6.4. BUDAPEST - AZ ORSZ�G SZ�VE, BUDAPEST

 Tank�nyv 171-172. oldal, k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 72-73. oldala.

 1. F�ldrajzi energi�i

 1. Medencek�zpont: A K�rp�t-medence n�pess�gi �s gazdas�gi k�zepe (s�lypontja).

 2. R�v �s h�dv�ros

 A Duna alf�ldi szakasz�n Pest alatt eg�szen az Aldunai-szorosig �rterek nehez�tett�k az �tj�r�st. Ezek az �rterek 120 o-os sz�get z�rnak be az �szaki-k�z�phegys�ggel, �s a d�lkeleti orsz�gr�szb�l a pesti r�vhez terelt�k a forgalmat. A K�rp�t-medenc�ben Buda �s Pest lett el�sz�r h�dv�ros lett (1849). Az�ta m�g h�t k�z�ti Duna-h�dja �p�lt.

 3. Hegyl�bi v�s�rvonalon

 ”Az Alf�ld �s a hegyvid�k tal�lkoz�s�n�l fekv� v�rost a Duna szeli �t.” /T6M-171./

 Budapest az Alf�ld Kisalf�ldh�z k�zeli hat�r�n, Budai-hegys�g hegyl�bi v�s�rvonal�n (ahol a hegys�g �s alf�ld term�kei k�nnyen gazd�t cser�lhettek) fejl�d�tt nagyv�ross�.

 2. Egy�b term�szetf�ldrajz

 1. Tal�lkoz� t�jak

 2. Budai term�lkarszt

 ”A hegyvid�k �s az alf�ld t�r�svonala ment�n t�bb mint sz�z forr�s fakad. … A vizek old� munk�ja nyom�n barlangok, j�ratok k�pz�dtek a Budai-hegys�g m�szk�rengeteg�ben. A P�l-v�lgyi barlangban k�l�nleges cseppk�vekben gy�ny�rk�dhet�nk.” /T6M-171./

 A forr�sok az �gynevezett Budai term�lis vonal ment�n t�rnek fel. H�m�rs�klet�k a m�lyben 70 oC, a felsz�ni hideg v�z befoly�sa miatt a forr�sban m�r csak 40 oC.

 3. Szigetek

 ”A Duna t�bb szigetet �p�tett lerakott hordal�k�b�l a f�v�ros ter�let�n.” /T6M-171./

 �budai-sziget (2): R�gen haj�gy�r�r�l volt h�res, napjainkban pedig a Sziget-fesztiv�lr�l (1993)

 Margit-sziget: ”… a v�ros pihen�kertje” /T6M-171./

 Csepel-sziget (3): �szaki cs�cs�n van a szennyv�ztiszt�t�, ett�l d�lre ”… gy�rak �zemelnek.”. Itt tal�lhat� ”… a dunai v�zi forgalom nemzetk�zi kik�t�je.” /T6M-171./

 3. T�rt�nelmi eml�kei

 Az �sember ott hagyta l�bnyom�t (150 000 �ve) �s k�eszk�zeit a V�rhegy alatt.

 A r�mai korban Als�-Pann�nia sz�khelye lesz Aquincum. K�t r�sze a katona- �s a polg�rv�ros. V�zvezet�ke �s k�rsz�nh�za �p�l.

 Az �rp�d-korban d�nt� fontoss�g� r�vhely. Ekkor �p�l fel a M�ty�s-templom �s a Belv�rosi pl�b�niatemplom el�dje. A mai f�v�ros ter�lete apr�falvak sokas�g�nak ad helyet. A IV. B�la a Magyar Kir�lys�g f�v�ros�v� teszi.

 A t�r�k id�kben �s Buda visszav�v�sakor szinte minden elpusztul. A Rudas-f�rd�n k�v�l szinte alig �p�l valami.

 A Habsburg uralom idej�re esik a t�rs�g �jra telep�l�se. �jra be�p�l Buda (V�rhegy), �buda �s Pest belv�rosa. Fel�p�l a Budav�ri palota, a L�nch�d �s a Citadella.

 A kiegyez�s ut�n vil�gv�ross� fejl�dik. A k�z�pkori v�rosmagot b�rh�zakkal �s gy�rtelepekkel �p�tik k�r�l. Ekkor �p�l a Hal�szb�stya, Parlament �s a H�s�k tere.

 A kommunista diktat�ra idej�n lak�telepeket �p�tenek. Ekkor �p�l a Szabads�g szobor �s a Pusk�s Ferenc stadion.

 A rendszerv�lt�s ut�n �p�l ki az M0-s k�rgy�r�, a pl�z�k sokas�ga �s a lak�parkok.

 4. Gazdas�ga

 1. Mez�gazdas�g pl. budafoki gombatermeszt�s

 2. Ipar

 k�nny�ipar pl. budafoki T�rley pezsg�gy�rt�s

 neh�zipar pl. energiatermel�s Csepeli H�er�m�: elektromos �ram

 tud�sig�nyes pl. Tungsram / General Electric: f�nyforr�s

 cs�cstechnika: Chinoin gy�gyszergy�r; m�hold

 3. Szolg�ltat�sok

 K�zeled�s

 t�meg (10): busz, troli, villamos, metr�, h�v, vas�t, haj�, sikl�, fogaskerek�, libeg�, kisvas�t

 k�ls�: Keleti-p�lyaudvar, Csepeli Szabadkik�t�, Liszt Ferenc rep�l�t�r

 hidak �szakr�l d�lre (9): Megyeri, �rp�d, Margit, L�nc, Erzs�bet, Szabads�g, Pet�fi, R�k�czi, De�k Ferenc.

 Oktat�s

 Magyarorsz�g legnagyobb egyeteme az ELTE

 kutat�s pl. Magyar Tudom�nyos Akad�mia

 �llami szolg�ltat�sok, pl. Parlament, miniszt�riumok

 Szabadid�s tev�kenys�gek -  vend�gforgalom pl. Tavaszi Fesztiv�l, Sziget-fesztiv�l

 5. K�rnyezettana

 Csepeli szennyv�ztiszt�t� – �ramot a csatorn�b�l

 R�kospalotai szem�t�get�

 Cs�kken� l�gszennyez�s.