1.2.1. SZERVEZ�D�S EGYED ALATT

 1. Bevezet�s

 1. Ugr�s

 Az anyagvil�g egym�sra �p�l�, hierarchikus szervez�d�si szintekb�l �ll. ”A bonyolultabb szervezetts�g�ek az egyszer�bb fel�p�t�s� szinteket magukba foglalj�k, kapcsolatuk k�lcs�n�s.” /B10M-15./.

 A szervez�d�si szintek szerkezeti �s m�k�d�si egys�gek tn. strukt�ra �s funkci�. R�szek meghat�rozott m�don helyezkednek el a t�rben (pl. a sert�sekb�l t�bb lesz a v�ly�n�l), �s k�z�tt�k k�lcs�n�s kapcsolat van (a sert�sek �gy kondak�nt viselkednek).

 Az �j szervez�d�si szint az�ltal j�n l�tre, hogy a fokozatos mennyis�gi v�ltoz�sok ugr�sszer� min�s�gi v�ltoz�st eredm�nyeznek. Ez�ltal �j tulajdons�g jelenik meg. Az �j szervez�d�si szint logikailag nem k�vetkezik az alacsonyabb szintb�l. ”Minden szintre saj�tos jelens�gek �s t�rv�nyszer�s�gek a jellemz�k, nem egyszer�en a r�szeknek, az alacsonyabb szinteknek az �sszet�telei.” /B10M-15./

 2. P�ld�k

 Az �let kialakul�sa sor�n egyre sokf�l�bb �s er�sebb kapcsolatba ker�ltek a nagymolekul�k – majd l�trej�tt az �let.

 Az emberr� v�l�s sor�n az idegsejtek sz�ma n�t, majd az ember �ntudatra �bredt.

 3. K�miai �s biol�giai

 A k�miai szervez�d�si szint h�romf�le lehet. Elemi r�szecske, atom �s a – szint�n h�romf�le - molekula.

 A biol�giai szervez�d�si szint szint�n h�rom f�le lehet.

 Egyed alatti tn. intraindividu�lis organiz�ci�, latin sz��sszet�tel, intra = benne, individuum = egyed, organ = szerv, organiz�ci� = szervez�d�s.

 Egyed = szervezet, tn: individu�lis organiz�ci�.

 Egyed feletti, tn: szupraindividu�lis organiz�ci�, szupra = f�l�tt.

 T�bl�zat (17)

 2. Elemi r�szecske

 H�rom f� elemi r�szecske van. Alapjellemz�iket e t�bl�zat tartalmazza.

 A neutron val�j�ban egy szorosan kapcsol�d� protonb�l �s elektronb�l �ll.

 M�s elemi r�szecsk�k is vannak. A f�ny f�nysebess�ggel mozg� fotonokb�l �ll. A neutr�n�k ak�r a F�ld k�zep�n is �thatolhatnak.

 3. Atom

 A legegyszer�bb atom a hidrog�n atom, mely csak egy protont �s egy elektront tartalmaz. A t�bbi atomban neutron is van.

 A Vil�gegyetemet �s a Napot fel�p�t� atomok (vagy a bel�l�k lett plazma) t�meg%-a azt mutatja, hogy nukle�ris szempontb�l fiatalok: m�g csak kis r�sz�k alakult h�liumm�.

 A szerves vegy�letek legf�bb atomja a sz�n, hidrog�n, oxig�n �s nitrog�n, vegyjelekkel C, H, O, N. Minden �l� anyag tartalmaz emellett k�nt �s foszfort, S, P.

 Az ember szervezet�t fel�p�t� atomok t�meg%-a

 4. Kismolekula

 Molekula

 Kovalens k�t�ssel kapcsol�d� atomokb�l �ll.

 Az atomok lehetnek azonosak pl. az oxig�nmolekul�ban (O₂), k�l�nb�z�k pl. a v�zmolekul�ban (H₂O).

 P�lda a

·         l�gz�si g�z az oxig�n �s a sz�n-dioxid (CO₂); a v�z pedig az emberi test 60%-�t alkotja

·         a vizelet legfontosabb alkot�ja a karbamid �s h�gysav

·         kismolekula tov�bb� a met�n (CH₄) �s az z amm�nia (NH₃).

 Az emberi szervezet 60 %-a v�z �s 5%-a szervetlen anyag (1.5 %-a f�k�nt a csontokban l�v� kalcium).

 5. K�zepes molekula

 A h�rom legf�bb szerves k�zepes molekula fajta a

·         feh�rj�ket alkot� aminosav

·         sz�nhidr�tok legf�bb alkot�ja, a sz�l�cukor, �sszegk�plete: C₆H₁₂O₆

·         zs�rokat alkot�s�ban r�sztvev� zs�rsav.

 A k�zepes molekul�k l�ncszemeib�l �p�lnek fel a nagymolekul�k. Az ilyen k�zepes molekula mn. monomer, g�r�g sz�; mono = egy, merosz = r�sz.

 6. Nagymolekula

 Szerves nagymolekul�k �s jellemz� el�fordul�suk

 A k�zepes molekul�kb�l fel�p�l� nagymolekula tudom�nyos n�ven polimer, g�r�g sz�; poli = egy, merosz = r�sz.

 7. Sejtalkot�, tn. organellum

 Fogalma

 Nagymolekul�kb�l �ll� �s sejtet alkot� egys�g, mely egy vagy t�bb sejtb�li r�szfeladatot l�t el �s �n�ll� �letre m�g k�ptelen.

 A sejtmag feladata a sejt �letfolyamatainak ir�ny�t�sa �s az �r�k�t�s.

 A n�v�nyi sejt jellegzetes sejtalkot�ja tov�bb� a

 8. Sejt angolul cell, latinul cellula

 Fogalma: ”Az �l�vil�g legkisebb, ak�r �n�ll� �letre is k�pes egys�ge.” /B10M-15./

 A t�bbsejt� �l�l�nyek sejtjei csak k�l�nleges k�r�lm�nyek k�z�tt maradnak �n�ll�an is �letk�pesek.

 Neve

 A sejt tudom�nyos neve ”cellula”. Robert Hookt�l ered, aki a parafa metszet�n apr� cell�csk�kat, kamr�csk�kat l�tott. Val�j�ban a faanyag holt r�sz�re jellemz� �res sejtfalak voltak ezek, m�gis: a sejt n�vad�iv� lettek.

 M�rete: az emberben

 �ltagosan 20 mikrom�ter

 Leghosszabbak

·         a szab�izom sejtjei: max. 40 cm-esek

·         a mozgat� idegsejtek max. 1m-esek; de ezek tengelyfonala csak egy igen v�kony fon�l

 Legnagyobb t�rfogat� a

·         petesejt, melynek �tm�r�je 0.15 mm, teh�t m�r majdnem l�that� (lenne).

 Sz�ma az emberben

 Saj�t sejt�nkb�l 10¹⁴ db, azaz sz�zbilli� van.

 Enn�l azonban nagyobb sz�m� bakt�riumot hordoz az ut�bel�ben.

 Egy gramm talajban egymilli�rd bakt�rium is lehet.

 �letfolyamatok

 1. �nfenntart�s

 Sejth�rty�ja hat�rolja

 Csill�, ostor, sejtv�z vagy plazma�raml�s mozgatja

 Anyagcser�je van: anyagot felvesz, fel�p�t - lebont, lead

 2. Szaporod�s: oszt�d�sra; fejl�d�sre �s n�veked�sre k�pes

 3. Szab�lyz�s: ingerl�kenys�g.

 N�v�nyi �s �llati p�lda à l�sd: sz�vetek.

  9. Szervez�d�s sejt �s sz�vet k�z�tt

 1. T�bl�zat

 D – dimenzi�: ir�ny�tott kiterjed�s.

 2. Sejtt�rsul�s

 Nincs kit�ntetett ir�ny, ir�ny�tatlan sejtcsom� j�n l�tre, pl. harmonikamoszat, fogasker�kmoszat, g�mbmoszat (Volvox z�ldmoszat).

 3. Telep

 Telepes: A sejtek m�k�d�se alig k�l�nb�zik /N-Bft/. A n�v�nyek eset�ben �lsz�vetesnek is nevezik.

 Sejtfonalas: A sejtek egyir�ny� oszt�d�s�val j�n l�tre, vonalszer� (l�nc)

 Sejtlemezes: A sejtek k�tir�ny� oszt�d�s�val j�n l�tre, s�kszer� (t�bla)

 Pl. tengeri sal�ta /N-Bft/ z�ldmoszat, a mi sal�t�nkhoz hasonl� h�n�r

 Sejttestes mn. teleptest

 Moszatok �s moh�k: Gy�k�r-, sz�r- �s lev�lszer� k�pz�dm�nyek alakulnak ki.

 Ilyenek a csill�rkamoszatokon k�v�l a barnamoszatok �s moh�k (pl. �ri�s barnamoszat, sepr�moha).

 Gomb�k: ide sorolj�k a kalapos gomb�kat �s zuzm�kat is, b�r ott nem h�rom ir�ny� oszt�d�s van, hanem sejtfonal sz�ved�k.

 �llatok: �lsz�vetesek a szivacsok �s csak a szivacsok.

 Sz�vetes �s egyben szerves (szervekkel rendelkez�) a harasztokt�l az �sszes n�v�ny �s a csal�noz�kt�l kezdve az �sszes �llat.

 10. Sz�vetek

 1. �ltal�ban

 Fogalma: ”Hasonl� szerkezet� / alak� �s azonos azonos m�k�d�s� sejtek �sszess�ge.” /B10M-15./

 R�szei: Sejt + sejtk�z�tti �llom�ny: sz�vetned + rostok.

 El�fordul�sa: A n�v�nyekn�l a harasztokt�l, az �llatokn�l a csal�noz�kt�l.

 1. N�v�nyekn�l (4)

 1. Oszt�d� sz�vet (4): cs�csi, sz�rcsom�i, kambium, visszanyert

 2. �lland�sult sz�vetek

 B�rsz�vet

 Sz�ll�t�sz�vet (2): far�sz pl. v�zsz�ll�t� cs� el�sejtje; h�ncsr�sz pl. rostacs� el�sejtje

 Alapsz�vet (6): t�pl�l�kk�sz�t�, t�panyag rakt�roz�, v�zrakt�roz�, �tszell�ztet�, kiv�laszt�, szil�rd�t�

 2. �llatokn�l (4)

 H�m: fed�-, mirigy- �s fest�kh�m

 K�t�- �s t�maszt� (4+2)

 k�t�: lazarostos �s t�m�ttrostos k�t�sz�vet, zs�r- �s v�rsz�vet

 t�maszt�: porc, csont

 Izomsz�vet (3): simaizom, har�ntcs�kolt izom, sz�vizom

 Idegsz�vet.

 11. Szerv, tn. organ

 1. Fogalma

 Fogalma: Meghat�rozott sz�vetekb�l �ll� bonctani egys�g, mely az �l�l�nyben egy vagy n�h�ny meghat�rozott adott feladatot l�t el.

 A fejlettebb �llatok eset�ben a szervek �ltal�ban szervrendszerr� �p�lnek.

 2. N�v�nyi szervek

 A n�v�nyek eset�ben a harasztokn�l t�nnek fel (a sz�vetekkel egy�tt).

 R�vid�t�s: Gy�k�r, Sz�r, Lev�l, Vir�g, Term�s.

 3. �llati szervek

 Az �llatok eset�ben a csal�noz�kn�l t�nnek fel (a sz�vetekkel egy�tt).

 Jellemz� emberi szervek szervrendszerenk�nt:

     �nfenntart�                      (7)

·         k�ltakar�                    b�r

·         mozg�s                       felkarcsont, k�tfej� karizom

·         t�pl�lkoz�s                 gyomor

·         l�gz�s                         t�d�

·         anyagsz�ll�t�s sz�v

·         kiv�laszt�s                  vese

·         v�dekez�s                   sz�jpadmandula

     Szapor�t�                           (2)

·         szaporod�s                 here, petef�szek

·         egyedfejl�d�s             m�h, eml�

     Szab�lyz�s                         (3)

·         hormonrendszer         agyalapi mirigy

·         �rz�kszervek               szem, f�l, orr, nyelv, (b�r)

·         idegrendszer               agy, gerincvel�.

 12. Szervrendszer

 Fogalma: Meghat�rozott sz�vetekb�l �ll� bonctani egys�g, mely az �l�l�nyben egy vagy n�h�ny meghat�rozott adott feladatot l�t el.

 El�fordul�sa: Csak az �llatokn�l, a szivacsokkal kezdve.

 T�bl�zat

 R�vid�t�s: szr: = szervrendszer

 A t�bl�zat kis sz�mokkal jel�lt r�szeivel kapcsolatos megjegyz�sek:

 1-2: A hat�rol�s az �letfolyamat helyes neve, de elterjedt helyette a k�ltakar� is. A b�r val�j�ban egy szerv, itt azonban szervrendszer szintre is emelkedik.

 3: A d�nt�en a t�rzsben tal�lhat� anyagcsere szervrendszereket �sszefoglal� n�ven zsigeri szervrendszernek is nevezik. Tn. systema organorum visceralium; tudom�nya a zsigertan tn. splanchnologia.

 4: Az anyagsz�ll�t�s az �letfolyamat �ltal�nos neve. A fejlettebb �l�l�nyekn�l a kering�si rendszerrel azonos, de pl. a laposf�rgekn�l nem, mert ott b�led�nyrendszer van.

 5: A kiv�laszt� �s szapor�t� szervrendszer a bonctani �sszef�gg�s miatt h�gy-ivarrendszer nevet is visel, tn. app. urogenitalis.