�cs�.

 A f�f�l�kre jellemz�en szil�rd�t� elemekben gazdag.

 ”A sz�razs�g idej�n a levelek �sszesodr�dnak, �gy m�g kisebb a n�v�ny v�zvesztes�ge.”

 Vir�ga apr�, csupasz; nem sz�nes, nem �zes, nem illatos – viszont b�s�ges vir�gpor�. K�t�g� bib�je f�s�s, porz�i pedig hosszan kics�ngenek. Sz�lmegporz�s�.

 Term�se szemterm�s.

 4. Mezei zs�lya

 1. B�M

 Besorol�sa: �l�vil�g, n�v�nyek orsz�ga, z�rvaterm�k t�rzse, k�tszik�ek oszt�lya, ajakosok rendje, mezei zs�lya faj.

 �l�helye a f�ves �s erd�s puszta. ”J�l t�ri a sz�razs�got.”

 M�rete 50 cm (30-60 cm).

 2. Szervei

 Gy�k�rzete m�lyre hatol�. Rakt�roz� kar�gy�ker�nek k�sz�nhet�en ”�vel� n�v�ny”.

 Sz�ra n�gyzetes keresztmetszet� dudvasz�r.

 Sz�r�t �s level�t leveg�vel telt sz�r�k v�dik az er�s napsug�rz�st�l.

 Levele

 A lev�lalap kisz�lesed�, a lev�lny�l hossz�.

 A lev�llemez f�erezetes, tagolatlan, csipk�s sz�l�.

 A lev�lv�ll egyenes, a lev�llemez toj�sdad, a lev�lcs�cs lekerek�tett.

 Vir�gai

 A ”ny�r elej�n jelennek meg”.

 Mag�nyosak, �rv�kben �lnek a murvalevelek h�nalj�ban. K�tivar�ak �s ajakosak.

 A vacok pontszer�. A cs�szelevelek 0.5cm-esek, barn�s z�ldek. A sziromlevelek 2cm-esek �s ”k�kes-lil�s” sz�n�ek. ”Vir�ga t�k�letesen alkalmazkodott a rovarmegporz�shoz. Porz�j�nak k�t �ga van. A fels� hossz� �s v�kony, ezen van a vir�gport tartalmaz� portok. Az als� �g r�vid �s kiss� kisz�lesedik. Ez a k�t �g �gy m�k�dik, mint egy k�tkar� emel�. Ha a rovar a vir�gban, nekt�r ut�n kutatva, megnyomja a porz� als� r�sz�t, a porz� hossz� �ga a rovar h�t�ra csap�dik. �gy a sok vir�gpor a rovar h�t�ra hull, melyet tov�bb�t a m�sik vir�g term�j�re.” A term� bib�je k�t�g�.

 Term�se makkocska.