2.4. EUR�PA EMBERF�LDRAJZA – EUR. ALKONYA VAGY �J HAJLANA

 Tank�nyv 16-19. oldal; k�telez� �r�sbeli h�zi feladat a munkaf�zet 9-12. oldala, melynek megold�s�hoz a 4. pont seg�ts�ge sz�ks�ges

 1. Rassz

 1. Europid rassz

 Jellemz�je a vil�gos, ”feh�r” b�r �s a ki�ll� orr.

 A b�rsz�nen k�v�li jellegei a t�bbi rasszban is fellelhet�k pl. az ausztralidok orra is ki�ll�.

 A t�nyleges alkatokban azonban nagy k�l�nbs�gek vannak /Tk. 18. oldal�nak 3.3. �br�ja/.

 2. �szaki, tn. nordikus alkat

 Magas; b�re feh�r, haja egyenes �s sz�ke, szeme sz�ne k�k.

 Lelkileg �ltal�ban tart�zkod�, kim�rt, szem�lyes t�rig�nye nagy.

 Legink�bb a germ�n nyelv�ekre jellemz�, f�ldr�sz�nk �szaknyugati r�sz�n.

 Legjellegzetesebb ter�lete D�l-Skandin�via �s �szak-N�metorsz�g.

 3. D�li, �n. mediterr�n alkat

 Alacsony; b�re vil�gosbarna, haja s�t�t �s g�nd�r, szeme s�t�t (barna vagy fekete).

 Lelkileg k�zl�keny, lobban�kony, szem�lyes t�rig�nye kicsi.

 Legink�bb a latin nyelv�ekre jellemz�.

 Legjellegzetesebb ter�lete Szic�lia.

 4. Turanidok

 A K�nai Nagy Falt�l a K�rp�t-medenc�ig terjed� f�ves puszt�n t�lnyom�an jelenl�v� alkat, mely a magyars�gra �s a t�r�k�kre legink�bb jellemz�.

 Alig elk�l�n�thet� t�le az �rm�nyek �s izraelit�k alkata.

 2. Nyelv

 1. �si ragoz�k

 1. �si ragoz�k

 Krisztus sz�let�s�ig Eur�p�ban h�rom nyelvcsal�d van. Ezek k�z�l a kett� �si, (ut�)ragoz� nyelv. Az �si Eur�pa n�pe nyugaton a baszk (f�le), keleten ur�li nyelveket besz�lt.

 2. Baszk

 A baszk ma m�r csak 0.6 m ember nyelve a Pireneusok nyugati l�b�n�l, a francia-spanyol hat�rvid�ken.

 3. Ur�li

 A nyelvcsal�d besz�l�inek 60%-a magyar. A 13 milli� magyar �ltal besz�lt nyelv�nk helyzete az�rt k�l�nleges, mert a f�ldr�sz legjobb adotts�g� ter�let�n besz�lj�k, m�g a t�bbi ur�li nyelv a legrosszabb adotts�g� helyeken maradt fenn.

 Az ur�li nyelvek (3) k�z� tartoznak a Fennoskandia �szaki r�sz�n fennmaradt

 lapp (80 000 f�); valamint a finnf�le nyelvek. A finnf�le nyelvek k�t f� �ga a balti (�szt, finn) �s volgai (pl. mordvin) finn.

 4. Kult�ra

 Az �si Eur�pa ragoz� nyelve volt a kr�tai, a balk�ni pelazg, az it�liai etruszk, �s a brit F�-szigeten besz�lt pikt is. Az eur�pai m�velts�g g�r�g-r�mai gy�kerei val�j�ban kr�tai-pelazg �s etruszk gy�kereket jelentenek.

 2. Hajl�t�k: indoeur�pai nyelvek

 1. Indoeur�pai nyelvek

 A baszk �s ur�li (3 %) �snyelvek rov�s�ra terjedtek el az eur�pai hajl�t� nyelvek, melyek az indoeur�pai nyelvcsal�d r�szei. Eur�pa lakoss�g�nak 93 %-a �s a F�ld lakoss�g�nak t�bb mint fele indoeur�pai nyelvet besz�l. Az ”indo” sz�r�sz arra utal, hogy ezen nyelvcsal�d besz�l�inek egyik fele Indi�ban �s az Ir�ni-medenc�ben �l Ir�nban �l (pl. hindi, perzsa), �s csak a m�sik fel�k eur�pai.

 Az indoeur�pai nyelvek h�rom mai legf�bb �ga (3) a

 Keleten a szl�vot besz�li Eur�pa lakoss�g�nak                   1/3-a    35 %-a

 �szaknyugaton a germ�nt besz�li Eur�pa lakoss�g�nak      1/3-a    28 %-a

 D�lnyugaton a latint besz�li Eur�pa lakoss�g�nak              1/4-e    27 %-a.

 Az indoeur�pai nyelvek k�z� tartoznak tov�bb� a kelta; valamint a balti, alb�n, g�r�g �s cig�ny (10 milli�) nyelvek.

 2. Kelta

 Eur�pa �szaknyugati fel�n egykor a legf�bb indoeur�pai nyelv a kelta volt. A germ�n nyelvek hat�s�ra ezek a nyelvek az Atlanti-�ce�n partj�ra �s az Alpokba szorultak (20m).

 Brit-szigetek (4): �r, sk�t, walesi, cornwalli+

 Francia-r�gvid�k: breton

 Ib�ria: gall�g�

 Alpok: r�ti +.

 3. Germ�n

 A germ�n nyelvek �shaz�ja a rideg Skandin�via. A germ�n nyelveknek h�rom �ga van (3)

 1. Skandin�v (4): d�n, sv�d, norv�g, izlandi

 2. N�met (Eur-2, 110 m), mely a legf�bb nyelv nem csak N�metorsz�gban, hanem Ausztri�ban, Sv�jcban �s Hollandi�ban is. Hollandi�ban flamandul besz�lnek, ami egy aln�met nyelvj�r�s.

 3. Angol à az �t f�ldr�szre kiterjed� gyarmatbirodalma miatt lett a vil�g legf�bb k�zvet�t� nyelve.

 4. Latin

 A latin nyelveknek h�rom �ga van (3).

 1. Nyugati: portug�l, spanyol, francia

2. K�z�ps�: Sz�rd

3. Keleti: olasz, rom�n.

 5. Szl�v

 A szl�v nyelvek �shaz�ja Pod�lia. A szl�v nyelveknek h�rom �ga van (3):

 1. Keleti (3): orosz (Eur�pa legbesz�ltebb nyelve, 170m), feh�rorosz (= belorusz), kisorosz (= ukr�n).

 2. Nyugati (4): lengyel, cseh, morva, szlov�k.

 3. D�li (4): szlov�n, szerbhorv�t, maked�n, bolg�r.

 6. Kisebb indoeur�pai nyelvek

 A balti (4m) nyelveket kevesen besz�lik. Ide tartozik a kihalt �porosz, valamint a lett �s litv�n.

 Az alb�n (7m) �s g�r�g (10m) a Balk�n r�gi nyelve.

 3. K�sei ragoz� nyelv: a t�r�k

 1. �t�r�k

 A t�r�k nyelveknek k�t �ga az �t�r�k �s k�zt�r�k. Az �t�r�k nyelvet Attila nagykir�ly Nyugati Hun Birodalm�nak egyes al�vetett n�pei besz�lt�k. Az �t�r�k nyelv egyetlen fennmaradt ut�da a Volga k�ny�kn�l besz�lt csuvas, mely a volgai bolg�r nyelv ut�dja. Az eredetileg �t�r�k nyelv� dunai bolg�rok a dunai Bulg�ria megalap�t�sa ut�n beolvadtak a szl�v t�bbs�gbe.

 2. K�zt�r�k

 Az �rp�d-h�z vezette honfoglal�s (895) ut�n t�nik fel a k�zt�r�k nyelv. Ma m�r

 ezt besz�lik Gyula (Julianus) bar�t n�p�nek ut�dai à az egykori Magna Hung�ria bask�r nyelve

 �gy besz�ltek a beseny�k; az �zok �s kunok

 �s besz�lnek ma is a kr�mi �s volgai tat�rok.

 3. Vall�s

 1. Kereszt�ny

 1. Katolikus

 Eur�p�ban a kereszt�nys�g az apostolok kor�ban gy�keret vert (. D�len Nagy Konstantin tette �llamvall�ss� (313). Nyugaton a Klodvig vezette frankok (496), keleten G�za fejedelem �tezer vit�z�nek (972) megt�r�se �ltal egyre nagyobb ter�leten terjedt el. Utolj�ra a litv�nok lettek kereszt�nyek. A francia forradalom (1789) �ta a kereszt�nys�g vil�gi szempontb�l visszaszorul�ban van, de mint hagyom�ny: tov�bb hat.

 Katolikus (21) az eur�pai orsz�gok k�zel fele.  Enyhe kisebbs�gben vannak N�metorsz�gban �s Sv�jcban.

 2. Reform�ci� �gazatai, 1517, nyugati egyh�zszakad�s

 A Luther M�rton �ltal ind�tott reform�ci� sz�tesett. H�rom f� �ga a luther�nus (evang�likus), k�lvinista (reform�tus) �s anglik�n vall�s.

 1. Luther�nus (8) �szak-Eur�pa, k�t balti �llam (�sztorsz�g �s Lettorsz�g), �s N�metorsz�g fele.

 2. K�lvinista (2) Hollandia �s Sv�jc nagyobb r�sze.

 3. Anglik�n (1) kiz�r�lag Nagy-Britannia.

 3. Ortodox, 1054, keleti egyh�zszakad�s

 A nagy egyh�zszakad�ssal k�l�n�lt el a g�r�g keleti mn. ortodox vall�s. Az egykori Biz�nci Birodalom ter�let�r�l indult.

 Orotodox (11) D�l-Eur�p�ban G�r�gorsz�g �s Ciprus, Kelet-Eur�pa n�gy orsz�ga, �s eredend�en a Balk�n.

 2. Iszl�m

 Az iszl�mhit� kisebbs�g ar�nya m�g csak 5% - de gyorsan n�.

 Nyugaton a legt�bben Franciaorsz�gban (6m, 10%, f�k�nt arab) �s N�metorsz�gban (4m, 5%, f�k�nt t�r�k) �lnek.

 D�len, h�rom balk�ni orsz�gban – Alb�ni�ban, Koszov�ban �s Bosznia-Hercegovin�ban – m�r abszol�t t�bbs�gben vannak.

 Keleten �lnek a volgai tat�rok. A Volgak�ny�kn�l, Kaz�n (Kazany) t�rs�g�ben �lnek �s Eur�pa leger�sebb iszl�mhit� n�p�t alkotj�k. �n�ll�s�guk elnyer�se Oroszorsz�g sz�m�ra Szib�ria elveszt�s�vel j�rna.

 4. Munkaf�zet

 1. feladat

 A ”N�ps�r�s�g” rovatba ezekb�l v�lassz: nagy / kicsi

 Az ”Oka” rovatba ezekb�l v�lassz: Alpok, Lappf�ldi tundra, Benelux-�llamok (Belgium, Hollandia, Luxemburg), Sv�jci-medence

 2. feladat b. r�sze nem tudom�nyos k�rd�s, nem ellen�rz�m

 3. feladat

 Miel�tt hozz�kezdesz, k�sd �ssze egy vonallal az ”indoeur�pai” �s az ”egy�b” t�glalapokat.

 4. feladat

 Javasolt sz�nk�d a n�vekv�  p�nz fel�: k�k, z�ld, s�rga, narancs, v�r�s. Az Alb�nia �s Szerbia k�z�tti Koszovo sz�ne k�rnyezet�nek megfelel�en: k�k.