1.1.2. RENDSZEREZ�S, tank�nyv 10-13. oldala

 1. Bevezet�s

 1. Probl�ma: Sok egyed �s sokf�le faj van

 1. Sok egyed van

 A legnagyobb egyeds�r�s�get a bakt�riumok �rik el.

 A talajban t�megegys�gre jut� egyeds�r�s�g�k el�rheti az egymilli�rd / grammos �rt�ket, t�meg�k pedig a m2-enk�nt 0.5 kg-ot. /Snet, Alkalmazott talajtan, K�tai J�nos/

 2. Sokf�le faj van

 ”Ma t�bb mint 2 milli� fajt ismer a biol�gia tudom�nya, de a felt�telez�sek szerint enn�l j�val t�bb �l a F�ld�n.” /B10M-15./

 2. Megold�s: a rendszerez�s

 A sokas�gban �s sokf�les�gben val� eligazod�shoz rendszerezni kell. Rendszerez�s:

 1. Fogalma: A val�s�g elemeinek meghat�rozott szempont� csoportos�t�sa.

 2. M�dszere: csoportjellemz�kre alapoz

 Csoportjellemz�: Egy adott rendszertani csoport minden faj�ra jellemz� tulajdons�gok �sszess�ge. Pl: a madarak melegv�r�ek �s tollasak, az eml�s�k melegv�r�ek �s sz�r�sek.

 3. Rendszerek

 1. Mesters�ges

 �si: ”�n eszem �t vagy � eszik engem – a t�bbi �rdektelen” – t�ves gondolat: j�l ismerte a gy�gyn�v�nyeket, a szersz�mnak val� f�t, stb.

 k�s�bbi pl.

 N�v�nyek + �llatok tn. fl�ra + fauna

 Gazdas�gi szerep szerint lehet egy n�v�ny

 �tkez�si n�v�ny pl. �tkez�si b�za

 ipari n�v�ny pl. cukor, olaj vagy textiln�v�nyek

 takarm�nyn�v�ny, stb.

 2. Term�szetes mn. fejl�d�st�rt�neti rendszer: megkereste a legt�bb �sszef�gg�st felt�r� szempontot.

 2. Izraelita �llatrendszertan

 1. Vizi �llatok: halak, krokodil, cetek

 2. Cs�sz�m�sz�k: f�rgek, s�sk�k, sz�nyogok, b�k�k, k�gy�k (�spisk�gy�, vipera)

 3. Sz�rnyasok: holl�, f�rj, galamb, h�zity�k, s�lyom, kesely�, denev�r

 4. Mezei �llatok

 1. Vadak: k�sz�li kecske, gazell�k, oroszl�n, elef�nt, majmok

 2. H�zi�llatok: Kis: juh, kecske. Nagy: szarvasmarha, teve.

 5. Tiszta-tiszt�talan csoportos�t�s – m�s rendszer: vall�si c�l�

 1. Tiszta: halak, ”has�tott k�rm�ek” (p�rosujj� pat�sok)

 2. Tiszt�talan: f�rgek, k�gy�k, kesely�, sert�s.

 3. Arisztotel�sz rendszere a Vil�gmindens�gr�l

 1. �lettelenek

 1. Csoportjellemz�k: l�teznek - de nem �lnek

 2. Alcsoportok: Nap, tenger, leveg�

 2. N�v�nyek

 ”M�r az �kori egyiptomi �s g�r�g gondolkod�k is megpr�b�lt�k csoportos�tani az �ltaluk ismert� �l�l�nyeket.” /B10M-14./

 1. Csoportjellemz�k: l�teznek �s �lnek - de nem mozognak, t�k�leten lelk�k van /W: n�v�nyrendszertan/

 2. Alcsoportok

 f�k: libanoni c�drus, olajfa, datolyap�lma

 cserj�k: bor�ka, t�mj�n

 l�gysz�r�ak: b�za, �rpa, liliomok.

 3. �llatok

 1. Csoportjellemz�k

 l�teznek + �lnek + mozognak �s t�k�letlen lelk�k van

 de nem gondolkodnak �s nincs t�k�letes lelk�k

 2. Alcsoportok

 ”Arisztotel�sz az �ltala ismert mintegy 500 �llatot k�t csoportba, a nem v�r�s v�r�ekre �s a v�r�s v�r�ekre osztotta.” /B10M-14./

 nem v�r�s v�r�ek: pl: szivacsok, puhatest�ek, rovarok

 v�r�s v�r�ek: halak, h�ll�k, madarak, eml�s�k

 4. Emberek

 Csoportjellemz�k: l�teznek + �lnek + mozognak + gondolkodnak �s t�k�letes lelk�k van.

 4. �jkori tud�sok

 1. Linn�, Carl von Linn�, e. k�rl, magyarosan Linn� K�roly, 1707-1778

 ”Sv�d term�szettud�s, botanikus �s orvos az 1735-ben megjelent ”Systema naturae” /”A term�szet rendszere”/ c�m� k�nyv�ben csoportos�totta az �l�l�nyeket. Rendszerez� munk�j�nak alapja az �ltala javasolt kett�s latin fajn�v / binomin�lis nomenklatura ahol bi = kett�, nomen = n�v/ �s a rendszertani kateg�ri�k sora. Elgondol�s�nak tov�bbfejlesztett v�ltozat�t haszn�ljuk ma is. Linn� k�nyv�ben az akkor ismert t�bb mint hetvenezer n�v�nyfajt a porz�sz�m �s a term�k alapj�n igyekezett tudom�nyos ig�nnyel oszt�lyozni.” /B10M-10./

 ”Az �nk�nyesen kiemelt tulajdons�gok �sszehasonl�t�sa miatt t�voli fajok is ugyanabba a kateg�ri�ba ker�lhettek.” /B10M-14./

 2. Kitaibel P�l, 1757-1817

 Az �rvid�ki Nagymartonban sz�letett, sz�lei j�m�d� f�ldm�vesek. N�met sz�rmaz�s�, de mag�t magyarnak vallja. K�z�piskolai tanulm�nyait Sopronban �s a Budai Egyetemi Katholikus F�gimn�ziumban v�gzi (az Egyetemi Katolikus Gimn�zium, az EGK jogel�dje). Pest-Bud�n lesz orvosdoktor. A F�v�szkert igazgat�ja lesz.

 Tanulm�nyozza a k�zeteket, r�szt vesz a tell�r elem le�r�s�ban. H�vizeket elemez. Mintegy 20 000 km-t tesz meg a K�rp�t-medenc�t j�rva. F�k�nt szek�ren utazik. A K�rp�t-medence 1015 n�v�ny�t rendszerezi - 44 ma is a nev�t viseli pl. Kitaibel-m�lyva. A n�v�nytani szakmunk�kban a ”Kit” r�vid�t�s utal ere. A n�v�ny k�rnyezet�t is le�rja – �kol�giai szeml�lete van. ”Orsz�gunk egyes ter�leteinek �l�helyi viszonyait is igyekezett figyelembe venni, ami �kol�giai ismeretek felhaszn�l�s�t jelentette.” /B10M-11./

 3. Lamarck (e. lamark), francia

 A fajok v�ltoznak à a szerzett tulajdons�gok �r�kl�dnek, pl. a zsir�f nyaka az�rt hossz�, mert sokat ny�jt�zkodott. Van aki szerint ebben is van igazs�g – b�r ezt a darwinist�k tagadj�k. Az �r�kl�sr�l val� ismeretek h�zagosak – a k�rd�s tudom�nyosan nem eld�nthet� à hit k�rd�se.

 4. Darwin, Charles (e. cs�rlsz d�rvin; m. Gy�rgy), angol

 F� m�ve ”A fajok eredete”, 1859, angolul ”The Origin of Species”

 A zsir�f nyaka az�rt hossz�, mert a r�videbb nyak� t�rsai m�r kipusztultak. K�zdelem a l�t�rt, ”struggle for life” – a gyarmatos�t�s ideol�gi�ja is lett.

 Igaz, hogy az ember legk�zelebbi rokonai a majmok. Az ember a ”majomb�l lett” �ll�t�ssal logikailag azonos �rt�k� az is, hogy a ”ban�nb�l lett”, csak az ember fejl�d�si vonal�r�l val� lev�l�s volt sokkal hamarabb.

 A d�nt� min�s�gi v�ltoz�sok mindig az emberhez vezet� �gon fejl�dtek ki. Ez arra utal, hogy az evol�ci� f� �ga az emberhez vezet à az evol�ci� c�lja �s �rtelme az ember �s Krisztus. A v�letlen: Isten m�v�szneve. A darwinist�k tagadj�k, hogy az evol�ci�nak c�lja lenne, szerint�k a v�letlen ir�ny�t. Sz�ls�s�ges darwinista n�zet az ”�nz� g�n” elm�let.

 5. Rendszerek

 1. Mesters�ges

 ”Az �l�vil�g rendszerez�s�nek els� pr�b�lkoz�sai sor�n az �l�l�nyeket kiragadott, f�leg k�ls�leg megfigyelhet� tulajdons�gaik alapj�n rendszerezt�k. Ezt mesters�ges rendszernek nevezz�k.” /B10M-11./

 Linn� pl. a n�v�nyekn�l a term�t vizsg�lta �s porz�kat sz�molt.

 Lehet gazdas�gi pl. textilipar sz�m�ra fontos n�v�ny (len, gyapot, juta) �s �llat (juh, selyemherny�)

 2. Term�szetes mn. fejl�d�st�rt�neti

 ”A fajokat sz�rmaz�suk, rokons�guk alapj�n csoportos�tja. A fajok v�ltoznak, �j fajok k�l�n�lnek el, m�sok meg kipusztulnak.” /B10M-12./

 Az �l�l�nyek szerkezet�t �s m�k�d�s�t vizsg�lja – a lesz�rmaz�sra k�vetkeztet à t�rzsf�t szerkeszt, a legt�bb �sszef�gg�st magyar�z� szempont a t�rzsfejl�d�s mn. evol�ci�.

 6. Rendszertani kateg�ri�k (12)

 1. Faj feletti rendszertani kateg�ri�k

 2. Faj

 1. Fogalma (6): Azon

 �l�l�nyek csoportja, melyek

 sz�rmaz�sa k�z�s, legl�nyegesebb

 k�ls� �s bels� tulajdons�gaikban megegyeznek,

 egym�s k�z�tt szaporodva term�keny ut�dokat hoznak l�tre. A faj a

 rendszerez�s alapegys�ge.

 A term�szetben popul�ci�k form�j�ban jelenik meg.

 2. Nem tartozik azonos fajba a h�zil� �s a h�ziszam�r, mert ut�djuk, az �szv�r medd�.

 3. Elnevez�se

 Kett�s nevez�ktan szerint: A legk�zelebbi nemzets�g neve + faji k�l�nbs�g.

 Tn: binominalis nomenclatura: genus proximum + differentia specifica.

 4. Sz�ma: ”Ma k�zel 2 milli� fajt ismer a biol�giai tudom�nya, de a felt�telez�sek szerint enn�l j�val t�bb faj �l a F�ld�n.” Vannak akik a fajok sz�m�t 30 milli�ra becs�lik.

 3. Faj alatti rendszertani kateg�ri�k (5)

 1. Alfaj: Term�szetes eredet�, f�ldrajzi elk�l�n�l�s jellemzi

Pl. Eur�p�ban a dolm�nyos vagy kormos varj�; �zsi�ban a szum�trai �s szib�riai tigris.

 2. Rassz: Alfaj az ember eset�ben.

 Pl. europid tn. homo sapiens europeus

 3. Fajta: mesters�ges eredet�: A nemes�t�s sor�n alakul ki, a termesztett n�v�nyek vagy teny�sztett �llatok eset�ben. Kialak�t�suk ”mindennapos gyakorlat”

 Pl. ac�los b�za, magyar sz�rkemarha; racka juh, jonat�n alma

 4. V�ltozat: �r�k�lhet� alaktani elt�r�s, de �n�ll� f�ldrajzi elterjed�s n�lk�l

 Pl. az europidokon bel�l az �szaki tn. nordikus �s mediterr�n alkat� emberek csoportja

 5. Elt�r�s v. forma: �r�k�lhet�s�ge bizonytalan, csak mennyis�gi elt�r�s jellemzi.

 A faj alatti rendszertani kateg�ri�k elk�l�n�t�se, fogalma nem teljesen vil�gos, hanem n�mik�pp hom�lyos.

 7. Az ember besorol�sa

 8. Orsz�gok