1.1. HELYZETE, HAT�RAI - A NAPNYUGTA F�LDJE: EUR�PA

 Tank�nyv 8-9. oldala; munkaf�zeti h�zi feladat e leck�hez kiv�telesen nincs

 1. Alapadatok

 Ter�lete kb. akkora, mint Kanada, K�na vagy az USA ter�lete.

 2. N�veredet

 A f�n�ciaiak (F�n�cia, mai Libanon) sz�m�ra az �gei-tengert�l keletre volt Kelet, nyugatra pedig Nyugat. Nyelv�k�n ez �gy hangzott: Ereb �s Aszu - Eur�pa �s �zsia neve innen ered.

 A g�r�g mitol�gia szerint f�ldr�sz�nk Agen�r t�ruszi (a mai Libanon d�li r�sz�n) kir�ly l�nya, Eur�pa nev�t viseli, akit Zeusz aranysz�ke, selymes sz�r� bika k�p�ben elrabolt �s Kr�ta sziget�re vitt.

 Mindk�t t�rt�net helyesen utal arra a t�nyre, hogy Eur�pa egykor a K�zel-Kelet perif�ri�jak�nt indult fejl�d�snek.

 3. Hat�rai

 1. R�gen

Keleti hat�ra a t�rt�nelem sor�n egyre keletebbre tol�dott (5) az �gei-tenger à K�rp�tok à Don à Volga à Ural soron.

 2. Ma

 Ma elfogadott hat�rai (Karl Ritter nyom�n, 12): �szaki-jeges-�ce�n (mn. Jeges-tenger), Ur�l-hegys�g, Ur�l-foly�, Kaszpi-t�, Kauk�zus, Fekete-tenger, Boszporusz, M�rv�ny-tenger, Dardanell�k, F�ldk�zi-tenger, Gibralt�ri-szoros, Atlanti-�ce�n.

 3. Eur�zsia

 Eur�p�t nem veszi k�r�l majd’ minden ir�nyb�l tenger, ez�rt �ll�thatta Alexander von Humboldt n�met f�ldrajztud�s hogy Eur�pa nem m�s, mint ”Eur�zsia nagy nyugati f�lszigete”. A ’nagy’ jelz� helyt�ll�, mivel Eur�zsia ter�let�nek majd’ �t�d�t adja. Az �n�ll�tlans�g teh�t term�szetf�ldrajzilag igaz - de kultur�lis �rtelemben d�nt� jelent�s�g�, �n�ll� egys�g.

 4. Helyzete (2)

 1. F�ltek�k

 Az �szaki; �s z�mmel keleti f�ltek�n, kisebb r�szben azonban a nyugatin is. Teh�t k�t g�mbi negyeden ter�l el.

 2. �vezetek

 Z�mmel m�rs�kelt �vezetben, kisebb r�szben a hideg �vezetben is. �szaki r�sz�n �thalad az �szaki-sarkk�r – egyed�lik�nt  nevezetes sz�less�gi k�r�k k�z�l.

 3. Sz�lek (4) a t�rzster�let / teljes ter�let szerint

·         �szakon a norv�giai Nordkyn- vagy Nordkapp fok

vagy az orosz k�zre ker�lt Ferenc-J�zsef-f�ld

·         keleten az Ur�l

·         d�len az Egyes�lt Kir�lys�ghoz tartoz� Gibralt�r

vagy a g�r�gorsz�gi Kr�ta

·         nyugaton pedig Ib�ria (Portug�lia)

vagy Izland.

 4. Magass�g (3)

 Legmagasabb pontja a Mt. Blanc (4 810 m /Fr8Of-193./), legalacsonyabb pedig a Kaszpi-m�lyf�ld (-28m).

 �tlagmagass�ga 330 m, ezzel Ausztr�lia ut�n a m�sodik legalacsonyabb f�ldr�sz.

 5. Partvonala

 1. �ltal�ban

 Az �sszes f�ldr�sz k�z�l a legtagoltabb. Partvonal�nak hossza 37 000 km (p. 37 200 km /Fr8Of-8./) – teh�t majd’ k�rbe�rn� az Egyenl�t�t. ”Eur�pa parttagolts�ga alapj�n listavezet� a F�ld kontinensei k�z�tt.” /�jEur1-10./

 Ter�let�nek harmada f�lsziget �s sziget.

 2. Tengerek

 Fekete-tenger: �szakkeleti �ble az Azovi-tenger, r�gi n�ven Meiotisz.

 F�ldk�zi-tenger: r�szmedenc�i

 �szakon az �gei-, Adriai-,Tirr�n-tenger,

 k�t nagymedenc�je pedig a Levantei- �s Alg�riai-medence.

 Az Ib�r-f�lszigett�l �szakra tal�lhat� a Vizcayai-�b�l (e. vizkajai).

 Az Angol-szigett�l d�lre van a La-Manche (e: la-m�ns), nyugatra van a Kelta- mn. �r-tenger, keletre pedig az �szaki-tenger.

 Balti-tenger: h�rom �ble a Botteni-, Finn- �s Rigai-�b�l.

 3. Szigetek (8)

 1. �szakon (2): Spitzberg�k mn. Svalbard-szigetek, �j-F�ld (oroszul Novaja-Zemlja)

 2. D�len (4): Korzika, Szard�nia, Szic�lia, Kr�ta

 3. Nyugaton (2): Brit-szigetek (Angol- mn. F�-sziget �s �r-sziget), Izland.

 4. F�lszigetek (4+6)

 1. Nagy f�lszigetek (4): �szakon a Skandin�v-, d�len az Ib�r-, Appennini- �s Balk�n-f�lsziget.

 2. Kisebb f�lszigetek: Kola-fszt, Kr�mi-fszt, Peloponn�szosz, Bretagne, Cornwall-fszt, D�n-fszt.

 5. Tengerszorosok (4)

 A tengerszorosn�l �sszeszorul a tenger, ami sz�razf�ldeket v�laszt el �s tengert/�ce�nt k�t �ssze.

 A tengerszorosok a sz�razf�ldi �s v�zi utakat egyar�nt �sszes�r�tik. K�zleked�si szempontb�l a sz�razf�ldeket is �sszek�tik: f�l�tt�k h�d �p�l, rajtuk komp halad, alattuk alagutat f�rnak.

 A Boszporuszn�l m�r k�t h�d van, a Gibralt�ri-szorost viszont csak komp j�rja. Az Euroalag�t vas�ti alag�t.

 A D�n- �s Skandin�v-f�lsziget k�z�tt a Fyn �s Sjaelland szigeteken kereszt�l �p�tettek k�z�ti �s vas�ti �sszek�ttet�st (18+16 km). Az alagutat �s mesters�ges szigetet is mag�ban foglal� rendszer keleti r�sze a Koppenh�ga �s Malm� k�z�tti Nagy Kapocs, Eur�pa leghosszabb, 8 km-es h�dj�val.