1.1.1. BIOL�GIAI TUDOM�NYOK

 1. A biol�gia a tudom�nyok k�z�tt

 Tudom�ny

 A tudom�ny t�rgya a val�s�g. Meghat�rozott m�dszerek seg�ts�g�vel szab�lyszer�s�geket �llap�t meg, t�nyeket �s felt�telez�seket foglal ellentmond�smentes rendszerbe. A t�ny tudom�nyos neve faktum, a felt�telez�s� hipot�zis.

 �studom�ny

 Az �studom�ny az emberr� v�l�s sor�n, a kultur�lis evol�ci� kezdet�n alakult ki az�ltal, hogy a tud�s elkezdett felhalmoz�dni az egym�st k�vet� nemzed�kek sor�n.

 A kezdet kezdet�n a tudom�ny mindenf�le ismeretet tartalmazott. Az ismeretek b�v�l�s�vel azonban tudom�ny�gakra, tudom�nyokra �s r�sztudom�nyokra hasadt.

 Term�szettudom�ny

 T�rgya: Az anyagvil�g.

 Pl. fizika, k�mia, biol�gia, term�szetf�ldrajz.

 T�rsadalomtudom�ny

 T�rgya: Az emberi t�rsadalom �s annak szellemi �r�ks�ge.

 Pl. irodalom �s nyelvtan, t�rt�nelem, t�rsadalomf�ldrajz, filoz�fia

 Hittudom�ny

 T�rgya: A term�szetf�l�tti val�s�g.

 Pl. hittan.

 Biol�gia

 Fogalma: ”Az �l�l�nyekkel foglalkoz� term�szettudom�ny” /B10M-10./

 N�veredete: ”biosz = �let; logosz = tudom�ny”, tan, g�r�g �sszetett sz�, mn. �lettudom�ny

 Az ismertebb tud�sok k�z�l Lamarck haszn�lta els�k�nt a sz�t 1802-ben.

 Seg�d- �s hat�rtudom�nyok

 Seg�dtudom�ny

 Fogalma: Alapvet�en m�s tudom�ny, mely egy adott tudom�ny fejl�d�s�t seg�ti.

 P�ld�ja: A biol�gia seg�dtudom�nya pl. a matematika (statisztika), fizika (izomtan: mechanika), ir�ny�t�stan tn. kibernetika

 Hat�rtudom�ny

 Fogalma: A tudom�nyok �tfed� r�sze.

 P�ld�ja: A biol�gia hat�rtudom�nya pl. a biok�mia, biofizika, l�lektan tn. pszichol�gia.

 2. A term�szettudom�nyos kutat�s m�dszertana

 Kutat�s

 A term�szettudom�nyos ismeret a kutat�s sor�n b�v�l.

 Ez a k�s�rletez�s m�dszertani l�ncolata �s a �s a technikai fejl�d�s (lehet�s�gmez�) teszi lehet�v�.

 Val�s�g megfigyel�se, hipot�zis alkot�s, k�s�rletes igazol�s, k�zz� t�tel tn. publik�l�s

 Csak egy v�ltoz�, jegyz�k�nyv, �sszehasonl�t�s a szakirodalomban megtal�lhat� eredm�nyekkel,  megism�telhet�s�g lehet�s�ge.

 Modellalkot�s

 A val�s�g egyszer�s�tett m�sa, mely azonban egy vagy t�bb szempontb�l elegend�en val�s�gh�

 Pl. szab�nak ember alak� b�bu, gy�gyszer kutat�nak laborat�riumi feh�r eg�r

 J�solni lehet �ltala.

 3. Biol�giai tudom�nyok szervez�d�si szintek szerint, sz. szint = szervez�d�si szint

 (1) Az ’�letk�mia’ a logikus, de nem elterjed elnevez�s.

 (2) A k�rnyezettan t�rgya nem csak a k�rnyezeti rendszer, hanem ez �ltal�ban az egyed feletti szervez�d�si szintek tudom�nya, teh�t t�rgya a biom �s a bioszf�ra is. Hat�rtudom�nya a t�rsadalomtan �s a f�ldrajz. Tudom�nyos neve �kol�gia; mely az �ikosz = h�z, lak�hely + logosz = tudom�ny g�r�g szavak �sszet�tele.

 4. Biol�giai tudom�nyok t�r �s id� szerint

 1. T�rbeli

 �letf�ldrajz tn. biogeogr�fia.

 T�rgya az �l�vil�g f�ldrajza, teh�t a fajok f�ldrajzi elterjed�s�vel (area) foglalkozik.  K�t f� �ga a n�v�ny- �s �llatf�ldrajz, tn. fito/zoogeogr�fia.

 2. Id�beli

 Fejl�d�stan tn. evol�ci�tan

 T�rgya az �l�vil�g fejl�d�se az �let kialakul�s�t�l kezdve.

 N�veredet: evol�ci� = fejl�d�s, kibontakoz�s, latin.

 R�sztudom�nya (3) az �r�kl�stan tn. genetika, egyedfejl�d�stan tn. ontogenetika, t�rzsfejl�d�stan tn. filogenetika.

 A fejl�d�st�rt�neti rendszer az evol�ci�ra �p�l à Rendszertan.

 5. Rendszertan

 1. Ir�nyzatok

 A rendszertan c�lja a fajok csoportos�t�sa.

 Az adott faj besorol�s�nak szempontj�b�l vizsg�l ataxon�mia, a rendszer eg�sze szempontj�b�l pedig a szisztematika. N�veredet: sziszt�ma = rendszer, taxon = faj, g�r�g. A kett� �gy viszonyul egym�shoz, mint a lesz�rmaz�st mutat� �grendszer �s kateg�ri�kat megad� dobozrendszer.

 Az �n numerikus taxon�mia a sz�m�t�g�p b�v�let�ben sz�letett. Minden tulajdons�got egyform�n fontosnak tartva igyekezett a rokons�got sz�mszer�s�tve megragadni. A k�nny� megfigyelhet�s�ge miatt a k�ls� tulajdons�got, fenot�pust �rta le. J�l lehetett vele rendszerezni a p�zsitf�veket, mert e k�rben azonos tulajdons�g rendszer volt haszn�lhat�. Egy teljes z�rvaterm� rendszert azonban nem lehetett �gy megalkotni.

 A rendszertan rohamosan fejl�d� �ga a kladisztika, mely keveset bajl�dik a kat�g�ri�kkal, ink�bb csak megrajzolja az evol�ci�s lesz�rmaz�si rendszereket. Neve a g�r�g ’kladosz’ = ’�g’ sz�b�l ered.

 2. Orsz�gok szerint

 Az ember puszt�n biol�giai szempontb�l az �llatvil�g r�sze. Az ember teljess�g�ben viszont kil�g bel�le. Az embertan r�sztudom�nya pl.: l�lektan pl. pszichol�gia; magatart�studom�ny tn. hum�netol�gia.

 6. Biol�giai tudom�nyok egy�b szempontok szerint

 1. M�retek szerint

 Szabad szemmel l�that� / l�thatalan tn. makro/mikroszk�pos.

 N�veredet: makro = nagy, mikro = kicsi, szk�posz = k�mlel� -- n�z�, g�r�g.

 Mikrobiol�gia: Mikroorganizmusokkal mn. mikrob�kkal foglalkoz� biol�giai tudom�ny.

 Szerkezetet vizsg�l a bonctan tn. anat�mia. M�dszere a r�szekre bont�s

 2. Alaktan tn. morfol�gia

 T�bbek k�z�tt szimmetriaviszonyokat vizsg�l. Pl. sugarasan szimmetrikus a fa �s a csal�noz� (fent-lent); k�toldalian szimmetrikus egy ajakos vir�g �s a megporz� rovar (a megporz� rovar szimmetri�j�hoz alkalmazkodott a vir�g).

 3. Alkalmaz�s

 A tudom�ny lehet elm�leti, melynek k�zvetlen haszna nincs.

 Az alkalmazott tudom�nynak az ember sz�mra k�zvetlen haszna van. Pl. az orvosl�s tn. medicina (azon bel�l pl. pszichoter�pia), mez�gazdas�gtan mn. ag�rtudom�ny �s a bionika.

 Bionika: G�r�g angol mozaiksz�, mely a biosz �s a technics szavakb�l tev�d�tt �ssze. Az �l�vil�gb�l elleshet� m�dszerek gyakorlati, technikai alkalmaz�sa. Legend�s p�ld�ja Ikarusz, aki mad�rsz�rnyakkal pr�b�lt rep�lni. T�nyleges gyakorlati eredm�nye a kovamoszat h�ja nyom�n k�sz�tett tet�szerkezet �s a bog�ncsot m�sol� t�p�z�r.