1.1.1. BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK

 1. A biológia a tudományok között

 Tudomány

 A tudomány tárgya a valóság. Meghatározott módszerek segítségével szabályszerűségeket állapít meg, tényeket és feltételezéseket foglal ellentmondásmentes rendszerbe. A tény tudományos neve faktum, a feltételezésé hipotézis.

 Őstudomány

 Az őstudomány az emberré válás során, a kulturális evolúció kezdetén alakult ki azáltal, hogy a tudás elkezdett felhalmozódni az egymást követő nemzedékek során.

 A kezdet kezdetén a tudomány mindenféle ismeretet tartalmazott. Az ismeretek bővülésével azonban tudományágakra, tudományokra és résztudományokra hasadt.

 Természettudomány

 Tárgya: Az anyagvilág.

 Pl. fizika, kémia, biológia, természetföldrajz.

 Társadalomtudomány

 Tárgya: Az emberi társadalom és annak szellemi öröksége.

 Pl. irodalom és nyelvtan, történelem, társadalomföldrajz, filozófia

 Hittudomány

 Tárgya: A természetfölötti valóság.

 Pl. hittan.

 Biológia

 Fogalma: ”Az élőlényekkel foglalkozó természettudomány” /B10M-10./

 Néveredete: ”biosz = élet; logosz = tudomány”, tan, görög összetett szó, mn. élettudomány

 Az ismertebb tudósok közül Lamarck használta elsőként a szót 1802-ben.

 Segéd- és határtudományok

 Segédtudomány

 Fogalma: Alapvetően más tudomány, mely egy adott tudomány fejlődését segíti.

 Példája: A biológia segédtudománya pl. a matematika (statisztika), fizika (izomtan: mechanika), irányítástan tn. kibernetika

 Határtudomány

 Fogalma: A tudományok átfedő része.

 Példája: A biológia határtudománya pl. a biokémia, biofizika, lélektan tn. pszichológia.

 2. A természettudományos kutatás módszertana

 Kutatás

 A természettudományos ismeret a kutatás során bővül.

 Ez a kísérletezés módszertani láncolata és a és a technikai fejlődés (lehetőségmező) teszi lehetővé.

 Valóság megfigyelése, hipotézis alkotás, kísérletes igazolás, közzé tétel tn. publikálás

 Csak egy változó, jegyzőkönyv, összehasonlítás a szakirodalomban megtalálható eredményekkel,  megismételhetőség lehetősége.

 Modellalkotás

 A valóság egyszerűsített mása, mely azonban egy vagy több szempontból elegendően valósághű

 Pl. szabónak ember alakú bábu, gyógyszer kutatónak laboratóriumi fehér egér

 Jósolni lehet általa.

 3. Biológiai tudományok szerveződési szintek szerint, sz. szint = szerveződési szint

 (1) Az ’életkémia’ a logikus, de nem elterjed elnevezés.

 (2) A környezettan tárgya nem csak a környezeti rendszer, hanem ez általában az egyed feletti szerveződési szintek tudománya, tehát tárgya a biom és a bioszféra is. Határtudománya a társadalomtan és a földrajz. Tudományos neve ökológia; mely az öikosz = ház, lakóhely + logosz = tudomány görög szavak összetétele.

 4. Biológiai tudományok tér és idő szerint

 1. Térbeli

 Életföldrajz tn. biogeográfia.

 Tárgya az Élővilág földrajza, tehát a fajok földrajzi elterjedésével (area) foglalkozik.  Két fő ága a növény- és állatföldrajz, tn. fito/zoogeográfia.

 2. Időbeli

 Fejlődéstan tn. evolúciótan

 Tárgya az élővilág fejlődése az élet kialakulásától kezdve.

 Néveredet: evolúció = fejlődés, kibontakozás, latin.

 Résztudománya (3) az örökléstan tn. genetika, egyedfejlődéstan tn. ontogenetika, törzsfejlődéstan tn. filogenetika.

 A fejlődéstörténeti rendszer az evolúcióra épül à Rendszertan.

 5. Rendszertan

 1. Irányzatok

 A rendszertan célja a fajok csoportosítása.

 Az adott faj besorolásának szempontjából vizsgál ataxonómia, a rendszer egésze szempontjából pedig a szisztematika. Néveredet: szisztéma = rendszer, taxon = faj, görög. A kettő úgy viszonyul egymáshoz, mint a leszármazást mutató ágrendszer és kategóriákat megadó dobozrendszer.

 Az ún numerikus taxonómia a számítógép bűvöletében született. Minden tulajdonságot egyformán fontosnak tartva igyekezett a rokonságot számszerűsítve megragadni. A könnyű megfigyelhetősége miatt a külső tulajdonságot, fenotípust írta le. Jól lehetett vele rendszerezni a pázsitfüveket, mert e körben azonos tulajdonság rendszer volt használható. Egy teljes zárvatermő rendszert azonban nem lehetett így megalkotni.

 A rendszertan rohamosan fejlődő ága a kladisztika, mely keveset bajlódik a katégóriákkal, inkább csak megrajzolja az evolúciós leszármazási rendszereket. Neve a görög ’kladosz’ = ’ág’ szóból ered.

 2. Országok szerint

 Az ember pusztán biológiai szempontból az állatvilág része. Az ember teljességében viszont kilóg belőle. Az embertan résztudománya pl.: lélektan pl. pszichológia; magatartástudomány tn. humánetológia.

 6. Biológiai tudományok egyéb szempontok szerint

 1. Méretek szerint

 Szabad szemmel látható / láthatalan tn. makro/mikroszkópos.

 Néveredet: makro = nagy, mikro = kicsi, szkóposz = kémlelő -- néző, görög.

 Mikrobiológia: Mikroorganizmusokkal mn. mikrobákkal foglalkozó biológiai tudomány.

 Szerkezetet vizsgál a bonctan tn. anatómia. Módszere a részekre bontás

 2. Alaktan tn. morfológia

 Többek között szimmetriaviszonyokat vizsgál. Pl. sugarasan szimmetrikus a fa és a csalánozó (fent-lent); kétoldalian szimmetrikus egy ajakos virág és a megporzó rovar (a megporzó rovar szimmetriájához alkalmazkodott a virág).

 3. Alkalmazás

 A tudomány lehet elméleti, melynek közvetlen haszna nincs.

 Az alkalmazott tudománynak az ember számra közvetlen haszna van. Pl. az orvoslás tn. medicina (azon belül pl. pszichoterápia), mezőgazdaságtan mn. agártudomány és a bionika.

 Bionika: Görög angol mozaikszó, mely a biosz és a technics szavakból tevődött össze. Az Élővilágból elleshető módszerek gyakorlati, technikai alkalmazása. Legendás példája Ikarusz, aki madárszárnyakkal próbált repülni. Tényleges gyakorlati eredménye a kovamoszat héja nyomán készített tetőszerkezet és a bogáncsot másoló tépőzár.