1.1. CSILLAG�SZATT�RT�NET

 – A MISZTIKUS ELK�PZEL�SKT�L A T�RV�NYEKIG; tank�nyv 8-11. oldala

 1. Bevezet�s

 1. Kezdetek

 Az els� csillag�szati felfedez�s az volt, amikor az �sember r�j�tt arra, hogy a reggelente �jra meg �jra l�that�v� v�l� �gitest azonos. Ez a nappali vil�goss�got ad� csillag a Nap nevet kapta.

 Az �kor eleji ember vil�gk�p�t legjobban a ”mik�ppen menyben, �gy a f�ld�n is” mondat fejezi ki. A f�ldnek az �ghez kell igazodnia, mit egy t�k�rk�p. Ha viszont az, akkor az �gi dolgokat k�vetik a f�ldiek à a csillagok �ll�sa meghat�rozza a sorsot à csillagj�sl�s �ltudom�nya. A f�ldi dolgoknak is van �gi m�sa à ebb�l eredt a csillagk�pek megnevez�se pl. Nagy Medve / G�nc�l szek�r.

 2. C�lok

 1. T�j�koz�d�s

 A korai id�kben a csillag�szat f� c�lja a t�j�koz�d�s �s az id�sz�m�t�s volt.

 A t�j�koz�d�sban akkor kellett az �gre tekinteni, amikor a F�ld felsz�ne egyhang� volt �s t�j�koz�d�si pontot nem adott. Jellegzetesen ilyen volt a sivatag �s a tenger, amit f�k�nt t�vols�gi keresked�k j�rtak (pl. transzszaharai kereskedelem, tengeri selyem�t). A nagy f�ldrajzi felfedez�sek a csillag�szati fejl�d�s m�sodik nagy hull�m�t ind�tott�k el, mivel �ltal�noss� v�lt a ny�lt �ce�non val� haj�z�s.

 2. Id�sz�m�t�s

 Az id�sz�m�t�s alapja �ltal�ban a nap, holdh�nap �s a nap�v volt. Mivel az ut�bbi kett� pontosan nehezen egyeztethet�, a napt�rk�sz�t�s komoly tud�st ig�nyelt. Napt�rt ig�nyelt a mez�gazdas�gi munka �temez�se �s az ezekhez tartoz� �nnepek meg�l�se (pl. �rad�s felhaszn�l�sa �nt�z�sre; arat�s, sz�ret).

 3. K�zpontok

 Az �kor �t nagy csillag�szati k�zpontja Mezopot�mia, Egyiptom, G�r�gf�ld, K�na �s K�z�p-Amerika voltak. Ez ut�bbi vez�rn�pe a maja volt. Az Indus-menti m�velts�g csillag�szata nem volt kiemelked�, az ink�k� pedig csak az eur�pai k�z�pkor idej�n fejl�d�tt ki.

 2. Tud�sok t�bl�zata

 3. �kor

 1. Arisztarkhosz

 Sz�moszi Arisztarkhosz Kr. e. 300 k. m�k�d�tt (Kr. e. 310 – 230). Sz�mosz sziget�n (a B�y�k Menderes / g�r�g�l Meandrosz torkolata el�tt, az �gei-tenger nyugati partvid�k�n/ sz�letett �s az alexandriai akad�mia tagja lett. Ath�nban is tan�tott. Alexandri�ban halt meg (80 �vesen).

 Megfigyelte, hogy az els� �s harmadik holdnegyed idej�n a F�ldr�l n�zve a Holdnak pontosan a fele l�tszik, mivel a m�sik fele s�t�t. Ekkor a F�ld – Hold – Nap holdn�l l�v� sz�ge pedig biztosan der�ksz�g. Arisztarkhosz egy ilyen �jszak�n megm�rte a F�ld – Hold – Nap h�romsz�g F�ldn�l l�v� sz�g�t, ami helyesen 89.5 o, �s ennek seg�ts�g�vel megszerkesztette a der�ksz�g� h�romsz�get. Ebb�l kivil�glik, hogy a Nap 400-szor t�volabb van a Holdn�l.

 Teljes napfogyatkoz�skor a Hold pontosan elfedi a Napot, teh�t a F�ldr�l n�zve a Nap �s a Hold l�t�sz�ge azonos. A l�t�sz�g att�l f�gg, hogyan ar�nylik egym�shoz az �gitest �tm�r�je �s a f�ldi megfigyel�t�l val� t�vols�ga. R�szleges holdfogyatkoz�s idej�n a F�ld �rny�ka azt mutatja, hogy a Holdn�l a F�ld n�gyszer nagyobb. Ebb�l az al�bbi ar�nyp�r k�vetkezik: ¼ : 1 = x : 400, ahol az ’x’ a Nap �tm�r�je a F�ld�hez k�pest. Az ’x’-es kifejezve kij�n a helyes eredm�ny, amely szerint Nap �tm�r�je sz�zszorosa a F�ld�nek.

 Arisztarkhosz a sz�get kiss� pontatlanul 87 o-nak m�rte, de �gy is vil�gos volt a sz�m�ra, hogy a Nap sokkal nagyobb, mint a F�ld. Ebb�l helyesen k�vetkeztetett arra, hogy a Nap nem keringhet a F�ld k�r�l – hanem a helyzet ford�tott. A napk�zpont� vil�gk�p hirdet�se miatt Ath�nb�l menek�lnie kellett.

 2. Ptolemaiosz

 Kaludiosz Ptolemaiosz Alexandri�ban sz�letett, �lt �s halt meg.

 A f�ldk�zpont� vil�gk�p alapj�n nagy pontoss�ggal megadta 1022 csillag hely�t. A f�ldi n�z�pont k�zenfekv� volt ugyan, de a matematikai le�r�st neh�zkess� tette.

 Ennek ellen�re bolyg�t�bl�zatai csak a nagy f�ldrajzi felfedez�sek idej�re avultak el.

 4. �jkor

 1. Kopernikusz

 Ptolemaiosz bolyg�t�bl�zatai m�sf�l �vezred alatt elavultak. Nikolausz Kopernikusz mn. Mikolaj Kopernik, magyarosan Kopernik Mikl�s ezekn�l jobbat akart. Katolikus papk�nt b�tran szembesz�llt a k�zv�leked�ssel, �s r�szletesen kidolgozott vil�gk�p�ben ism�t a Napot helyezte a bolyg�mozg�sok k�z�ppontj�ba.

 Szem�lyes trag�di�ja, hogy bolyg�t�bl�zatai nem lettek jobbak. Ez�rt f� m�v�nek kiad�s�t sok�ig halogatta �s ez�rt kapta a ”szomor� kanonok” nevet is.

 2. Galilei

 ”Maga k�sz�tette lencs�s t�vcs�v�vel felfedezte a Jupiter n�gy holdj�t, a V�nusz f�nyv�ltoz�sait, a napfoltokat �s a Nap forg�s�t, megfigyelte a Hold felsz�n�t. Tov�bbfejlesztette a heliocentrikus vil�gk�pet: a Jupiter holdjainak kering�s�b�l azt a k�vetkeztet�st vonta le, hogy a Napon k�v�l m�s kering�si k�zpont is lehets�ges.” /Fr8Of-11./

 T�vcs�ve 30x-os nagy�t�sra volt k�pes.

 3. Kepler

 Johannes Kepler, magyarosan Kepler J�nos szerencs�s csillag�sz volt, mivel az er�sen lapult p�ly�j� Marsot vizsg�lta. Ennek sor�n alkotta meg h�rom t�rv�ny�t.

 1. A bolyg�k olyan ellipszis p�ly�n keringenek, melynek gy�jt�pontj�ban a Nap �ll.

 2. A Napb�l a bolyg�khoz h�zott vez�rsug�r azonos id� alatt azonos ter�leteket s�rol. M�sk�ppen: a ter�leti sebess�g �lland�. Ennek folyom�nya, hogy a bolyg�k Napk�zelben gyorsabban mozognak.

 3. A bolyg�k ker�leti sebess�ge napt�vols�gukkal ford�tottan ar�nyos, azaz min�l bels�bb egy bolyg�, ann�l gyorsabban kering.

 Ezen t�rv�nyek seg�ts�g�vel pontos bolyg�t�bl�zatokat lehetett szerkeszteni – �s ez a napk�zpont� vil�gk�p gy�zelm�nek betet�z�s�t jelentette.

 4. Newton

 Isaac Newton, magyarosan Newton Izs�k felismerte a gravit�ci� t�rv�ny�nek k�plet�t �s ezzel megadta a bolyg�mozg�sok magyar�zat�t.

 A sz�m�t�sok ett�l kezdve oly pontosak voltak, hogy amennyiben valami m�gsem j�tt ki teljesen, zavar� hat�sra gyanakodtak. K�s�bb �gy fedezt�k fel az Ur�nusz �s Neptunusz bolyg�kat.

 ”Amit itt a csillagok alatti Istenb�l l�tok, el�g nekem, hogy higgyek abban az Istenben, aki a csillagok f�l�tt van, s akit nem l�tok.”

 3. Csillagk�pek

 Szabad szemmel �sszesen 6 000 csillag l�that� az �gen, egy adott helyr�l term�szetesen ennek a fele. Mivel egym�shoz k�pest mindig azonos helyzetben l�tszanak, �ll�csillagnak nevezt�k �ket r�gen, amikor m�g a bolyg�kat is csillagnak hitt�k. Ennek oka az, hogy b�r mozognak, ez a roppant nagy f�ldt�vols�guk miatt nem �szlelhet� (csak nemzed�kek hossz� sor�n �t vezetett adatsorral).

 A t�rben egym�st�l t�vol l�v� csillagok az �gen egym�s mellettinek l�tszanak. Ezeket k�t�tte �ssze vonalakkal mitol�giai alakokk�, t�rgyakk� �s �llatokk� az �lmod� k�pzelet – �s ez egyben a biztosabb felismer�st is szolg�lta. Z�m�knek �kori eredete van. Egys�ges�t�s�kr�l a Nemzetk�zi Csillag�szati Uni� gondoskodott, mely szervezet 1930-ban 88 csillagk�pet hat�rozott meg �s a hat�rozat szerint sz�muk m�r nem n�velhet�.

 Nevezetes csillagk�p a Nagy- �s Kis-G�nc�l, �s ez ut�bbi r�szek�nt: a Sarkcsillag. M�s n�pek Nagy- �s Kis-Medve tn. Ursa Maior / Minor �s Polaris n�ven ismerik �ket /Fr9of-45./.

 Val�sz�n�, hogy a Nagy Medve a legr�gebbi, k�l�n n�vvel rendelkez� csillagk�p, mivel a F�ld n�peinek nagy r�sze hasonl� form�ban ismeri. A t�rt�n�szek szerint a hozz� kapcsol�d� legenda legal�bb 30 000 �ves /W/.

 G�nc�l h�res t�ltos volt, aki eg�sz �let�ben j�rta a vid�ket, gy�gy�totta a betegeket. Egyszer elt�r�tt a szeker�nek a r�dja, de senki nem seg�tett neki. Az �registen azonban r� tekintett �s feltette az �gre. Az�ta is ott j�r k�rbe, s forgatja az �gboltot a Sarkcsillag k�r�l.

 4. Egy�b r�gis�gek

 1. Stonhenge

 A legels� ismert k�rk�r Kr. e. 10 000 k. k�sz�lt, az �rm�ny-felf�ld d�lnyugati perem�n, az Ufra melletti G�bekli Tep�n. A t�mb�k kifarag�sa, sz�ll�t�sa, fel�ll�t�sa �s d�sz�t�se annak a tan�ja, hogy az ember itt szervezett t�rsadalomban �lt m�r a rendszeres f�ldm�vel�s el�tt.

 A legnagyobb �s legnevezetesebb k�k�r Anglia d�lnyugati r�sz�n tal�lhat�. K�veit 21-225 km-re l�v� k�b�ny�kb�l sz�ll�tottak. T�bb szakaszban, az �jk�kort�l a r�zkoron �t a bronzkorig �p�tettek (3100-1600 k�z�tt).

 Csillag�szati szerepe abban �llt, hogy jel�lte a napfordul�k �s nap�jegyenl�s�geket, esetleg a fogyatkoz�sok is. Emellett m�sf�l �vezredes �p�t�se �s haszn�lata sor�n t�bbf�le c�lt szolg�lt, �s legink�bb egy t�rzsek k�z�tti b�k�s tal�lkoz�hely volt (vall�si �s politikai k�zpont, b�cs�j�r� hely, n�p�nnep�lyek helye).

 K�ls� gy�r�je egy k�zel sz�z m�ter �tm�r�j� �rok �s s�nc (Stonehenge I.) �tm�r� pontosan 98 m, egykori �rokm�lys�g 2 m), ezen bel�l �ll a szembet�n� a nyolc m�ter magas k�vekb�l �ll� gy�r� (Stonehenge III.), melynek belsej�ben �t darab, patk� alakban elhelyezett h�rmask� tn. trilit �ll. A h�rmask�vek sor�t �szakkeleten egy �n. sug�r�t szak�tja meg, mely a Sarokk�h�z vezet. A ny�ri napfordul� idej�n a Nap pontosan a Sarokk� felett kel fel �s a k�k�r kell�s k�zep�re s�t.

 Napjainkban �vente k�zel egymilli�an l�togatj�k.

 2. Az �kori mezopot�miai �s izraelita vil�gk�p

 A Vil�gegyetem g�mb alak�, melynek felez� s�kj�ban van a F�ld lapos korongja. E korong sz�le v�z, a belseje pedig a szint�n korong alak� sz�razf�ld. Ennek k�zep�n magasodik a Vil�ghegy. A sz�razf�ld partjait a Vil�g�ce�n mossa (�s benne az izraelit�k szerint a Leviat�n nev� v�zi sz�rny kavar hull�mokat).

 A F�ld alatt is vizek vannak, amit a talajv�z l�te mutat. Ezen �velnek �t a sz�razf�ld oszlopai. A m�lyben van a holtak orsz�ga (izraelit�kn�l seol, k�s�bb g�r�g�kn�l h�desz), ahol �rnyszer� l�tet �lnek.

 A F�ld korongja f�l�tt van a leveg��g, felh�kkel �s madarakkal. Erre �gy borul a v�z �s t�z�g, mint egy kett�s sajtb�ra. Ha a v�z�g (a fels� vizek helye) csapjai megny�lnak, esik az es�. Ha a t�z�g: vill�mlik. �jszaka a t�z�g piciny ny�l�sain �t l�tszanak a csillagok, nappal azonban elhom�lyos�tja ezeket a Nap.

 A g�mb alak� Vil�gegyetemen k�v�l, a holtak orsz�g�val �tellenben, a Vil�ghegy �s az egek f�l�tt van Isten tr�nusa.

 3. A h�t eredete

 A kb. 28 napos holdh�napot a n�gy holdnegyed h�t napos id�szakokra bontja. Ennek jelent�s�g�t az is adta, hogy a n�i menstru�ci�s ciklus is ilyen hossz� (hisz l�trej�ttekor a Hold f�nyv�ltoz�saihoz igazodott).

 Az �gbolton h�t olyan �gitest van, amely szabad szemmel l�that� �s l�tv�nyosan mozog: Nap, Hold, �s tov�bbi �t "bolyong�" -- bolyg�. A h�t mozg� �gitestet szentnek / istennek tekintett�k, �s napi �ldozatot mutattak be sz�mukra a l�pcs�s temlomokban (zikkurat). Innen ered a h�t, mint id�egys�g. V�.

·         h�tf�, a Hold napja, angol Moon + day à Moonday

·         szerda, a Merk�r napja a latinokn�l, v�. Cs�kszereda – rom�nul Miercurea Ciuc

·         p�ntek, a V�nusz napja a latin nyelv�ekn�l, rom�nul p�ntek = vineri

·         szombat, a Szaturnusz napja, angol Satur + day à Saturday

·         vas�rnap, a Nap napja, angol, Sun + day à Sunday.